A cégek töredéke érezheti meg az adócsökkentést

Vágólapra másolva!
Jó eséllyel nem tud profitálni a hazai cégek zöme a kormány adócsomagjából, hiszen csak keveseket érint, hogy félmilliárd forintig él a 10 százalékos társasági adókulcs. A Fidesz korábban a munkát terhelő járulékok csökkentését tervezte, és bár erre egyelőre nincs esély, a munkáltatók nem mondanak le erről sem.
Vágólapra másolva!

A múlt kedden bemutatott, 29 pontos gazdasági csomag egyik intézkedéseként Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy a jelenlegi 50 millió forint helyett 500 millió forintos adóalapig lehet majd kedvezményes, 10 százalékos adókulccsal leróni a társasági adót. A miniszterelnök szerint ez a lépés is a kis és középvállalkozói kör versenyképességének javítását szolgálja, a kormány becslése szerint pedig 70 milliárd forintos adókönnyítésről van szó.

A társasági adó 9 százalékpontos csökkentése jelentős adóvágásnak mondható, ez ugyanis azt jelenti majd, hogy a céges nyereségeknek mindössze egy tizedét kell befizetni az állami kincstárba, miközben a jelenleg érvényes szabályok szerint 50 milliós nyereség fölött ennek csaknem dupláját teszi ki a fizetendő adó. A lépés mindenképp javítja a magyar cégek versenyképességét, de a jelek szerint csak kevesek helyzete javul majd miatta - a becslések szerint ugyanis pár ezer olyan cég lehet ma Magyarországon, amely ezután kevesebbet adózik majd, a korábban beígért járulékcsökkentés pedig egyelőre lekerült a napirendről.

Minden századik

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány céget is érint az adócsökkentés, hivatalos statisztikával ugyanis csak az adóhatóság rendelkezik a társaságok nyereségéről, az APEH-től azonban több napos várakozás után sem kaptunk adatokat. Az adóhivatalnál többszöri megkeresésünkre azt mondták, hogy a nemzetgazdasági tárcával kell minden válaszadást egyeztetniük - a jelek szerint erre egy hét nem volt elegendő.

Becslések azonban vannak, és ezek szerint pár ezer cég lehet érintett. "Nagyon jól hangzik a társasági adócsökkentés, kiválóan kommunikálható, csak éppen nincs hatása a vállalkozások zömére" - reagált Orbán szavaira az [origo]-nak Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke azzal indokolta sommás véleményét, hogy becslése szerint a bejelentés a hazai társas vállalkozások egy százalékát sem érintheti - Vadász szerint ugyanis ennyien vagy még ennél is kevesebben lehetnek azok a vállalkozások, amelyek nyeresége 50 és 500 millió forint közé esik.

Az adószakértő szerint "szinte 100 százalékos biztonsággal" kimondható, hogy a 450 ezer társas vállalkozás közül nincs 4500 sem, amelyik elérné az 500 milliós adóalapot. "Amúgy a 10 százalékos adó nagyon barátságos, hiszen az már ciprusi szint" - mondta Vadász. Amennyiben valóban ennyi céget érinthet az adócsökkentés, akkor a 70 milliárd forintos költségből az adódik, hogy cégenként átlagosan 15 millió forintos lehet az adócsökkentésből következő nyereség.

Csak a nagyoknak jó

Nem számít arra Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára sem, hogy a kkv-szektor cégei közül tömegesen tudnának élni az adócsökkentéssel. "Valójában csak a nagy cégeket érinti, hogy 500 milliós eredményig tolják ki a kedvezményes adózás határát" - ismerte el az [origo]-nak Dávid. Erre utal az is, hogy alig 100 millió forinttal kell nagyobb nyereség a félmilliárdos plafonnál ahhoz, hogy egy vállalat bekerüljön az 500 legnagyobb magyar cég közé.

Kérdésünkre, hogy korábban a munkáltatók elsősorban a munkát terhelő járulékok csökkentését szorgalmazták, ami az összes cégnek jót tett volna, a főtitkár elmondta: ez most sincs másként, de belátták, hogy jelenleg erre nincs mód. Dávid Ferenc ezt azzal magyarázta, hogy meglátása szerint Brüsszelből határozott intést kapott a kormány arra nézve, hogy nem lépheti túl a költségvetés tervezett 3,8 százalékos hiányát. "Ilyen feltétel mellett viszont nem mérsékelhetők a járulékok" - tette hozzá.

