Hogyan válasszunk könyvelőt, kiktől óvakodjunk?

Az ideális könyvelő olcsó, dörzsölt, kommunikatív, s nem utolsó sorban közel van az irodája - így foglalhatók össze azok az ismérvek, amelyek alapján könyvelőt választanak a vállalkozások. A jó könyvelőnek nem feladata, hogy teljesítse az ügyfél adózással kapcsolatos vágyálmait, a túl egyszerű hírdetésektől pedig érdemes óvakodni.

Hiába az információs forradalom, könyvelőt manapság is szájhagyomány útján, vagyis ismerős, barát ajánlása alapján választanak a cégek az esetek zömében - legalábbis így látja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, aki az [origo]-nak saját példáján illusztrálva a helyzetet úgy fogalmazott: bár több tucat publikációt, médiaszereplést tudhat maga mögött könyvelési témában, száz megbízásból talán ha kettőt köszönhet azoknak, a többit mind személyes ajánlás nyomán szerezte.

A napokban minden bizonnyal sokan kapnak a fejükhöz a könyvelő szó hallatán, az adóhatóság ugyanis hétfőig várja a vállalkozások elektronikus éves beszámolóit, ennek elmulasztását a cég adószámának felfüggesztésével, illetve a vállalkozás cégbírósági nyilvántartásból történő törlésével szankcionálhatják a hatóságok (erről itt olvashat részletesen).

Százezren lehetnek

Választani pedig bőven van miből: korrekt statisztika híján az MKOE alelnöke is csak becsülni tud, szerinte Magyarországon legalább 100 ezer ember foglalkozhat könyveléssel. Ez a szám azért nem járhat talán messze a valóságtól, mert a Pénügyminisztérium honlapja szerint 59 629 regisztrált mérlegképes könyvelőt tartanak nyílván hazánkban.

A pontos számot azért nehéz megbecsülni - magyarázta Ruszin Zsolt -, mivel számtalan olyan mikrocég, családi vállalkozás létezhet, ahol például a férj fuvarozó vagy kőműves, miközben a feleség esetleg könyvelési munkákat is vállal. Az ilyen típusú vállalkozások megkülönböztetésére, számon tartására még a pénzügyőrség vagy az adóhatóság szakemberei sem vállalkoznak - tette hozzá.

Nem számít a méret

Egy másik tévhitet is gyorsan szertefoszlatott az alelnök, nevezetesen azt, hogy a könyvelők a megbízó cégek nagysága vagy tevékenységi területe alapján szakosodnának egy-egy vállalkozói csoportra. Egy könyvelő(cég)nek lényegében majdnem mindegy, hogy egy három fős vagy egy 200 embert foglalkoztató társaság adminisztrációját viszi. A számviteli szabályok, előírások mindenki számára rögzítettek - érvelt Ruszin Zsolt -, a pékre ugyanúgy vonatkoznak, mint a fuvarozóra, vagy az építési vállalkozóra.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy néhány fővel dolgozó könyvelő képes lenne ellátni például egy hazai multi ügyvitelét. Egy Audi vagy egy Tesco nyilván nagyobb, adott esetben nemzetközi súlyú cégekkel végezteti ezt a tevékenységet, ha nem saját apparátussal. De náluk is lehet, hogy valamilyen részügyvitelt kiszerveznek kisebb céghez.

"Kft. 30 ezerért"

Viszonylag pontosan belőhetők a könyvelő cégek tarifái is, a számvitel bonyolultságától függően 5-15 ezer forintos óradíjjal lehet kalkulálni - mondta az MKOE alelnöke. Ha egy vállalkozással nagyjából havi két órát kell foglalkozni, akkor értelemszerűen 10-30 ezer forint a tarifa, előbbi például azokra vonatkozhat, akik kevés számlát adnak le.

Ezért is áll értetlenül az olyan hirdetések előtt Ruszin Zsolt, ami szerint kft. könyvelését havi 30 ezerért vállalja valaki, amikor azt sem tudhatja, hogy havonta hány órát kell fordítani az adminisztrációra. "Ez teljességgel megalapozatlan, az ilyen vállalástól óvakodjunk" - figyelmeztetett.

Nem kell együtt csalni

Összegezve elmondható, hogy az ideális könyvelő jellemzői: legyen olcsó, legyen közel, legyen dörzsölt, legyen kommunikatív. Utóbbi két kritériumon általában az a néha nem is burkolt felszólítás értendő az ügyfelek részéről, hogy "drága könyvelő, csaljunk együtt, ha tudunk" - vett egy váratlan, de kétségtelenül őszinte fordulatot az alelnökkel folytatott beszélgetés.

"Mindegy, hogy proaktivitásnak, adóoptimalizálásnak, vagy bárminek nevezzük, amióta adózás van, a vállalkozók célja, hogy minél kevesebb közterhet fizessenek, ami az ő érdekeik szempontjából logikus" - mondta Ruszin Zsolt. A könyvelőknek viszont nem az a dolguk, hogy teljesítsék az ügyfél vágyálmait. Éppen ellenkezőleg, figyelmeztetni kell az ügyfelet, hogy abból még soha semmi jó nem sült ki, ha egy cégnek papíron 10 éven keresztül csak kiadásai voltak, bevételei meg nem, ezért állandóan veszteséges volt. Vagy ha például a házi pénztár növekszik irgalmatlanul, s azzal nem törődnek, hogy alkalomadtán azt be is kell mutatni a hatóságnak. "A könyvelő sem képes a teret és az időt meghajlítani, meg nem is dolga" - mondta az MKOE alelnöke.