Nekilátnak a spórolásnak a spanyolok

Vágólapra másolva!
Kemény megoszorító intézkedéseket sürgős bevezetését jelentette be Spanyolország miniszterelnöke, a görög típusú krízis elkerülése végett. Koránt sem biztos azonban, hogy a megszorítás elegendőnek bizonyul.
Vágólapra másolva!

Spanyolország csökkenti az állami alkalmazottak bérét, felfüggeszti a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint visszafogja a beruházásokat és a regionális kormányzatok finanszírozását - jelentette be Madridban José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök szerdán.

Zapatero a megszorító intézkedéseket alig néhány nappal azután jelentette be, hogy az EU és az IMF 1000 milliárd eurós alapot hozott létre a euróövezet gyengébb gazdaságainak megsegítésére. Az intézkedésekkel a költségvetési hiányt igyekeznek megfékezése, nehogy a görögországihoz hasonló válságot idézzen elő.

"Egyedülálló, különleges és rendkívüli erőfeszítést kell tennünk az államháztartási hiány csökkentése és annak érdekében, hogy gazdaságunk ismét talpra álljon" - jelentette ki a parlamentben a miniszterelnök.

Két év alatt 15 milliárd euró

A kormányfő szerint a kormány két év alatt 15 milliárd eurót fog megspórolni, ebből több mint 6 milliárdot az állami beruházások visszafogásával. A közszféra béreit az idén 5 százalékkal csökkentik, és jövőre is befagyasztják. A cél, hogy az idén a GDP 9,3 százalékára csökkenjen költségvetési hiány a 2009-es 11,2 százalékról. A tervek szerint 2011-ben 6, 2013-ban pedig már csak 3 százalák lesz a deficit.

Az ellenzéki konzervatív párt népszerű vezetője, Mariano Rajoy szerint Zapatero hagyta annyira leromlani az államháztartást, hogy Spanyolországot már az EU-nak kell cselekvésre sürgetni. Az intézkedéseket elutasítják a szakszervezetek is, amelyek mindeddig jó kapcsolatokat ápoltak a szocialista kormánnyal.

Kételyek

Egyes szakértők arra figyelmeztettek, hogy a bejelentette kemény intézkedések sem lesznek elegendők a spanyol gazdaság stabilizáláshoz. Az állami szektorra ugyanis hatalmas nyomás nehezedik a vállalatoknak és a háztartásoknak az ingatlanpiac szárnyalása idején felhalmozott adósságai miatt.

Közgazdászok kételkednek benne, hogy a mérsékelten versenyképes spanyol gazdaság képes lesz elérni egy olyan növekedési ütemet, amely alátámasztaná a kormányzatnak a hiány csökkentésével kapcsolatos elképzeléseit - különös tekintettel arra, hogy az országban a munkanélküliség elérte a 20 százalékot.

Bekeményítene az Európai Bizottság

Eközben - éppen a túlköltekező mediterrán országok esetei láttán - az eddiginél szigorúbb szankciók bevezetését helyezte kilátásba az Európai Bizottság az euróövezet azon országai ellen, amelyek sorozatosan megszegik a zóna stabilitását biztosító kritériumokat. José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy tényleges szankciók nélkül a rendszer nem lehet kellően sikeres.

A bizottság egyebek között mérlegeli az uniós támogatások korlátozásának lehetőségét, illetve azt, hogy a szabályok be nem tartóit kötelezzék kamatozó letét elhelyezésére. A jövő év második felétől növelné a bizottság saját befolyását a nemzeti költségvetések ellenőrzésében is. A testület ugyanakkor elvetette azt a lehetőséget, hogy a notórius szabályszegőket kizárja az eurózónából.

Az IMF annyit ad az EU-nak, amennyi kell

"Készek vagyunk az európaiaknak annyit adni, amennyire szükségük van" - mondta egy brüsszeli konferencián Marek Belka, az IMF Európáért felelős igazgatója. Hozzátette, az IMF nem aggódik forráshiány miatt, mert megtette a szükséges előkészületeket. Az Európai Unió pénzügyminiszterei által hétfőn elfogadott, az euró védelmét szolgáló 500 milliárd eurós mentőcsomaghoz az IMF első reakcióként 250 milliárd kiegészítést helyezett kilátásba.