Kifulladóban van az adóamnesztia

Vágólapra másolva!
Támadja az EU, de a jelek szerint a gyakorlatban sem működik hatékonyan a magyar adóamnesztia. A pénzüket külföldre menekítők a jogszabályt körülvevő bizonytalanságtól félnek, nem lehetnek biztosak benne, hogy megússzák vagyonuk kimenekítését. Azt pedig se a Pénzügyminisztérium, se az APEH nem árulja el, hogy mennyi pénzt hozott eddig az amnesztia.
Vágólapra másolva!

Ismét változtatnának az offshore cégektől hazahozott jövedelmekre vonatkozó amnesztia szabályain. Az adócsomag keretében tavaly decemberben elfogadott jogszabályt az érdeklődés hiánya miatt nyáron módosították, kibővítve az adóamnesztiát igénybevevők kedvezményeit. Most azért kell hozzányúlni a rendelkezéshez, hogy megfeleljen az európai uniós szabályoknak.

Jelenleg az adóamnesztia feltétele, hogy az offshore cégtől hazahozott jövedelem egy részét legalább két évig magyar állampapírba kell fektetni. Ez a kitétel viszont akadályozza a tőkeáramlás szabadságát az Európai Unión belül, mivel az állampapírok vásárlását nem piaci eszközökkel ösztönzik. Az Európai Bizottság (EB) korábban hasonló eset miatt elmarasztalta Portugáliát, és nemrégiben Magyarország ellen is jogsértési eljárást indítottak - erősítette meg az [origo]-nak a Kormányszóvivői Iroda.

Az eljárás miatt már benyújtotta a kormány a parlamentnek a módosító javaslatot, amely kiküszöbölné a hibát: törölnék azt a kitételt, hogy a hazahozott jövedelem felét állampapírba kell fektetni két éven át.

Valódi amnesztia vagy csak csali?

A Pénzügyminisztérium állásfoglalásai alapján nem ok nélkül kételkednek az amnesztiában az érintettek - véli Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója. A jogszabály azon bűncselekmények alól ad felmentést, amelyek a jövedelem keletkezése, eltitkolása után "járulékosan" felmerültek, vagyis az adózatlan jövedelem ilyen esetekben nem bűncselekményből származott. Számviteli fegyelem megsértése, vagy okirat hamisítás miatt például nem vonhatják felelősségre a pénzüket hazautalókat.

Az amnesztia ugyanakkor nem alkalmazható, ha a jövedelem forrása bűncselekmény. Kalocsai szerint mindenkinél jelentős lehet a kockázata annak, hogy egy felülvizsgálat bűnetőeljárás irányába viszi el az ügyet, főként ha az APEH a vélt jogalkotói céltól eltérően kezdené értelmezni a szabályt.

A Pénzügyminisztérium nem tudott válaszolni arra a felvetésre, hogy mit tesz az adóhatóság akkor, ha a jövedelem legális forrású, de egy része adóelkerülésből származik - állította Kalocsai Zsolt. Ez gyakorlatilag az összes érintett esetén elmondható, hiszen adózatlan jövedelmekről van szó.

Ezermilliárdok

A pénzügyi tárca két éve ezermilliárd forintra becsülte a külföldre menekített adózatlan pénzmennyiséget, a nagy adótanácsadó cégek viszont közel 2000 milliárd forintra taksálják a jövedelmek nagyságát. A kormány az amnesztiából 50-100 milliárd forintos bevételre számít. A büntetőjogi felelősség megállapítása azonban nem a Pénzügyminisztérium, hanem a nyomozóhatóság feladata, így előre senki nem lehet biztos benne, hogy ha él az amnesztiával, akkor nem vonják felelősségre utólag.

Az APEH folytathat ellenőrzést az amnesztiát igénybe vevőnél, azt is vizsgálhatja, hogy a szabályoknak megfelelően utalták-e haza pénzt és adóztak-e utána, és büntetőeljárást kezdeményezhet, ha gyanúja szerint az eltitkolt jövedelem bűncselekményből származik. Az adóhatóság a vizsgálat alá vont személyeket kockázatelemzés alapján választja ki, és az adóamnesztia igénybe vétele is olyan kiválasztási szempont lehet, amely indokolttá teheti a vizsgálat elrendelését - közölte az [origo]-val az APEH sajtóosztálya.

Az amnesztiarendeletet ráadásul megtámadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt, ami szintén eltántoríthatja a pénzüket hazahozókat. Az [origo] által megkérdezett adótanácsadók azonban nem látnak esélyt arra, hogy a testület megsemmisítse a törvényt, mert pozitív diszkriminációt alkalmaz, az pedig nem ütközik az alkotmányba, hogy adóoptimalizálókkal, adócsalókkal szemben teszi ezt.

Nem érdeklődnek az ügyfelek az amnesztiáról - mondta az [origo]-nak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzleti partnere. Szerinte a 2004-es németországi adóamnesztiára sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tervezett 5 milliárd euró helyett csak 1,2 milliárdot fizettek be az államkasszába.

Nem téma a pénz hazahozása

Az amnesztia elfogadása után nagyobb volt az érdeklődés, de a nyári, kedvező módosítás óta nem téma az offshore helyszíneken tartott pénzek hazahozatala - mondta az [origo]-nak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke. (A módosításról keretes írásunkban olvashat.)

Hogy eddig pontosan hány magánszemély, illetve vállalkozás utalta haza az alacsony adókulcsú államban tartott jövedelmét, azt az APEH nem tudja megmondani, ahogy azt sem, mennyi adót fizettek be az amnesztia meghirdetése után. A kapcsolódó bevallásokban az adóamnesztiával összefüggésben az adózóknak nem kellett adatokat szolgáltatniuk - közölte az APEH sajtóosztálya.

A 2008-as személyi jövedelemadó bevallás 183. sorában szerepeltetni kellett az amnesztia keretében befizetett adót és a befektetett összeget is, vagyis az adóhatóság rendelkezik az adatokkal, máskülönben nem lehetne kiválasztási szempont az ellenőrzéseknél az adóamnesztia igénybevétele. Hogy miért nem kívánják nyilvánosságra hozni az adatokat, arról a pénzügyi tárcától a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Korábban a döntéshozók és az APEH is sikertelennek minősítették a kezdeményezést, de pontos számokkal ezt még nem támasztották alá.

Már puhult az eredeti amnesztia

Az eredeti, tavaly elfogadott rendelkezés kizárólag a 2008. június 30-áig elszámolt külföldi bevételeknél engedélyezte az amnesztiát, azzal a feltétellel, hogy az összeg felét 2009. június 30-áig állampapírba fektetik. A parlament nyáron további haladékot adott, így jelenleg az ez év végéig megszerzett bevételekre érvényesíthető a kedvezmény, és ugyanez a nap az állampapír vásárlás határideje is. A magánszemélyeknél lazítást jelentett, hogy nem csak az offshore helyszínekről hazahozott összegekre érvényesíthetik a 10 százalékos adót, hanem bármely külföldi országban bejegyzett cégtől, így bekerült a körbe a népszerű befektetési célpontnak számító Ciprus, Svájc, Luxemburg és az Egyesült Államok is.