Hat hónapja mélyponton a magyar kamat

Vágólapra másolva!
A piaci várakozásoknak megfelelően a kamat tartásáról döntött hétfőn a jegybank.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - közölte a jegybank hétfőn. A testület legutóbb április végén módosította az alapkamatot, 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentve azt - ilyen alacsony kamatszintre korábban soha nem volt példa. (Az alapkamat 2008 őszén még 11,5 százalékos volt, majd a jegybank tavaly nyárig 8,5 százalékig vitte le, majd 2009 júliusától decemberig folyamatosan mérsékelte 0,5,, illetve 0,25 százalékpontos ütemben. Április óta azonban nem változott a kamatszint.)

A mostani tartás megfelel az elemzői várakozásoknak, a Reuters hírügynökség által megkérdezett közgazdászok egyike sem számított változtatásra. A szakértők az idén decemberben és a jövő év végén is 5,25 százalékos kamatszintet várnak. A felmérés szerint az elemzők ebben az évben 4,8, jövőre pedig 3,3 százalékos inflációval számolnak, a gazdasági növekedés pedig 2010-ben 0,8, jövőre pedig 2,8 százalékos lehet.

Simor: szükség lehet további kiigazításra

Kis eltéréssel, de úgy tűnik, alapvetően marad korábban meghatározott inflációs pálya, esetleg az élelmiszerdrágulás gerjesztheti még kissé a pénzromlás ütemét - mondta a kamatdöntésról beszámoló sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke.

Simor szerint jövőre az Orbán-kormány új gazdasági akcióterve megemelheti az inflációt, ha az érintett gazdasági szereplők esetleg áthárítják a különadókat. A tapasztalatok szerint ugyanis ha az áthárítás korlátozott, akkor is van némi drágító hatása. Márpedig éppen a kiskereskedelemben sokkal kevésbé fogják tudni lenyelni a cégek a pluszterhet - mondta a jegybankelnök.

A adóváltozások vélhetően élénkíteni fogják a lakosság fogyasztását és megtakarítását, viszont az állami szféra takarékoskodása mérsékli majd. A vállalatoknál a vártnál alacsonyabb béremelés valószínű, tekintettel az szja-csökkentésre, és a növekedést a beruházások visszaesése révén a különadók is csökkentik - közölte Simor András.

Hozzátette, az ország adósságkockázatának jót tehet az amerikai lazítás és a 3 százalékos hiánycél tartásának a megerősítése is, de az akcióterv több eleme ront rajta. Mivel a negatív hatások hosszú távra érvényesek, később további kiigazításra is szükség lehet, a fenntartható költségvetés érdekében - mondta a jegybank elnöke.

A szakértő szerint nincs ok a kamatcsökkentésre

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a hétfői döntésről az [origo]-nak elmondta: a tartás nem megleleptés, mert a jegybank nem tudott meg új információt, amelyek befolyásolták volna a gazdasági kilátásokat és az elmúlt egy hónapban a forint árfolyama is csak minimális mértékben változott. A szakember szerint a pénzügyi stabilitás szempontjából fontos gazdaságpolitikai intézkedések közül kiemelendő, hogy a kormány a költségvetési hiány tartására koncentrál,, ami pozitív üzenet, ugyanakkor a nyugdíjrendszer megváltoztatásával kapcsolatos új koncepció, valamint az, hogy az adóintézkedések hatása elsősorban hosszú távon jelentkezik inkább óvatosságra adnak okot.

A befektetési igazgató szerint a nemzetközi tőkepiaci hangulatot meghatározza, hogy a világ hat legfontosabb központi bankja közül mindössze egy, a kínai jegybank szigorít, míg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban és Svájcban inkább a lazítás irányába tolódik, illetve tolódott el a monetáris politika. A folyamatos likviditásbőség bizonytalan gazdasági kilátások mellett is pozitív hangulatot kelt a piacokon. Figyelemre méltó, hogy sem az ír bankrendszer problémái, sem egyes amerikai bankok szabálytalan jelzálogérvényesítési gyakorlata nem keltett tovagyűrűző hatásokat, a piac könnyen túllép ezeken a korábban még stresszkeltő eseményeken.

"Kiemelendő viszont, hogy annak ellenére, hogy 2010-ben majd minden feltörekvő piacra jelentős tőke áramlott be, a magyar kötvénypiacon számottevő külföldi tőke nem jelent meg. Hazánk még mindig rossz tanuló státuszban van, amit jól mutat, hogy 5,25 százalékos jegybanki kamat mellett is nagyjából 7 százalékosak a hosszú távú államkötvények kamatai. Amíg ez fennáll, addig az MNB-nek semmi oka nincs irányadó kamatainak csökkentésére" - tette hozzá Duronelly.