A választások miatt is szenved a magyar építőipar

Az építőipar 2010-ben is a recessziós szinten maradhat, a krízisen kívül az sem tesz jót a szektornak, hogy a választások miatt hónapokra lefagy a közbeszerzési piac - derül ki az ÉVOSZ jelentéséből.

A 2010-es év az építőipari recesszió negyedik éve lesz, az építési piac válságának elhúzódása pedig felerősítheti a negatív folyamatokat - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Az építőipari érdekképviselet előrejelzése szerint az idén mintegy 1800 milliárd forint értékű országos építési-szerelési tevékenységre lehet számítani, amelynek mintegy 50-55 százaléka lehet a közmegrendelésre elvégzendő munka.

Az ÉVOSZ prognózisa szerint a várható forgalom alakulása jó esetben a recessziós mélyponton való stagnálást jelentheti. Az építőipar "utolsó jó évéhez", 2006 évhez viszonyítva, 2010 elején 36-37 százalékkal kisebb az építőipari teljesítmény.

A megkérdezett cégek várakozásaiból arra lehet számítani, hogy a mélyépítés, infrastruktúra építés és környezetvédelmi beruházások területén dolgozó cégeknél 2-5 százalékos bővülés, a magasépítés, szak- és szerelőipar területén további 3-4 százalékos, a lakásépítés területén további 10-12 százalékos csökkenés várható - olvasható az ÉVOSZ közleményében.

A szakmai szervezet tapasztalata, hogy az országgyűlési és önkormányzati választások évében lassul a beruházások előkészítési folyamata, és erre 2010-ben is fel kell készülni, aminek valójában 2011-ben lesz negatív kihatása. Az ÉVOSZ úgy véli: a közbeszerzési piac jelentős részének hónapokra történő leállását "szentesíti" a kormány határozata, amely szerint 2010. március 1-től ajánlatkérői döntés csak az új kormány minisztereinek kinevezését követően hozható meg.

Az ÉVOSZ adatai szerint a 2007-2010 években az építőipari lánctartozások értéke eléri az 500 milliárd forintot. A tartozások magas szintje következtében 2010-ben tovább fog tartani a 2008 végétől tapasztalható építőipari felszámolási, vállalkozás megszűnési hullám. A megszűnések, felszámolások nemcsak a vállalkozási lánc végén lévő, többségében mikro- és kisvállalkozásokat érintik, hanem a közepes és nagy cégeket is.