Románia a tizedik legkockázatosabb állam

Vágólapra másolva!
Románia a tizedik legkockázatosabb ország a világon, ha az államok fizetésképtelenségére kötött biztosítások piacát nézzük. Az úgynevezett CDS-piacon azután romlott az ország megítélése, hogy súlyos kormányválság alakult ki, és közeleg az elnökválasztás, sőt az alkotmányos berendezkedésen is módosítani akar az államfő. Mindez a forintra is negatívan hat: ugyanis részben emiatt nem tud az eddigi 260-280 forint/eurós sávból kilépve erősödni a magyar deviza.
Vágólapra másolva!

A novemberi 22-ei román elnökválasztás előtt a kampány éles fordulatot vett. Bukarestben - először az ottani rendszerváltás óta - bizalmatlansági indítvány miatt megbukott a kormány. A politikai bizonytalanság megingatta az elmúlt napokban a lej árfolyamát is. A román pénz ugyanis jelentősen, 0,4 százalékkal gyengült a kormányválságról szóló első hírek hatására, és idén március óta a legmélyebbre jutott a kurzusa. A legrosszabb a 4,2973-as érték volt, ez péntekre valamivel javult. Ám ez nem valami érdemi javulást jelent, hanem azt, hogy az árfolyam 4,29 lej/euró alá, egészen pontosan 4,2886-ra kúszott vissza.

A hét közbeni nagyobb zuhanástól a bukaresti jegybank közbeavatkozása mentette meg a lejt - a hivatalosan meg nem erősített hírek szerint. A lej ráadásul akkor gyengült, amikor a zloty és a forint jelentősen erősödött, hiszen a magyar pénz e hét közepén például 269 forint/euróról a 267-es szintre izmosodott, sőt néha 266-tal kezdődő értékeket is felvett a magyar deviza az euróval szemben - péntek este is erősödött egy ideig a magyar pénz.

Kavart az RMDSZ

A román kormányválság azután következett be, hogy a volt kolozsvári polgármester, a PD-L-es (demokrata liberális párt) Emil Boc kabinetjét a magyarokat képviselő RMDSZ és a PNL (nemzeti liberálisok) közös bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg. Az RMDSZ és a PNL ehhez önmagában még kevés lett volna, de támogatták őket a kormányból október elején kilépett szociáldemokraták is, így bontakozott ki a politikai krízis.

Azóta a bizonytalanság csak nőtt, hiszen a Boc-kormány ügyvezetőként hivatalában maradt. Ám eközben a PD-L-hez közel álló, elvileg "pártok fölöttinek" minősülő államfő felkérte a Román Nemzeti Bank egyik tanácsadóját, Lucian Croitorut, hogy alakítson kormányt. A Boc-kabinetet megbuktatók ezzel szemben egy harmadik jelöltet támogatnának, a nagyszebeni (szász származású) polgármestert, Klaus Johannist jelölnék miniszterelnöknek.

Basescu is ügyesen keveri a kártyákat

A kavarodás tehát óriási, és alighanem egy hónapig is tarthat majd, hiszen az új államfő megválasztásáig blokkolni tudja Traian Basescu jelenlegi köztársasági elnök egy parlamenti többséggel rendelkező kormány megalakulását. Az elnök helyzetét tovább erősíti, hogy ha a választásokig nem sikerül a Parlamentnek új kormányfőt választania, akkor Basescu december 7-én feloszlathatja a törvényhozást.

Sőt a kényes szituációt Basescu azzal is bonyolíthatja, hogy aláírja azt a rendeletet, amellyel egykamarás parlament létrehozásáról szóló népszavazást írhatnának ki. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági válság kellős közepén Romániában elnökválasztásra, kormányválságra és az egész alkotmányos berendezkedés módosítására összpontosítanak.

Basescu egy interjúban elismerte a helyzet nehézségeit, hiszen megemlítette, hogy valójában Mugur Isarescu nemzeti banki kormányzó lenne a legalkalmasabb miniszterelnöknek, de most neki nagyon fontos feladatai vannak a válságkezelésben. (Isarescu korábban volt már miniszterelnök, 2000-ben például ő fogadta Orbán Viktor akkori magyar kormányfőt Bukarestben.)

