Két éve késő gázrendeletet fogadhat el a kormány

Vágólapra másolva!
Szerencséje volt a kormánynak, hogy a bíróság elfogadta az Emfesz fellebbezését, és így lekerült a napirendről a gázszolgáltatás felfüggesztése, a kabinet ugyanis még nem fogadta el azt a rendeletet, amely a gázszolgáltatók ellehetetlenülése esetén rendezi a vitás kérdéseket - például hogy hogyan pótolható a kieső cég és milyen áron. A szabályozás ezen a héten jelenhet meg, de egyelőre nem tudni, mi szerepel benne.
Vágólapra másolva!

A kormány mellé szegődött a szerencse hétfőn, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) visszavonta azt a korábbi végzését, amely 6,8 milliárd forint letétbe helyezésére kötelezte volna az Emfesz Kft.-t, és így nem derült ki, hogy valóban csődeljáráshoz és a gázszolgáltatás beszüntetéséhez vezetett volna-e, ha a cégnek fizetni kell. A kabinet azért örülhetett a döntésnek, mert 2008 óta nem fogadta el azt a rendeletet, ami azzal foglalkozik, hogy miképp biztosíható a gázellátás folytatása, ha kiesik egy gázszolgáltató.

A Közlekedési Hírközlési és Energaiügyi Minisztérium (KHEM) kérdésünkre azt közölte, hogy az előterjesztés elkészült, a normaszöveg-tervezetnek az érintett piaci szereplők bevonásával történő "alapos társadalmi egyeztetése" megtörtént, így a szabályozás várhatóan még ezen a héten kormányrendeletként megjelenik. Az továbbra sem egyértelmű, hogy mi történik akkor, ha az egyik szolgáltató távozik a piacról, a tárca ugyanis azt közölte, hogy "amíg a jogszabálytervezetet nem hirdetik ki, addig az munkaanyagként kezelendő, annak tartalmáról nem áll módukban felvilágosítást adni".

Fontos részletek

A részletek pedig nagyban befolyásolják az ügyfelek mindennapjait, a vonatkozó és már elfogadott 2008-as jogszabály ugyanis bár azt kiköti, hogy a szolgáltató cég hibájából senki nem maradhat gáz nélkül, de azzal például már nem foglalkozik, hogy milyen áron kapják majd a gázt az ügyfelek.

Az biztosított, hogy gázhiánytól akkor se kelljen tartani, ha az egyik gázszolgáltató esetleg csődbe megy. "Ez semmiféle kockázatot nem jelent a fogyasztók számára" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette: két részre kell bontani az ügyet. Gyakorlati szempontból az a helyzet, hogy a piacon működő gázszolgáltatók alig várják, hogy kiessen egy szereplő és a helyébe lépjenek. Az utóbbi időben a válság hatására jelentősen csökkent a fogyasztás, ez pedig rontja a cégek jövedelmezőségét (több mint 2 milliárd köbméterrel 12 milliárd köbméter alá esett az éves fogyasztás. Tehát a cégek mindent igyekeznek megtenni azért, hogy új fogyasztókkal bővítsék ügyféltáborukat.

A másik fontos szempont a jogi tényező. Ha ugyanis odáig fajul egy-egy peres vagy gazdasági ügy, hogy az értintett szolgáltató nem tudná ellátni a fogyasztókat, akkor a piaci szabályozás biztosítja, hogy ne maradjanak gáz nélkül a fogyaszók. A gáztörvény szerint amennyiben egy szolgáltató működése bármilyen okból ellehetetlenül, akkor a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) kell kijelölnie egy szolgáltatót - az úgynevezett "végső menedékes" szolgáltatót - a helyettesítésére.

Az Emfesz-ügy is ezért hordozott bizonytalanságokat, ha ugyanis a kijelölés időpontjában nincs részletes rendelet (és most egyelőre még nicnsn), úgy a felmerülő kérdéseket a MEH-nak kell határozatban szabályoznia - kérdés persze, hogy mit tett volna a hatóság, ha a bíróság nem fogadja el az Emfesz érvelését, hisz az ár meghatározására se precedens, se követendő jogszabály nincs.

Magasabb árakra kell készülni

A KHEM tájékoztatás szerint a jövőben ehhez hasonló bizonytalanságokra nem kell felkészülni, a rendelet ugyanis bár egyelőre nem ismert módon, de valahogy kezeli majd ezeket a kérdéseket. Nem mindegy természetesen az ügyfél szempontjából, hogy a rendelet szerint a beugró szolgűltató milyen áron köteles gázt értékesíteni - azon, amelyen a kidőlt szolgáltató adta a gázt, azon, amin ő maga szokta, vagy egy olyanon, amit a hatóság határoz majd meg.

Mivel a szolgáltatás egyfajta kényszert jelent, így a "végső menedékes szolgáltatónak" kijelölt cég számára a MEH jó eséllyel olyan árat állapít meg, hogy a szolgáltatás ne okozzon veszteséget. Kádárné Horváth Ágnes, a kérdéssel foglalkozó egyetemi tanár "A földgázpiaci liberalizáció és a távfűtés" című tanulmányában konkrétumok említése nélkül arra jutott, hogy "végső menedékes árát a hatóság állapítja meg, azonban ez jellemzően magasabb, mint az egyetemes, vagy szabadpiaci árak". Amennyiben ez a logika érvényesül, akkor az szinte biztos, hogy az ügyfelek meglátják majd a számlájukon, hogy az eredeti szolgáltatójuk csődbe ment, az ár ugyanis jó eséllyel magasabb lesz, mint az addig alkalmazott árszint - főleg, ha egy olyan szolgáltató kerül bajba, mint az ügyféltáborát a piaci átlagnál 8 százalékkal olcsóbb tarifával becsábító Emfesz.

" Végső menedékes szolgáltató beszállása esetén az első néhány hétben biztos, hogy bizonytalanság lenne az ár körül, amíg alá nem írják a végleges szerződést" - mondta el Kutas István, az E.On illetékese, aki szerint azzal is számolni kell, hogy "irdatlan adminisztratív procedúra" átléptetni a fogyasztókat más szolgáltatóhoz.

A kormányrendelet megalkotása annak fényében is fölöttébb sürgős, hogy a bíróság hétfői döntésével nem múlt el annak a veszélye, hogy az Emfesz kiesik a piacról, bár a cég az [origo]-val azt közölte, hogy most már nem számol az Emfesz esetleges csődbemenetével vagy gázszolgáltatásának felfüggesztésével. A társaság fellebbezése a 6,8 milliárd forint őrzési letétbe helyezésével kapcsolatosan hozott korábbi végzésre vonatkozott, vagyis nem magára a követelésre, amely ettől függetlenül így továbbra is létezik - bár az Emfesz nem meglepő módon vitatja annak jogosságát. "Nem tartom valószínűnek, hogy az Emfesz és a Nitrogénművek között kirobbant vita ellehetetlenítené a gázszolgáltatót, de minden benne van a pakliban" - mondta kérdésünkre Hegedűs Miklós.