Orbán a lengyel módszer mellett lobbizik

Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök szerint diszkrimináció, hogy a kelet-európai országok és Svédország nem szervezheti ki a 3 százalékos uniós hiánycél kiszámításából a magánnyugdíjpénztárak befizetései miatt keletkező költségvetési kiadást - a tervet még Lengyelország vetette fel. A kormányfő azt nem tippelte meg, hogy sikeres lesz-e a keleti lobbi.
Vágólapra másolva!

Diszkriminációnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök azt a jelenlegi uniós gyakorlatot, hogy az egyes országok államháztartási hiányának kiszámításakor nem veszik figyelembe a magánnyugdíjpénztárakat előíró tagállamok pótlólagos pénzügyi áldozatvállalását.

Elmondta, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt a visegrádi négyek - Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia - kormányfője találkozott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. Érvekkel alátámasztva kifejtették neki, hogy nem szeretnék, ha ez a diszkrimináció fennmaradna.

"Az unió minden ügyben az azonos kiindulópont elve mellett érvel, ami helyes, de éppen ehhez az azonos kiindulóponthoz lenne szükség arra, hogy megértsék, miről van szó" - mondta Orbán Viktor. A kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy az unió részéről mennyire fogják méltányolni ezeket az érveket.

A magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos sajátos helyzet figyelembe vételét kilenc uniós tagország nevében Lengyelország kérte Brüsszeltől. Az uniónak egyelőre nincs hivatalosan kialakított álláspontja. Brüsszel a tervek szerint az október végén esedékes következő EU-csúcsig alakítja ki ezzel kapcsolatos véleményét.

A kelet-európai országok többségében a rendszerváltás utáni években vezették be a magánnyugdíj-pénztári rendszert, amely azonban jelentős kiadásokat jelent a költségvetéseknek addig, amíg nyugdíjba nem mennek azok, akik az új rendszer szerint kezdték meg a járulékfizetést.

Először Lengyelország vetette fel, hogy emiatt nem méltányos, hogy míg a nyugat-európai költségvetéseknek nem kell jelentős összegekkel kipótolniuk a nyugdíjkasszát, addig keleten ez komoly terhet jelent. Magyarországon az idei költségvetésben 372 milliárd forintot utal az állam a nyugdíjkasszába, ami beleszámít a magyar államháztartás hiányába is. A kelet-európai országok szeretnék, ha a 3 százalékos uniós deficitcél eléréséhez ne kelljen az összeget figyelembe venni.

Az ötlet sikere azonban kétséges. Az Unió ugyan a legfelsőbb szinten kezeli az ügyet - többek közt a közösség elnöke, Herman Van Rompuy is foglalkozik vele, a költségvetési mozgástér számítási mód alapján történő növelése ellentétes a szigorú gazdálkodásra való törekvéssel. Finnország máris jelezte, hogy nem támogatja a kezdeményezést.