Kellemes meglepetés az inflációs adat

Miközben az elemzők korábban jóval magasabb, bőven 5 százalék fölötti inflációt vártak, többek között az áfaemelés hatására, a hazai infláció kedvezően alakult szeptemberben. A fogyasztói árak ugyanis 4,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Augusztushoz mérten pedig csökkentek is az árak.

Az ötszázalékos áfaemelés hatása akkor sem érhető igazán tetten, ha az árakat az előző hónaphoz, azaz idén augusztushoz viszonyítjuk: ekkor ugyanis 0,1 százalékos árcsökkenés (defláció) mérhető. Igaz, a csökkenés üteme lassuló, augusztusban az előző hónaphoz képest még 0,3 százalékkal csökkentek az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.

A piac, pontosabban az elemzők átlagosan 5,2-5,3 százalékos éves inflációt vártak, amihez képest a mostani 4,9 százalékos adat kedvezőnek mondható. Akadt egyébként olyan szakértő, aki 5,7, de volt olyan is, aki 4,7 százalékot várt.

A Barclays eltalálta a pontos értéket

A Reuters elemzői konszenzusa 5,3 százalékos mediánértéket (középértéket) valószínűsített korábban. Ezzel szemben az MTI 5,2 százalékról ír, elsősorban londoni elemzők vártak 5 százalék feletti inflációt, így a Goldman Sachs és a JP Morgan is 5,2 százalékra számított.

Ezzel szemben a Barclays Capital befektetési csoport 4,9 százalékra lassuló éves inflációt várt szeptemberre, azzal az indokkal, hogy a gyenge kereslet korlátozza az áfaemelés inflációs átszűrődését, és ez nagy valószínűséggel a dezinfláció folytatódását eredményezi.

A Barclays Capital londoni elemzői szerint - akiket az MTI idéz - ennek alapján az MNB-alapkamat már 2010 első negyedévére 5 százalékig csökkenhet, és legalább a harmadik negyedév végéig ezen a szinten marad.

Az első kilenc hónapban az árak 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Szeptemberben a 12 havi maginfláció 5,1 százalék, a havi 0,1 százalék volt. Augusztusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek a megelőző hónaphoz képest, míg az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladták meg. Egy hónap alatt - 2009 augusztusához viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek a KSH szerint.

Drágult az étkeztetés

Elsősorban az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,1 százalékos árcsökkenése okozta ezt. Ehhez képest feltűnő, hogy nőtt az óvodai, bölcsődei étkeztetés (1,7 százalék), a szalámi, a szárazkolbász, a sonka (1,4 százalék) és a sertészsír (1,3 százalék) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető az étolaj (2,2 százalék), a rizs, hántolmányok (1,7 százalék) és a sertéshús (1,2 százalék) esetében.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (2,9 százalék) a szezonváltás következtében. A szeszes italok, dohányáruk (1,0 százalék), valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia (0,7-0,7 százalék) esetében áremelkedés volt megfigyelhető.

Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett be, ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,0% százalékkal csökkent.

Jóval olcsóbb lett az üdülés

A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek (1,1 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatások árai átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak.

A pénzügyi tárca értékel

Áttekinti a Pénzügyminisztérium, hogy a kedvező szeptemberi inflációs adat után változtasson-e 4,5 százalékos idei, átlagos, éves inflációs előrejelzésén, bár a tárca államtitkára, Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedik negyedévi bázis alacsony volt.

Hangsúlyozta: a következő hetekben, hónapokban megjelenő adatokból látszik majd, hogy mikor érte el mélypontját a gazdasági válság Magyarországon. Hozzátette: remélI, hogy ez a harmadik negyedévben megtörtént.

Az ipari termelési adatok ugyan még nem kedvezőek, de az optimizmust támogató számok közé sorolta a várakozásoktól elmaradó infláción túl a külkereskedelmi termékforgalom többletét.

Tizenkét hónap alatt, 2008 szeptemberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsír (20,5), a tojás (11,1), a párizsi, kolbász (10), valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,8 százalékkal.

Árcsökkenés következett be az étolajnál (19,2 százalék), a sajt (12,5 százalék), a tej (9,1 százalék) és a liszt (8,8 százalék) esetében.

Év végéig még lehet növekedés

A visszafogott kereslet vélhetően az év további részében is mérsékli majd a pénzromlás ütemét, bár annak mértéke - az előző év végi alacsony üzemanyagárak bázishatása miatt - 2009 végéig növekedni fog. Várhatóan így sem éri el a 6 százalékot - írta kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Barcza György, a K&H vezető makroelemzője az [origo]-nak elmondta, a mostani adatok azt mutatják, hogy az áfaemelés nem növelte az inflációt, hanem árcsökkenéshez, dezinflációhoz vezetett.

A szlovák példa

Ennek a paradox jelenségnek az oka hasonló lehet Barcza szerint, mint ami Szlovákiában a 2004-es egységes, 19 százalékos áfa bevezetésekor volt. Akkor ugyanis azt tapasztalták északi szomszédunknál, hogy a szigorú jövedelempolitikával párosuló intézkedés visszafogta a keresletet, így az áfarendezés miatt dráguló élelmiszerekből csak kevesebbet tudtak venni az emberek. A kisebb kereslet viszont az árversenyt növelte, és hozzájárult az árak csökkenéséhez.

Most Magyarországon is szigorú jövedelempolitikával párosult az áfaemelés, hiszen a bérek nem nőnek idén. Így ugyanannyi pénzből az emelt áfa miatt dráguló élelmiszerekből nem tudnak még ugyanannyit sem venni mennyiségben a vásárlók. Ez óhatatlanul az árak csökkenéséhez vezetett nálunk is.