Dávid Ferenc szerint a munkát terhelő járulékok mérsékléséről a minimálbér emelésével kapcsolatos tárgyalásokon eshet szó, az ugyanis teljesen elfogadható törekvés, hogy a minimálbér 16 százalékos megadóztatása ne csökkentse az érintett 1,3 millió foglalkoztatott nettó bérét. "Szóba jöhet a járulékok csökkentése, de más tehermérséklés is, például a béren kívüli juttatások adójának mérséklése" - mondta Dávid Ferenc. Ez utóbbi felvetéssel Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kkv-fejlesztésekkel foglalkozó alelnöke is egyetért, az MKIK ugyanis abban bízik, hogy a kormány további ötleteiket is beépíti akciótervébe, ilyen például a béren kívüli juttatások megadóztatásának eltörlése vagy mérséklése és a nemzetközi fuvarozásban résztvevők napidíjának emelése.

Együttes hatás

Vereczkey szerint két másik bejelentéssel együtt mérhető csak fel a társasági adó csökkentésének hatása. Az alelnök ide sorolja, hogy a Széchenyi hitelkártyát 50 millió forintos értékhatárig beruházásokhoz, fejlesztésekhez is felhasználhatják majd a vállalkozók, miközben eddig csak forgóeszköz-finanszírozására vehették igénybe.

Amit valóban igényelnének a cégek

Járulékcsökkentés, a cégalapítási szabályok megváltoztatása, az adminisztráció egyszerűsítése, valódi verseny az állami megrendeléseknél, a korrupció visszaszorítása, a képzési rendszer fejlesztése - ezek voltak a főbb igényei azoknak a kisvállalatoknak és szakmai szervezeteknek, amelyeket az [origo] még áprilisban, a választások előtt keresett meg azzal a kérdéssel, hogy mit várnának el a következő kabinettől a versenyképesség növelése érdekében (erről itt olvashat részletesen).



"Legalább ilyen, ha nem fontosabb szándék az, hogy az európai uniós forrásokból a korábbiaknál jóval nagyobb részt kíván a kkv-k fejlesztésére fordítani az új kormány" - mondta Vereczkey Zoltán. Széchenyi kártya plusz uniós támogatás plusz kedvezőbb társasági adó - ez a hármas járulhat hozzá a vállalkozások gyorsabb növekedéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez - fogalmazott.

A kamara amúgy támogatja Orbán Viktor gazdasági csomagját, ami - megítélésük szerint - patrióta gazdaságpolitikai szemléletet tükröz, s célja a magyar vállalkozások versenyképességének javítása. Azt is örömmel tapasztalták, hogy a 29 pontban számos javaslatukat látták viszont - mondta Vereczkey.

Korábban járulékcsökkentésről volt szó

A Fidesz az utóbbi négy évben a járulékcsökkentés köré építette fel gazdaságpolitikai programját, a társasági adó mérsékléséről nemigen lehetett hallani. A munkát terheló adók csökkentése 2006-ban lett először a Fidesz fő gazdaságpolitkai célkitűzése, Orbán Viktor négy évvel ezelőtt azt javasolta, hogy a tb-járulékot 29-ről 19 százalékra kell csökkenteni, sőt, meg is ígérte, hogy ezt kormányra kerülések után megteszik. Közvetlenül a választások előtt a Fidesz elnöke azt mondta, bízik benne, hogy a gazdaság állapota lehetővé teszi a csökkentést, de a teszt elmaradt, a választásokat ugyanis az akkori kormánypártok nyerték meg.

A 2010-es voksolás előtt is a járulékcsökkentés volt a Fidesz egyik fő ígérete. A 2009-ben megjelent, és a Fidesz gazdaságpolitikai programjaként bemutatott, Jövőkép című kötet szerzői szerint is csökkenteni kell a munkára rakodó közterheket, azaz például a tb-járulékot, 2010 májusában pedig Matolcsy György, a párt vezető gazdaságpolitikusa, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter állt ki emellett - hangsúlyozva, hogy a munkaadói járuléknál akár több kulcsot is lehetne alkalmazni.

A járulékcsökkentést még Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere is reálisnak nevezte idén márciusban, a Fidesz gyakorlatilag ugyanekkor megjelent választási programjában azonban már csak ajánlásként szerepelt ez a tétel (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Makovecz Imre építész vették be bevezetőjükbe). Matolcsy májusban már azt közölte, hogy a munkaadói járulékot 5-10 ponttal kell csökkenteni, de ennek hároméves elosztása attól függ, "mit talál" a Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár azt mondta, hogy 230 milliárd forintos lyukat talált a büdzsében, ami a jelek szerint túl nagy ahhoz, hogy csökkenjenek a járulékok. Múlt csütörtökön a nemzetgazdasági államtitkár, Kármán András már azt közölte, hogy egyelőre nincs esély a társadalombiztosítási járulék csökkentésére.