Szomszédaink késlekedése miatt lehet a magyar a régió legjobb gazdasága

Magyarország már tudja, hogy milyen, ha felelőtlenül költekezik, a régiós versenytársakra azonban fájdalmas megszorítások várnak - az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint emiatt van esély arra, hogy igaza lesz Matolcsy Györgynek, és 2013-ra a régió leggyorsabban növekedő országává válunk. A nagy vetélytárs Lengyelország lehet.

A régió leggyorsabban fejlődő országa lehetünk 2013-ra a kormány tervezett intézkedéseinek következtében - legalábbis így látja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki egy múlt heti konferencián beszélt erről. Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint most valóban minden adott ahhoz, hogy sereghajtóból újra éllovasok lehessünk, régiós versenytársaink ugyanis még nincsenek túl a megszorításokon, Magyarország pedig már érzi, hogy milyen letérni a fenntartható növekedési pályáról, így egy időre ezzel most nem kell számolni.

Régiós összevetésben a kulcskérdés ugyanis a költségvetési hiányhoz kapcsolódik, hisz a térség országai bár mind az exportra alapozzák a növekedésüket, de épp ezért a külpiacok teljesítménye mindenkire ugyanúgy hat - egyszerűen figalmazva: ha beindul a német növekedés, abból a magyar, a szlovák, a cseh vagy épp a lengyel cégek is profitálni tudnak. Egymással szemben így az dönthet, hogy a belső kereslet miképp alakul, erre pedig nagy hatása van a költségvetésnek. "A cseheknek, lengyeleknek, szlovákoknak, románoknak még most kell megtenniük a nagyobb költségcsökkentő intézkedéseket, míg mi a nehezén túl vagyunk" - mondta az [origo]-nak Barcza György, a K&H vezető elemzője, és ezzel a véleményével nincs egyedül az elemzői karon belül.

Akár össze is jöhet

Hasonlóan látja a helyzetet például az ING elemzője, Németh Dávid is. "Ahhoz, hogy Magyarországnak 2011-ben 3 százalékos legyen a hiánya, nagyjából 270 milliárd forintos megszorításra van szüksége, vagyis nagyon komoly megszorító intézkedések nincsenek kilátásban" - mondta az [origo]-nak.

"Magyarország növekedési pályája 2,5-3 százalékra lassult, és 3-3,5 százalék között alakulhat 2012-ben, míg a többi visegrádi országé inkább 3,5-4 százalék lehet, vagyis ha minden marad a régiben, akkor nagyjából 0,5 százalékkal előzhetnek be a szomszédaink. A megfelelő intézkedésekkel azonban a potenciális növekedési pályánkat 4-4,5 százalékig is felküzdhetjük 2013-ra, amivel már van esély a régiós elsőségre" - tette hozzá az ING elemzője, aki szerint az sem mindegy, hogy úgy előzzük be a versenytársainkat, hogy esetleg kisebb recesszióba esünk, mint ők, vagy ténylegesen növekedésben leszünk jobbak.

"Látok esélyt arra, hogy valóban régióelsők legyünk három éven belül, van bennünk potenciál" - vélekedett Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint a posztszocialista országoknál az elmúlt húsz évben legalább egyszer megesett, hogy a felzárkózási pálya megakadt, nálunk ez a kisiklás 2006 és 2010 közötti időszakban megtörtént. "Az ilyen szakaszokat általában gyorsabb növekedés követi az elhalasztott beruházások beindulása miatt" - fejtette ki.

Sok a bizonytalanság a szlovákoknál

"Az utóbbi években a régió éllovasává előlépett Szlovákiában több bizonytalansági tényező is van. Egyrészt erős bizonytalanságot hozott az új kormány a szlovák gazdaságpolitikában, ezt az utóbbi napokban, a 750 milliárdos uniós alap, illetve a görögöknek juttatott uniós források elutasításának a lehetőségéről tett kijelentések is mutatják" - mondta Sass Magdolna, az MTA KTI és az ICEG Európai Központ munkatársa. Szerinte az új szlovák kormány külfölditőke-barát marad, de valószínűleg nem fog a legnagyobb külföldi beruházásoknak olyan kiugróan nagy kedvezményeket adni, mint a Fico-kabinet. Ez csökkentheti a beruházási kedvet, aminek szintén növekedéslassító hatása lehet.

További kockázati tényező a jövőbeni szlovákiai növekedéssel kapcsolatban, hogy az ottani gazdaság, és azon belül is elsősorban az export rendkívüli mértékben támaszkodik az igen sérülékeny autó- és elektronikai iparra. Tavaly kifutottak a roncsprémiumprogramok, melyek az előrehozott vásárlásokat serkentették, vagyis a szektor lassúbb növekedése várható. "Az eddigi, átlagon felüli növekedés amúgy sem tartható örökké" - fejtette ki Sass Magdolna.

A várható és Brüsszelben is siettetett hiánycsökkentés miatt számítani lehet a szlovák növekedés lassulására. 2010-re egyébként 3 százalékos növekedést jósolnak, amit megerősítenek az eddigi kedvező adatok is (az első negyedéves GDP-növekedés 0,8 százalék, és az ipari termelés növekedése is 20 százalék feletti.)

