Gyengítheti a forintot a Fidesz több terve

A Fidesz eddig nyilvánosságra került elképzelései közül több külön-külön is alkalmas arra, hogy a forint gyengülését idézze elő. A görög válság hatására kialakult helyzetben a kockázatok nem elhanyagolhatók - de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaság érdekét szolgálja az erős forint. A párt jelenlegi legfőbb gazdaságpolitikusa azt mondja, nincs árfolyamcélja, a stabilitást tartja fontosnak.

Három hónapnyi viszonylagos devizapiaci nyugalom és lassú forinterősödés után az elmúlt hetekben ismét nagyokat ugrott a magyar pénz árfolyama, világossá téve, hogy a forint továbbra is kimondottan sérülékeny. Márpedig az elkövetkező hónapokban több olyan fejlemény is várható, amely potenciálisan forintgyengítő hatású.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hazai deviza bizonyosan veszíteni fog az erejéből ezen időszakban. A pénzpiac mozgását nagyon nehéz előre jelezni, ráadásul a forintárfolyamot mostanában is mindenekelőtt a nemzetközi hangulat alakítja - a tendenciák azonban egyelőre ebbe az irányba mutatnak.

Már a BofA-Merrill is

Megváltozott a helyzet a választások második fordulója utáni néhány naphoz képest, amikor a Fidesz kétharmados győzelme a tőzsdére és a forint piacára derűlátást hozott. Azóta nemcsak a nemzetközi hangulat romlott sokat, de a győztes párt több bejelentett intézkedése is óvatossá tehette a befektetőket.

Erre utal legalábbis, hogy egymástól független elemzések szerint most nem érdemes forintot venni. A BNP Paribas francia nagybank a zlotyt ajánlja a magyar pénzzel szemben, a 4cast nevű londoni elemzőcég pedig azt jósolja, hogy a forint a régió devizáival szemben általában alulteljesítő lesz. Beszédes jel, amint a Portfolio a minap rámutatott, hogy már a Magyarországgal kapcsolatban eddig kimondottan optimista Bank of America Merrill Lynch is a kockázatokat hangsúlyozza.

Nagyobb hiány

E vélemények mögött a legfőbb ok feltehetően az idei GDP-arányos államháztartási hiány megugrása miatti nyugtalanság. Most már szinte csak a leköszönő kormány mondja, hogy a kitűzött 3,8 százalékos hiány tartható, igaz, a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Bizottság ennél csak néhány tized százalékponttal magasabb deficitet jósol. A BNP Paribas elemzése szerint a fideszes politikusok ált emlegetett 5-6 százalék azonban soknak tűnhet a piaci szereplőknek. A görög válság fordulatai nyomán ugyanis ma ez érzékenyebb kérdés, mint akár csak néhány hete.

Az eurózóna gazdaságilag legerősebb államát vezető Angela Merkel német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország legalább 2013-ig elhalasztja az idei évre tervezett adócsökkentést, hogy az államadósság apasztására koncentrálhasson. Szerdán pedig az Európai Bizottság szólította föl az uniós tagállamokat, hogy "döntően szigorítsák költségvetési politikájukat", fordítsanak nagyobb figyelmet az államadósságra.

Merkel visszakozik

Mivel a befektetők mind jobban félnek az adósságválság átterjedésétől más államokra, tartózkodnak azon piacoktól, ahol magas a költségvetés hiánya, vagyis az állam számottevően többet költ a bevételeinél. Így igyekeznek szabadulni a kockázatosnak ítélt országok devizáitól - a növekvő kínálat pedig az árfolyam gyengülését idézi elő.

"A befektetői közösség azt gondolta, hogy a hiánynövelés csak választások előtti kampányszöveg. Most át kell ezt gondolnunk. A puhatolózó kockázatéhség időszakát éljük, és a piac gyorsan büntetni fogja a túlköltekező költségvetési politikát" - mondta a Bloombergnek Elisabeth Gruie, a BNP Paribas londoni elemzője.

