Elveszett értékpapírokra azonnali moratórium kellene

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései alapján idén januártól változtak az értékpapír és az okirat semmissé nyilvánítására vonatkozó szabályok. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője szerint eljárás menete gyorsabbá, egyszerűbbé vált, ám a tapasztalatok alapján pár szabályt, az ügyfelek érdekében, még érdemes lehet pontosítani.

• A válság híreit itt olvashatja el!

Az elveszett, eltulajdonított, vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel; az eljárás lefolytatására az ország bármely közjegyzője jogosult, vagyis senkinek nem kell ezért például Debrecenből Pécsre utaznia - mutatott rá Györpál Miklós közjegyző-helyettes.

Felhívta a figyelmet, hogy a visszaéléseket megakadályozó semmissé nyilvánítási eljárásról beszélünk, nem pedig a fizikai értelemben vett megsemmisítésről, továbbá arra is, hogy a külföldi kiállítású értékpapírok, okiratok esetében magyar közjegyző nem járhat el, erre a kiállítási hely országának szabályai vonatkoznak. A szabályozás csak a nyomdai úton előállított értékpapírokra vonatkozik, a dematerializált értékpapírokra nem.

Felvetődik a kérdés, miképp tudja jogosultságát bizonyítani a kérelmező? A szakember szerint bizonyítani (a szó jogi értelmében) nem kell, de a gyakorlatban ez azért nem jelent gondot, mert az eljárás megindításához a kérelmezőnek olyan sok adatot kell megjelölnie, hogy ennek révén kiszűrhetőek a visszaélések.

A kérelemnek tartalmaznia kell többek közt az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét, az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést), továbbá tartalmaznia kell - ha rendelkezésére áll - az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát, valamint csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben utóbbi rendelkezésre áll. A kérelmezési jogosultság tehát nem a tulajdonoshoz, hanem az utolsó birtokoshoz - illetve ahhoz, akit az értékpapír alapján jog illet meg, vagy kötelezettség terhel - kötődik. (Az esetek nagy részében az utolsó birtokos és a tulajdonos személye azonos.)

Ha nem tudja az adatokat

Minden adatot a kérelmezőnek kell szolgáltatnia. Ha azok rosszak, vagy hiányosak annak a veszélyét - figyelemmel arra, hogy az adatokat ő szolgáltatta - ő viseli. Ha a fél által benyújtott kérelem hiányos, úgy az eljáró közjegyző hiánypótlásra visszaadja azt az ügyfélnek. Ha az ügyfél hiányos kérelme alapján az értékpapír nem azonosítható, vagy egyéb kötelező adatot az ügyfél nem szolgáltat, akkor a közjegyző köteles a kérelmet elutasítani.

A hiánypótlási eljárás az ügyfél szempontjából időveszteséget jelent, ami alatt a kérelmező betétjét az eltulajdonító esetleg felveheti, mivel a hiány pótlásáig még az sem biztos, hogy az eljárás tovább folytatható, és így közjegyzői "letiltás", kifizetési moratórium sincs.

Az eljárásnak jelenleg ez a legneuralgikusabb pontja, mert amíg a közjegyzői eljárás a kifizetés letiltásáig eljut (az esetleges hiánypótlási eljárás, a további kifizetés tilalmára vonatkozó közjegyzői végzésnek postai úton a bankhoz való eljuttatása), elvileg mód van rá, hogy a kérelmező tőkéjét elvileg a kiállítónál (banknál) a jogosulatlanul eltulajdonító vagy megtaláló felvegye.

Árgus szemmel figyelik

Amennyiben hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának, vagy a kérelem elutasításának (például már korábban indult egy másik eljárás, más közjegyzőnél, vagy a kérelmező nem jogosult) nincs helye, a közjegyző hirdetményt tesz közzé, az országos kamara internetes oldalán, www.mokk.hu. Ebben, a kérelem adatain túl, szerepel az eljáró közjegyző neve, a hirdetmény részletei pedig a közjegyzői ügyszámra kattintva tekinthetőek meg. A hirdetmény tartalmaz egy felhívást arról is az értékpapír birtokosa számára, hogy azt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, mert az ellenkező esetben semmissé fogja nyilvánítani az értékpapírt. Ezen hirdetményi határidő a váltó, és a csekk esetében egy hónap, okiratoknál egy hónapra leszállítható.

A tapasztalatok szerint a kamara honlapján megtekinthető hirdetményi rendszer nagyon hatékonyan működik. Megtörtént, hogy az érintett pénzintézet a hirdetmény interneten történt megjelenését követő fél órán belül már jelentkezett, és érdeklődött arról, hogy postán mikor érkezik meg az értesítés.

Természetesen - mutatott rá Györpál Miklós - postán is elküldtük az iratokat, de a postai kézbesítési idő néhány nap is lehet. A jogszabály szerint egyébként a közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az egyéb érdekeltet is értesíti.