Brutális megszorítások Romániában

A Görögországihoz hasonlítható megszorításokat készítenek elő Romániában. Az Emil Boc vezette kormány szerint azért van szükség a kiadások megkurtítására, mert az idei államháztartási hiány előreláthatólag még ezek végrehajtása esetén is eléri a GDP 6,8 százalékát, vagyis a 8,8 milliárd eurót. A gazdasági válság nyomán nehéz helyzetbe került költségvetés miatt a kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, enélkül ugyanis esély sincs a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt meghatározott hiánycél elérésére.

A megszorítások elsősorban a közszférát érintik, becslések szerint legalább 200-300 ezer embert kellene elbocsátani. A bérek az állami szférában 2006 és 2009 között megkétszereződtek, és már 2008-ban magasabbak voltak, mint a versenyszférában. A román kormány tavaly márciusban megígérte az IMF-nek, hogy két év alatt felülvizsgálja az állami bérek és nyugdíjak rendszerét. Kevesebb pótlékot kapnak majd a közalkalmazottak, és ezek a juttatások nem haladhatják meg a bér 25 százalékát, sőt negyedével csökkentik a közszférában dolgozók bérét is, 15 százalékkal pedig a munkanélküli segélyt, a nyugdíjat, illetve a gyereknevelési támogatást - mindezt várhatóan augusztustól.

A lengyel GDP 1,7 százalékkal nőtt tavaly.Az EU 27 tagországa közül 2009-ben egyedül Lengyelországnak sikerült elkerülnie a recessziót, elsősorban az erőteljes belföldi keresletnek, a zloty leértékelésének és az EU-alapokból finanszírozott, jelentős infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idén is a lengyel gazdaság fog a leggyorsabb ütemben növekedni az unióban, 2,6 százalékkal.

A cseheknél is kiadácsökkentés készül

Csehországnak már az idei évre 1,4-2 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak a mérvadó intézmények, melyek közül a cseh jegybank a legpesszimistább, az OECD pedig a legderűlátóbb. Ugyanez igaz a 2011-es becslésekre is, amelyek esetében már nagyobb, 1,8 és 3 százalék közötti a szórás. A rendelkezésre álló 2012-es, illetve 2013-as jóslatok mindkét évre 3,5 százalék körüli növekedést várnak.

A növekedési pálya szempontjából leginkább az jelent kockázatot, hogy a választásokon többséget szerző jobbközép pártok számottevő pénzügyi konszolidációt ígértek. A választások utáni koalíciós tárgyalások során bejelentették, nagyszabású kiadácsökkentést készítenek elő, hogy a hiányt a korábban tervezettnél alacsonyabbra, a GDP 4-4,5 százalékára szoríthassák le.

A lengyeleknél nem is volt recesszió

Lengyelország annyiban különleges helyzetben van, hogy tavaly az egyetlen volt az Európai Unió országai között, amely képes volt növekedni - nem is kevéssel, 1,7 százalékkal. Ennek fényében különösen biztató, hogy e magas bázisról is 2,7-3 százalék körüli idei, jövőre pedig 3,2 százalékos bővüléssel számolnak a szakértők. 2013-ra pedig 3,9 százalék körüliek a prognózisok.

A lengyel gazdaság legfontosabb pillére a nagy belső piac, illetve a jobbára csak enyhén ingadozó belső fogyasztás - ez tette lehetővé a recesszió elkerülését is. A háztartások javuló pénzügyi helyzete és a lassan csökkenésnek induló munkanélküliség arra enged következtetni, hogy a növekedés stabil lesz az elkövetkező években.

Egyelőre nem állunk túl jól

Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint ebben az évben a szlovákok 2,7, a románok 0,8, a csehek, 1,6, a lengyelek pedig 2,7 százalékot növekedhetnek, és a K&H előrejelzése szerint 2011-ben is a lengyel kilátások a legjobbak (3,4 százalékkal) - miközben Magyarországon a gazdasági növekedés az MNB előrejelzése szerint az idén 0,9 százalékos lesz, jövőre pedig 3,2 százalékos lesz. A további kilátások nem egyértelműek, a legfrissebb jegybanki előrejelzés szerint ugyanis 2012-ben már 3,9 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani Magyarországon, az IMF prognózisa alapján azonban 2015-ben például már csak 3 százalékos növekedést produkálhatunk, miközben a románok 4,1, a szlovákok pedig 4,5 százalékosat.

Az mindeközben kétségtelen, hogy a költségvetés várható számai nem rosszak Magyarországon - főleg, hogy a korábban 7 százalékos deficitről beszélő fideszes politikusok a forint június eleji, párnapos mélyrepülése után egyértelművé tették, hogy tartani akarják a Bajnai-kabinet által meghatározott 3,8 százalékos hiányt. Szomszédaink költségvetési hiánya ez év végén 5-6-7 százalék körül alakulhat Barcza György szerint, és ehhez képest még akkor sem rosszak a magyar adatok, ha a jegybank szakértőinek lesz igaza, akik szerint további kormányzati intézkedések nélkül június elején a GDP-arányos államháztartási deficit 4,3-4,5 százalékra is felmehet.