Rászáll a gazdag izraeliekre a kormányuk

Sínen van az amerikai pénzügyi rendszer újraszabályozása; nyolc bankot gyanúsítanak Amerikában a hitelminősítők befolyásolásával; megtörné az izraeli oligarchák hatalmát a helyi kormány; Portugália követte a spanyol példát a megszorításokban; Venezuela nem engedi többé a szabad devizakereskedést. Gazdasági lapszemle.

Megszavazta az amerikai szenátus, hogy törvényben limitálják a bankkártyaztranzakciók költségeit - jelentette a Reuters. Ha a jövő héten a felsőház elfogadja hitelminősítő iparág újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot is, ez lesz az amerikai pénzügyi rendszer legnagyobb átalakítása az 1929-33-as nagy világválság óta.

Nyolc amerikai bankot vizsgál a New York-i ügyészség azzal a gyanúval, hogy a pénzintézetek manipulálták a hitelminősítő cégeket termékeik jobb besorolása érdekében - értesült a BBC. A vizsgált bankok: Goldman Sachs, Morgan Stanley, UBS, Citigroup, Credit Suisse, Deutsche Bank, Credit Agricole és a Merrill Lynch (utóbbi ma már a Bank of America része). A kockázatos jelzáloghitelek származékos termékeinek megtévesztő minősítése indította el a hitelválságot.

Le akar csapni az izraeli kormány az ország leggazdagabb családjaira, mert félti a magánszektort az oligarchák hatalmától - írja a Financial Times. A lapnak nyilatkozó Benjamin Netanyahu miniszterelnök azt mondta, olyan szabályokat akarnak hozni, melyek megtiltják, hogy egy kézben legyenek pénzügyi intézmények és más típusú vállalkozások. A helyi jegybank becslése szerint Izraelben 20 család irányítja a tőzsdei cégek egynegyedét.

Spanyolország után Portugália is megszorításokat jelentett be az adósságválság elkerülése végett - írja a Wall Street Journal. José Sócrates kormányfő megállapodott a szociáldemokrata ellenzék vezetőjével az intézkedésekről, melyek között szerepel az áfaemelés, valamint a 2 millió eurónál nagyobb profitot termelő cégek 2,5 százalékos rendkívüli nyereségadója, 2011 végéig.

A venezuelai törvényhozás egy hamarosan kihirdetendő törvénnyel a központi bankellenőrzése alá vonta az országban folyó devizakereskedelmet - számolt be szintén a Reuters. Hugo Chavez elnök haragját az váltotta ki, hogy a gazdasági gondok miatt az idén 25 százalékkal gyengült a venezuelai pénz a dollárral szemben. Chavez a szavazás után bezárással fenyegette meg a brókercégeket, ha nem vetik alá magukat az új jogszabálynak.