Kiterjesztenék az osztrák devizaszigort Kelet-Európára

Az osztrák Die Presse szerint az osztrák piaci felügyelet (FMA) felszólította a bankokat, hogy ne adjanak devizaalapú hitelt Kelet-Európában, a Népszabadság információi szerint viszont csak a nem euró alapú hitelekről van szó. A hazai hitelezésből viszont már lényegében kivesztek a nem euró devizakölcsönök.

Az osztrák lap Kurt Bayerre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagjára hivatkozva azt írja, hogy az osztrák pénzpiaci felügyelet és a bécsi jegybank felszólította a Kelet-Európában nagy befektetésekkel jelen levő bankokat, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt a régióban a magas kockázatok miatt.

Az EBRD magas rangú képviselője szerint a felhívás nem kötelező, de a bankok már jelezték, hogy megfogadják a tanácsot. Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője szerint a "hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy az érintett országokban még ne veszélyeztesse a gazdasági növekedés beindulását."

A Népszabadság szerint a beszámoló nem volt pontos, mivel nem az összes devizahitelre, hanem csak a nem euró (döntően svájci frank, kisebb részben japán jen) alapú devizahitelekre vonatkozik a felszólítás. A lépés fogalomzavart okozott, mivel az Ausztriában már márciusban bevezetett szigorítás kiterjesztése lenne a kelet-európai leánybankokra, tehát az Magyarországon valóban nem érintheti az eurókölcsönöket, mivel az osztrákok számára azok nem "devizahitelek", hanem saját pénzen alapuló kölcsönök.

Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója is, aki szintén ott volt Kurt Bayer előadásán, ezt mondta, vagyis, hogy a leányvállalatok lehetőleg az adott ország pénzeszközében hitelezzenek, de elfogadottak az euró alapú kölcsönök is. Ennek a magyarországi bankok már eleget is tesznek, mivel a 2008-ban kitört válság óta felhagytak a svájci frank alapú hitelek folyósításával, és áttértek az euró alapú hitelekre.

A hitelek nagy része azonban már forint hátterű, az Ersténél 60 százalékot tesz ki az arányuk és a piaci átlag is 56 százalék. A lakáshitelek esetében viszont csak 35, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 61, míg a személyi hiteleknél 96 százalék a forintalapú hitelek aránya - írja a Népszabadság.