A kormány 2010-re 0,3 százalékos GDP-csökkenést, 2011-re 1,8 százalékos növekedést jósol. A madridi pénzintézet egy sor bizonytalansági tényezővel indokolja a kormányénál kevésbé derűlátó előrejelzést. Nem tudni, mikor talál magára az építőipar, amely korábban az idegenforgalom mellett a gazdaság motorja volt - írják -, nyáron áfaemelés következik, ami fékezheti a fogyasztást, és komoly kockázat a lakosság eladósodottsága is.
Spanyolország az Európai Unió nagy gazdaságai közül egyedüliként rekedt meg a recesszióban. Tavaly az utolsó három hónapban 0,1 százalékkal csökkent a GDP negyedéves szinten, a délnyugat-európai ország gazdasági teljesítménye így már sorban a hetedik negyedévben csökkent. 2009 egészében 3,6 százalékos volt a visszaesés, amihez fogható több mint ötven év nem volt az euróövezeti tagországban.
A munkanélküliség tavaly uniós csúcsra, 20 százalék közelébe szökött fel, az úgynevezett nem teljesítő hitelek (NPL) aránya pedig 2010 elején meghaladta a spanyolországi bankok teljes hitelállományának 5 százalékát, ami 14 éves rekordot jelent.
Spanyolországot szakértők együtt emlegetik Görögországgal, valamint Portugáliával és Írországgal. A kezdőbetűkből képzett PIGS-csoport tagjainak közös jellemzője a nagy államadósság és költségvetési hiány, ami akár az egész euróövezet stabilitását veszélyeztetheti. Spanyolországban az államadósság viszonylag kezelhető mértékű, a GDP arányában 70 százalék körüli, de növekedési üteme gyors. A GDP-arányos költségvetési hiány tavaly 11,4 százalék volt. A kormány szándékai szerint 2013-ra az uniós szabályoknak megfelelő 3 százalék alá szorítják a deficitet egy több tízmilliárd eurós költségcsökkentő program révén.