Céljaik 35 százalékát érik el a magyar cégek

A magyar vállalatok és szervezetek csak 35 százalékban képesek megvalósítani céljaikat és terveiket, szemben az európai 54 százalékkal - derül ki a FranklinCovey felnőttképzési cég és az NRC piackutató közös felméréséből.

A megvalósítási hányadost egy 100-as skálán mérik. Az arányszám azt fejezi ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy egy szervezet eléri a kitűzött céljait, illetve megvalósítja stratégiáját. Kiszámítását a vizsgált szervezet munkatársainak válaszai alapján végzi a FranklinCovey, ezért az arányszám azt is megmutatja, milyennek ítélik a saját dolgozói például egy vállalat eredményességét.

Bölcsföldi László, a FranklinCovey magyarországi képviseletének ügyvezetője elmondta: a rossz eredmény nem az egyes vállalatok pénzügyi helyzetéből következik, ha ugyanis javítani tudnának megvalósítási képességükön, akkor már minimális tőkebefektetéssel is jelentősen növelhetnék eredményességüket. Ez pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a magyarországi cégek és szervezetek versenyképesek legyenek európai konkurenseikkel szemben.

A kutatás eredményei szerint még nagyobb az aránytalanság akkor, ha a legjobb európai szervezetekkel hasonlítják össze a magyarokat, mivel a felső tíz százalékba tartozó európai cégek 76 százalékban tudják megvalósítani céljaikat.

A magyar cégek céljaik megvalósításában alapvetően azért gyengék, mert még ott sem tudják a dolgozók, hogy mit kell tenniük a célok elérése érdekében, ahol ezeket egyáltalán megfogalmazták.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint saját vállalatának nincsenek konkrét céljai, vagy ha vannak is, nem tud róluk. A napi tettekre váltást akadályozza az is, hogy rossz a szervezetek időgazdálkodása, feladatszervezése és a munkamegosztása.

Az ügyvezető elmondta, hogy a világ többi részéhez hasonlóan Magyarországon is a pénzintézetek és a fejlett vállalati kultúrával rendelkező multinacionális cégek rendelkeznek a legjobb megvalósítási hányadossal. E társaságokat a szolgáltatók követik, az ipari és kereskedelmi cégek a lista második felében találhatók. Természetesen kivételek minden iparágban találhatók. Aláhúzta, hogy a sorrendnek nincs köze a tőkeháttérhez, kizárólag a szervezeti kultúrán múlik, melyik szegmens milyen pozíciót foglal el.

A célok és tervek megvalósítási hányadosa több okból is alacsony a magyar cégeknél az ezer fős reprezentatív kutatás szerint: a legnagyobb problémák, a számonkérhetőséggel, az együttműködéssel és a célok feladattá való alakításával vannak.

Bölcsföldi László elmondta: a magyar szervezeteknek csak elenyésző része használ mérőszámokat a dolgozók teljesítményének értékelésére. A kutatás során a válaszadók 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs náluk ilyen mérőszám, vagy ha van is, nem világos számára a mérés. További probléma, hogy a számonkérés nem rendszeres, a dolgozók nem tudják mikor teljesítenek jól, s erőteljes a felelősségáthárítás is.

Az ügyvezető elmondta, hogy az egyes munkacsoportokon belül rendszerint gyenge a dolgozók együttműködési készsége, ami jellemző a szervezeti egységek kapcsolatára is. A dolgozók kevéssé kíváncsiak egymás véleményére, javaslataira, a legtöbben a saját fejük után mennek, s általános a "furkálódás" is. A megkérdezetteknek csak a 15 százaléka mondta azt, hogy náluk nem fúrják egymást a munkatársak.