Csak minimális növekedést vár az Erste

Jövőre stagnálás vagy minimális növekedés várható a magyar gazdaságban - áll az Erste legfrisebb régiós felmérésében, amelyből kiderül az is, hogy a foglalkoztatottság javításával lehetne serkenteni a kelet-európai országok növekedését.

A kelet-közép-európai nyolcak (CEE) idén is követték a világgazdaságot, hiszen ezen országok zöme 5-6 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Egyes országok, mint Ukrajna, Románia, és Magyarország a becslések szerint jobban zsugorodtak, Csehországban mérsékeltebb a visszaesés, míg Lengyelországnak sikerült megmenekülnie a recessziótól.

Az Erste elemzői szerint országonként különféle tényezők álltak az idei gazdasági lassulás mögött: a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős kiigazítása (Románia, Szerbia, Ukrajna), az export visszaesése (Csehország, Szlovákia, Magyarország), valamint a folytatódó fiskális konszolidáció idén már csak Magyarországon. "Már látszanak a stabilizáció első jelei a régióban, ugyanis az ipari termelési adatok javulnak Csehországban és Szlovákiában, emellett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta emelkedési üteme is lassul" - állítja Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési osztályának társvezetője.

Lengyelország a térség egyetlen olyan gazdasága, amelynek sikerült teljesen elkerülnie a recessziót. A súlyos folyó hiánnyal rendelkező országok, úgymint Románia, Magyarország, Horvátország és Szerbia egy-két negyedévvel lemaradt a mélypont elérésében. A belföldi kereslet sokkal erőteljesebben zuhant, amit a folyó fizetési mérleg hiányának vártnál gyorsabb kiigazítása táplált és a tőkeáttétel globális méretű csökkentése gyorsított fel. A visszafogott belföldi kereslet miatt az elkövetkezendő negyedév során tovább szűkül a fogyasztás, csökkentve a külső finanszírozási igényt. Az említett országokban az ügyfélbizalom és a kiskereskedelmi forgalom még mindig alacsony szinten áll; javulásukhoz a munkaerőpiac és a nemzeti deviza stabilizálódása szükséges. Ez utóbbi már megtörtént, ám a munkanélküliségi ráta várhatóan az elkövetkezendő két-három negyedév során éri el a csúcsot.

Lesz növekedés?

A jövő évi gazdasági növekedést főként az export alacsony bázisa, valamint a raktárkészletek leépítésével járó negatív hatások csillapodása vezérli majd. "Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna jövőre várhatóan 2-3 százalékos növekedést produkál éves szinten, ami jóval a potenciáljuk alatt van" - jósolja Juraj Kotian.

"A mélypontot még el nem érő országok, így Magyarország, Horvátország, Románia és Szerbia stagnálást, vagy legfeljebb évi 1 százalékos növekedést tud majd felmutatni, ugyanis az első negyedév után beinduló talpra állás nem teljes egészében fog megjelenni a jövő év növekedési ütemében" - véli az elemző. A 2010 utáni növekedéssel kapcsolatban érdemesebb a potenciális teljesítményt vizsgálni. Az Erste Group által kidolgozott modell a beruházások 5-40 százalékos visszafogását vetíti előre az egyes országok folyó hiányának lefaragása érdekében, és ez a Baltikumban fog a legmarkánsabban megjelenni, valamint a fogyasztás akár 10 százalékos visszaesésére is számítani lehet (Csehországban és Lengyelországban a legenyhébb mértékben).

A foglalkoztatottság segíthet

A gazdasági növekedés serkentéséhez nem csak tőkebeáramlásra van szükség, nagy lépést lehetne tenni a foglalkoztatási rendszer átalakításával is. A foglalkoztatottság emelkedését hosszú távon a demográfiai helyzet befolyásolja. Egyes országokban, például Szlovákiában a munkaképes lakosság 2000 és 2007 között évi 0,9 százalékkal, Lengyelországban pedig ugyanezen idő alatt évi 0,7 százalékkal nőtt, ami nyilván hozzájárult a tempósabb GDP-növekedéshez. Magyarországon és Romániában viszont a hatás szinte nulla volt, míg Csehország és az euróövezet valahol félúton járt a munkaképes lakosság évi 0,5 százalékos növekedésével.

A demográfiai tendenciák miatt a GDP-növekedésre kifejtett pozitív hatás egyes országokban a következő években eltűnik, hacsak nem módosítják a nyugdíjkorhatárt. Másrészt viszont a kelet-közép-európai országok általában magasabb munkanélküliségi rátával és alacsonyabb munkaerő-kihasználtsági mutatóval rendelkeznek, mint az európai gazdaságok. "Ha ezeknek az országoknak sikerül strukturális reformokat végrehajtaniuk a munkaerőpiacukon és javítani a munkaerő-kihasználtságon, akkor az újonnan megjelenő munkaerő középtávon elősegítheti a GDP-növekedést" - állítja Juraj Kotian.