Vágólapra másolva!
A Széchenyi-kártya rendszerén keresztül eddig 750 milliárd forint hitelkerethez jutottak a magyar vállalkozások, jelen állás szerint 1600 cég van rajta a nemfizetők feketelistáján, a bedőlési arány viszonylag alacsony.
Vágólapra másolva!

Jelenleg több mint 1600 cég szerepel a Széchenyi-kártya rendszerét működtető Ka-Vosz feketelistáján. A teljes tartozás meghaladja a 7,6 milliárd forintot, vállalkozásonként átlagosan 4,67 millió forintra rúg a mínusz - tudta meg az cégtől az [origo]. (A feketelistán szereplő cégeket itt találhatja meg.)

A Széchenyi-kártya szabályzata szerint azok a vállalkozások kerülnek fel a feketelistára, amelyek legalább 30 napja 50 ezer forintot meghaladó összeggel tartoznak. A társaság honlapján megtalálható feketelista azon vállalkozások adatait is tartalmazza, amelyek az adósság rendezését követően nem kezdeményezték azok törlését.

"Erre azért van szükség, mert ha az adósság rendezése már nem a bank vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felé, hanem más követeléskezelőn keresztül történik, akkor már csak az ügyféltől lehet megtudni, hogy rendezte-e a tartozását" - mondta érdeklődésünkre Szép Zoltán, a Ka-Vosz fejlesztési igazgatója, aki szerint a válság a vártnál kisebb hatással volt a Széchenyi-kártya rendszerére.

Viszonylag jó bedőlési arány

A jelenlegi listán vannak olyan vállalkozások, amelyek már öt éve kerültek fel, de vannak olyanok is, amelyek tavaly vagy idén. A kisebb kártyaszám miatt eleinte kevesebb, a kártyák számának növekedésével több vállalkozás került a listára. A "bedőlési arány" - vagyis a vissza nem fizetett és az összes létrejött hitelkeret aránya - még mindig 5 százalék alatti, ami a válságra tekintettel viszonylag jónak mondható.

A Garantiqa kezessége nem azt jelenti, hogy nem kellene a hitelt visszafizetni vagy ezzel a cégek tartozása megszűnne. Továbbra is él a tartozás, de nagyobb részben már a Garantiqának tartozik az adott cég, a banknak pedig a követelésnek a Garantiqa kezességgel nem fedezett része jár. Az esetek többségében a Garantiqa és a bank eladja a követelést valamelyik követeléskezelőnek, és ezután megindul a behajtás.

Fontos, hogy ha bármikor nehéz helyzetbe kerül egy kártyatulajdonos, akkor minél előbb egyezzen meg a hitelezővel az átümezésről vagy a halasztott törlesztésről, mert a lejárt tartozással könnyen a Központi Hitelinformációs Rendszerben találhatja magát az adós, ezután pedig nagyon beszűkülnek a megoldási lehetőségek.

Személyes ismertség

Szép Zoltán szerint a kedvező bedőlési arány annak köszönhető, hogy a vállalkozások vezetői a helyi regisztrációs (kamarai és VOSZ-) irodákban jelentkeznek, ahol (többnyire) személyesen is ismerik őket. A konstrukcióban a regisztráló szervezetek ajánlásán túl minden igénylés három minősítésen esik át. Az előszűrés miatt minden 100 igénylésből legalább 85 sikeres.

Az átlagos hitelkeret nagysága folyamatosan emelkedik, már 7,5 millió forint felett van - ismertette a jelenlegi állapotot a Ka-Vosz fejlesztési vezetője, hozzátéve: a rendszer népszerűségét jelzi, hogy a konstrukcióban az indulás óta közel 128 ezer vállalkozás jutott összesen 747,8 milliárd forint hitelkerethez. A mindenkori aktív állomány 120-130 milliárd forint között van.

A Széchenyi-kártyához úgynevezett rulírozó hitelkeret kapcsolódik, ez azt jelenti, hogy a bank csak a ténylegesen fennálló hiteltartozás mértéke után számol fel kamatot. A kamatszámítás az igénybe vett hitel napi állománya alapján történik. A hitel a Ka-Vosz előminősítése, illetve a hitelező kereskedelmi bank ügyfélminősítése alapján 500 ezer, illetve 1 és 25 millió forint között egymilliónként emelkedő összegű lehet.