Mire figyeljen a diák, ha munkát vállal?

Közeleg a nyári diákmunka-szezon, egyre többen érdeklődnek a munkalehetőségek iránt. Milyen előnye van a diákszövetkezeteknek, mit hagy ki a diák, aki szerződés nélkül vállal munkát, legális-e az ingyen gyakornokság? Hasznos információk a diákmunkáról az [origo]-n.

Fiatal munkavállalónak számít az, aki még nem múlt el 18 éves, az alsó korhatár pedig általában 16 év, viszont írásos szülői beleegyezéssel, a tanításon kívüli időben már 15 éves kortól lehet dolgozni. Az ennél fiatalabbaknak sem tilos a munka, viszont jogszerűen csak bizonyos foglalkozások végezhetőek: sport (ezt külön törvény szabályozza) vagy művészeti, modell- vagy reklámmunka vállalható.

A fiatal munkavállalók (amely életkorhoz és nem iskolához kötött) testi és pszichikai fejlődését a törvény védeni próbálja, ezért például tilos az éjszakai, a veszélyes anyagok közelében végzett vagy a földalatti munka.

A fiatal dolgozók legfeljebb 8 órát dolgozhatnak egy nap és heti 40 óránál sem lehet több a munkaidő, a pihenőidőt tekintve pedig kedvezőbb besorolásba kerülnek, mint a felnőtt korúak: már 4,5 óra munka után jár a 30 perc szünet, a 18 év felettieknél ez 6 óra és 20 perc.

Jár a szabi - akár pénzben

"Érdemes figyelni arra a gyakran elfeledett részletre, hogy a jogszerű munkaviszonyban dolgozó diáknak is jár a szabadság, a rövidebb időtartamban dolgozóknak is egy hónap után 2 nap" - mondta az [origo] megkeresésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szóvivője. Amennyiben a diáknak megszűnik a munkaviszonya, az időarányosan járó, fel nem használt szabadság pénzben jár. A 18 éven aluli munkavállalót évi 5 nap pótszabadság is megilleti.

A munkavállaláshoz alapvetően két utat lehet választani: vagy diákszövetkezeten keresztül keresünk állást vagy saját szakállunkra. A szövetkezet előnye, hogy megvédik a munkavállalót sok adminisztrációtól és az is valószínűbb, hogy nem veri át őket a munkaadó. Szerződni ekkor is kell, viszont nagyobb tapasztalata miatt a szövetkezet nagyobb gondot fordít a részletekre.

Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója szerint mivel a diákszövetkezeti munka nem járulékköteles, ezért a rajtuk keresztül dolgozó diákok a 17 százalékkal többet keresnek. A diák fizetése a 70-75 százaléka annak a díjnak, amelyet a szövetkezet kap az adott munka ellátásáért, a többi a helyszíni munka irányítóit, az értékesítőket és az irodai költségeket fedezi - tette hozzá az igazgató.

Szerződni érdemes

Gyakran jobb fizetéssel kecsegtet, ha nem szövetkezeten keresztül vállal munkát egy diák, ekkor azonban több feladat is ráhárul. Mindenképpen ajánlatos írásbeli szerződést kötni, mivel anélkül gyakorlatilag lehetetlen a jogok érvényesítése. Ebben rögzíteni kell az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. A munkáltatónak a munkába állásig be kell jelentenie az APEH-nél a munkaviszonyt. A szerződéshez szükséges a személyi igazolvány, iskolalátogatási igazolás, TAJ-szám és adókártya, illetve 16 éven aluli esetében a szülői hozzájárulás is.

Korábban lehetőség volt az alkalmi munkavállalói könyv kiváltására, amellyel korlátozott időben lehetett munkát vállalni. Április elsejétől ez megszűnt, helyette az egyszerűsített munkaszerződést lehet megkötni. Öt napnál rövidebb idejű foglalkoztatás esetén még írásbeliségre sincs szükség, viszont elektronikusan ekkor is be kell jelentenie a munkaviszonyt a munkaadónak.

Az OMMF szerint a diákok általában nem ügyelnek arra, hogy legyen munkaszerződésük, mivel elsődleges céljuk a zsebpénz megszerzése - nem tartják fontosnak, hogy például a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe ez a munka is beleszámít. A szerződéssel nem rendelkezők azonban nagyobb arányban vannak kitéve a munkaadói önkénynek, ráadásul a jogsértéseket a rövid foglalkoztatási időtartam miatt nehéz fellelni.

Több munkát kínálhatnak

Az egyszerűsített munkavállalói szerződés viszont - úgy tűnik - csak bonyolítja a helyzetet. Erre utal legalábbis, hogy több diákszövetkezet szerint is népszerűbbé válik a diákmunka, mert az jóval kevesebb adminisztrációt jelent a cégeknek, s egyben olcsóbb is. Czimmer Csaba, a Műisz iskolaszövetkezet üzletágvezetője szerint többen érdeklődnek a diákmunka iránt, mert ezzel váltanák ki az alkalmi munkavállalói könyvet.

Simon Balázs szerint "szigorúbbak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai és az adminisztratív feltételek nehezebben teljesíthetőek, mint az alkalmi munkavállalói könyv esetében", ezért ő is arra számít, hogy cégek és gazdák részben diákmunkával fogják kiváltani a könyvet.

Nem jogszerű az ingyen gyakorlat

Czimmer Csaba szerint a felsőoktatás bolognai rendszerében megnövekedett szakmai gyakorlati igény is megnövekedett. "Főleg műszaki és pénzügyi vonalon" kerestek több kapcsolatot a vállalatokkal. Ilyenkor viszont a szakmai gyakorlatot a cég igazolja, nem a diákszövetkezet, bár "arra is van példa, hogy maga a szövetkezet tud gyakorlattal felérő állást kínálni" - mondta Czimmer.

A gyakorlatot sok esetben úgy kínálják a cégek, hogy közben nem adnak anyagi ellenszolgáltatást a gyakornoknak. "Az ingyen gyakornoki munka természetesen nem jogszerű" - mondta Gedeon András, aki a Munka Törvénykönyvére hivatkozva hozzátette: "az ilyen foglalkoztatás esetében [...] a munkavégzésért megfelelő ellenérték jár". A szakképzés és a hallgatói kötelező gyakornokság esetében speciális szabályok érvényesülnek, de ez sem jelenti az ingyenességet a munkaadónak.

A nyári munka kapcsán a bolognai rendszer néhány hónap zavart is hozott, ugyanis "ha a hallgatói jogviszonya megszűnik (az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján), őket iskolaszövetkezeti keretek között az új jogviszony megkötéséig (beiratkozásig) kedvezményezetten foglalkoztatni nem lehet". Tehát a bachelor képzésben végző és akár már a mesterképzésbe felvételt nyerő diákok nem dolgozhatnak szövetkezetben, mivel azt csak nappali szakosok tehetik, nekik pedig a beiratkozásig nincs hallgatói jogviszonyuk.