A régióra is negatívan hat a román válság

A Boc-kabinet bukásában kulcsszerepe volt az RMDSZ-nek, a romániai magyarok politikai képviseletének is, ám a magyarországi magyarokra is van hatása a mostani román belpolitikai fejleményeknek, hiszen az egész régió megítélését befolyásolja negatívan Románia bizonytalankodása.

A román kormányválság miatt délkeleti szomszédunk a világ tizedik legkockázatosabb államává vált a londoni CMA cég adatai szerint. A CMA az úgynevezett CDS-piacot vizsgálja, ahol az országok esetleges fizetésképtelenségének esélyét árazzák be a szereplők.

Románia csütörtöki délutáni adatok szerint 226,52-es mutatóval rendelkezett, míg a listavezető Ukrajna 1238,47 ponttal. Románia megítélése péntekre romlott, ekkor már 229,46 volt a mutató, de azért még mindig sokkal kedvezőbb, mint Ukrajnáé, amely pénteken majdnem hetven ponttal 1169,44-re javult.

Térségünk országai közül Lettország (576,65 ponttal) a negyedik, Litvánia a hatodik (319,05 ponttal) a negatív ranglistán, Ukrajnával és Romániával egyetemben ezek az országok destabilizálják tehát a legjobban mostanában a közép-kelet-európai régió megítélését.

A forintnak sem tesz jót a lej bizonytalankodása

Mindez nemcsak a CDS-piacon érezteti a hatását, hanem nyomás alatt tartja a régió valutáit is. A román deviza például kifejezetten rossz napokat él át, a lej folyamatosan közelít a 4,3 lej/eurós lélektani határhoz - mint már említettük -, amelyet a nemzeti bank próbál védeni.

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó devizakereskedők ennek kapcsán hangsúlyozzák: amíg az egész régió megítélése nem javul egységesen, addig a külföldi nagybefektetők - akik egységesen kezelik a kelet-közép-európai államokat -, nem fognak nagyobb invesztíciókat végrehajtani, így a forint sem tud kitörni a mostani 260-280 forint/eurós sávból.

A nemcsak a devizapiaci spekulánsok, illetve az államadósságok beárazásával foglalkozó CDS-kereskedők, hanem a nemzetközi hitelminősítők sem igen bíznak Romániában: az S&P és a Fitch már korábban a bóvli kategóriába sorolta be Bukarestet, egyedül a Moody's tartja még befektetési kategóriában az országot.

Fontos lenne az IMF hitel újabb részlete

Romániának azért is össze kellene szednie magát, mert a kormányválság rendkívül kényes időpontban történt: egyrészt a költségvetés jóváhagyásra vár, másrészt éppen most, a politikai krízis miatt mondta le a Nemzetközi Valutaalap, az IMF, hogy küldöttséget menesszen Bukarestbe.

Az IMF nem öncélú tárgyalgatásokra készült, hanem azért mennének Bukarestbe, mert felülvizsgálják a román gazdaság helyzetét, és megítéljék, érdemes-e folyósítani Romániának az IMF-hitelek további részleteit. (A Valutaalap összesen 20 milliárd eurós kölcsönkeretet szervezett az országnak, ebbe a hitelkeretbe beleszámít az EU által adott pénz is.)

Az IMF-hitel létfontosságú szomszédunknak, hiszen a költségvetési hiányt elsősorban a Valutaalap forrásaiból finanszírozzák. Idén 1,5 milliárd esedékes az IMF-től, egymilliárd euró pedig az EU-tól. Románia éppen azért szorul az IMF segítségére, mert bizalmatlanok iránta a szabad piaci szereplők, amit a CDS-piaci ráták is mutatnak.

Basescu államfő nem véletlenül figyelmeztetett arra: ha nem kapják meg a pénzt az IMF-től, veszélybe kerülhetnek a nyugdíjak és a közalkalmazottak fizetése is.