"Ha ilyen rossz marad a piaci helyzet, nem reális, hogy az 5-6 százalékot elfogadja a piac. Hetek óta egyre szűkül a kormány mozgástere, a leendő kabinet nem teheti meg, hogy ne vegye figyelembe ezeket a szempontokat, máskülönben a befektetők nem veszik majd meg az állampapírokat" - mondta kérdésünkre Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.

Devizahitelek átváltása

Kihathat a forintárfolyamra a Fidesz azon elképzelése is, hogy egy állami alap révén lehetővé tenné a devizaalapú hitelek átváltását forintalapúakra. Amennyiben sok adós élne a lehetőséggel, akkor ez még úgy is a forint gyengülésének irányába mutatna, ha az átváltás tetemes költségeinek jó részét átvállalnák a kereskedelmi bankok (ami egyébként nem valószínű). A folyamat nagy nyomás alá helyezné a forintot - állította Simor András jegybankelnök egy televíziós interjúban.

Egyértelmű ugyanakkor, hogy az átváltás csökkentené az ország devizapiaci kitettségét, egyúttal elejét venné annak, ami a legnagyobb veszélyt jelentené egy esetleges drasztikus forintgyengülés esetén: a lakossági devizaadósok tömeges bedőlésének. Most ez a veszély a legfőbb akadálya annak, hogy a forint árfolyamának gyengítésével támogatni lehessen az exportra termelő magyar cégeket. A Fidesz ugyan sohasem deklarálta, hogy erre törekszik, de áttételesen többször jelezte, az erős forintnál fontosabbnak tartja a vállalkozások terheinek csökkentését.

Kormány-jegybank konfliktus

Az is próbára teheti a forint erejét, hogy a Fidesz az eddigi nyilatkozatok alapján kemény konfliktusba fog bonyolódni a Magyar Nemzeti Bankkal - prognosztizálták a 4cast elemzői. Orbán Viktor miniszterelnök Simor András MNB-elnök távozásának szükségességét már a választások utáni első nyilatkozataiban felvetette - akkor a lapunk által megkérdezett elemzők azt mondták, a jelenlegi helyzetben távolról sem a jegybankelnök személye a legfontosabb, a piacok bizonyára örömest beáldoznák Simort valódi szerkezeti reformokért cserébe.

Matolcsy György leendő gazdasági miniszter azóta az intézmény legfőbb döntéshozó testületét, a monetáris tanácsot is támadta, mondván, a szerinte elkövetett súlyos hibák miatt tagjainak le kellene mondaniuk. "Azt mondogatni, hogy az elmúlt években a monetáris politika úgy volt rossz, ahogy volt, biztosan nem segít. Nem azért, mert a monetáris tanács bírálata annyival durvább lépés lenne, hanem mert a jelenlegi hangulatban rontja az ország iránti bizalmat, amelynek a megőrzése most fontosabb, mint valaha" - mondta felvetésünkre Török Bálint. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek még csak leendő kormánytagok nyilatkozatai voltak, súlya igazán annak lesz majd, amit a kinevezésük után mondanak majd a fideszes politikusok.

Matolcsy: Nincs árfolyamcél

Szerettük volna megkérdezni a fideszes gazdaságpolitikusok véleményét minderről, különös tekintettel a Fidesz által kívánatosnak tartott forintárfolyamszintre. Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk, a miniszterelnöki főtanácsadó szerepre, egyszersmind az IMF-fel való kapcsolattartás feladatára készülő Szapáry György pedig azt üzente, nem kíván nyilatkozni a témában.

Matolcsy a már említett interjúban azt mondta, neki személyesen nincs árfolyamcélja, számára "nincs jó vagy rossz árfolyam, most stabil árfolyam szükséges". Szerinte néhány százalékos árfolyam-ingadozás megengedhető, de 15-20-30 forintos ugrálás nem.