Nincs azonnali moratórium

Az új szabályozás feltétlenül előremutató. Az új törvény a korábbi szabályozás jó néhány hiányosságát pótolta, például a megtévesztő elnevezés megváltoztatása (megsemmisítés helyett a semmissé nyilvánítás fogalmának bevezetése). Megtörtént az eljárásra illetékes közjegyző egyértelmű meghatározása, a kérelmezési jogosultság valószínűsítésének, mint meghatározhatatlan tartalmú fogalomnak elhagyása, és helyette a kérelem, valamint a hirdetmény tartalmának pontos meghatározása, amely a korábban hatályos rendeletből hiányzott. Megtörtént az eljárás időtartamának jelentős lerövidítése, amennyiben a hirdetményi határidőt egy év helyett hat hónapban határozza meg, az eljárás biztonságát növeli, hogy a hirdetményt nem a helyi bíróság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, hanem azt a MOKK által működtetendő nyilvános elektronikus nyilvántartásban kell közzétenni, és így bárki által elérhető.

Az ügyfelek érdekében azonban pár részletet még érdemes pontosítani. Például, az ügyfél első körben bemegy a bankba, és jelzi, sajnos, elveszett az értékpapír. A banktól ilyenkor elküldik a közjegyzőhöz, ám a jelenlegi gyakorlat szerint a pénzintézet nem tiltja le azonnal az értékpapírt, nem hirdet azonnali moratóriumot. Ez pedig azt jelenti, hiába jár el a közjegyző gyakorlatilag azonnal, az átfutási idő - például hiánypótlás, postai kézbesítés - alatt a bankba beérkező, és az értékpapírt, okiratot bemutató harmadik személy igényét a pénzintézet nem utasíthatja el.

A közjegyző felhívja ugyan az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt, vagy szervezetet, miszerint további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe, ám ennek is megvan a fent jelzett átfutási ideje, leggyakrabban az esetleges hiánypótlás miatt. Praktikusabb lenne - hívta fel a figyelmet a szakember -, ha az ügyfél bejelentése alapján a pénzintézet azonnali moratóriumot hirdetne, és ebben az esetben már a kárveszélyt is ő, nem pedig az ügyfél viselné.

A létező leggyorsabban

Ha az értékpapírt a hirdetményi határidő alatt bemutatják, az eljárás megszűnik, és a közjegyző a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását - a körülményekhez képest azonnali hatállyal, vagy legfeljebb harmincnapi határidővel - visszavonja. Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja. Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül, ha a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja, vagy a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében, az őrizetében tartja.

Györpál Miklós szerint az eljáráson belül - az ügyfél szempontjából - értelemszerűen a legfontosabb kérdés az, hogyan és miképp lehet a létező leggyorsabb módon letiltani a kérdéses értékpapírokat, okiratokat. A hirdetményi időre vonatkozó, január elseje előtti egy éves szabályozás valóban hosszú volt, ezért a változás segítette az üzleti forgalom biztonságát.

Talán további előrelépést jelentene, ha bizonyos törvényi feltételek megléte esetén nem csupán váltóra, vagy csekkre, értékpapírnak nem minősülő okiratokra - például takarékbetétkönyv, takaréklevél - lenne érvényes az egy hónapos határidő, hanem az ügyfél értékpapír, például részvény, kincstári takarékjegy esetében is kérhetné azt. Továbbá, a pénzintézeteket valóban nem kötelezi jogszabály az azonnali moratóriumra, ám bejelentése esetén ezt vállalhatnák kettő-nyolc, akár tizenöt napra, hiszen nagy jót tennének azzal, akitől értékpapírt, okiratot loptak.

Először a bankot keresse?

A jogirodalomban felmerült arra vonatkozó javaslat, hogy az ügyfelet jogszabályi szinten kellene arra szorítani, hogy az elvesztés, eltulajdonítás vagy megsemmisülés esetén legelőször a bankot (kiállítót) keresse fel, a bejelentést ott tegye meg, és ott kérje azonnali intézkedésként a kifizetés ideiglenes letiltását mindaddig, amíg a közjegyzőtől az eljárás során erre vonatkozóan hozott intézkedés nem érkezik. Ugyancsak jogszabályi szinten kellett volna a kiállítót (bankot) arra kötelezni, hogy a bejelentés alapján ideiglenes intézkedéssel saját belső hálózatán belül a kifizetést azonnal tiltsa le - emelte ki Győrpál Miklós.

Ezen javaslat sajnos nem került be a hatályos törvénybe, így továbbra is az ügyfél esetleges jól értesültségétől, és a bank hozzáállásától függ az, hogy ez a gyors értékmentő intézkedés megtörténik-e. A fentiek miatt célszerű lenne a szabályozás újragondolása. A módszer annál is inkább kézenfekvő lenne, mivel a bank (kiállító) az elvesztésről, eltulajdonításról az ügyféltől nyomban értesül és saját hálózatán belül a letiltást nem postai, hanem elektronikus úton intézi. Az ilyen szabályozás a jelenleginél lényegesen nagyobb biztonságot nyújtana a jogosulatlan betétkiváltások ellen.

Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy a bankok közül jó néhány az elvesztésről, eltulajdonításról történő értesülést követően - anélkül, hogy erre jogszabály által kötelezve lenne -, az ügyfél nála tett bejelentését előjegyzi, és a betétre vonatkozóan kifizetési moratóriumot rendel el. Ezzel egyidejűleg a bejelentőt felhívja, hogy legfeljebb hat munkanapon belül a közjegyzőnél indítsa meg az eljárást, majd az annak megindításáról szóló közjegyzői végzést a pénzintézetnél mutassa be. Ez az ügyfél részére feltétlenül segítség, de jogszabályi alapja nincs, és nem is valamennyi pénzintézet gyakorolja.