Kína szén-dioxiddal harcol a zöldenergiáért

Kína ambíciója, miszerint "zöld városokat" alakítanának ki, hatalmas szélerőműparkokkal, nem is annyira "zöld". A működtetéshez ugyanis annyi szénerőművet kell építeni - hogy helyettesíthessék a szélerőműveket szélcsend esetén -, amennyi akkora mennyiségű energiát képest termelni, ami elég lenne egész Magyarország szükségletének fedezéséhez. Ráadásul amíg a szélerőművek telepítése gőzerővel folyik, addig az elektromos hálózat képtelen hasznosítani a megtermelt energiát, aminek nagy része így veszendőbe megy. Az ország az energiaverseny egy másik frontján is erősítene: összesen 23 nigériai olajmezőt szerezne meg a gazdaság felfűtése érdekében.

Amerikai és kínai szakértők szerint a szélenergia 2030-ra egymagában biztosíthatná Kína elektromos energia-szükségletét. Az ENSZ koppenhágai klímaértekezlete előtt három hónappal közzétett jelentés szerint a projekt a szén-dioxid kibocsátást is jelentősen csökkenthetné.

A Nature folyóirat szeptember 10-i számában közzétett jelentés fő szerzője, Michael McElroy harvardi egyetemi tanár szerint a világ számára nem az az igazi kérdés, hogy miként térhet át a fosszilis energiaforrásokról a szén-dioxidtól mentesekre, hanem az, hogy milyen más lehetőségei vannak Kínának.

A harvardi professzor által vezetett csapat szerint egy olyan szélerőmű-hálózat megteremtése, amely félmillió négyzetkilométer (azaz Franciaországgal egyenlő) területet foglalna el, mintegy 900 milliárd dollár befektetést igényelne az elkövetkező 20 év során, ami ésszerűnek mondható összeg Kína gazdasági súlyát tekintve. Amennyiben ez a szélturbina-hálózat kapacitásának 20 százalékával működne, akkor 24,7 petawatt/óra energiát szolgáltatna. Ez a szakértők szerint megfelel Kína várható 2030 évi elektromos energiaigényének és hétszerese az ország jelenlegi fogyasztásának.

A kínai hatóságok 2005 óta ösztönzik a megújuló energia termelését, első helyen a szélenergiáét kedvező pénzügyi feltételek megteremtésével. Jelenleg Kína a második helyen áll az Egyesült Államok mögött a szélenergia-termelésben, miközben a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója is, számos szénerőművet építenek most is. A szélerőmű-projekt további előnye lenne a Nature-ben közölt elképzelés szerint, hogy az érintett területen folytatódhatna a mezőgazdasági termelés.

Elavult a hálózat

Szakértők szerint ugyanakkor az ország elektromos hálózata már azt a megújuló energiamennyiséget sem képes hasznosítani, amit az eddig felállított szélerőműparkok termelnek, így a termelt energia egy része veszendőbe megy. Az elmúlt évben ezért már a szélerőmű-kapacitás 30 százaléka nem kapcsolódott a hálózathoz. Emiatt még több szenet égetnek el a már meglévő erőművekben és további egységeket építenek, hogy a kieső energiamennyiséget pótolják.

Ezen felül további tartalék erőműveket is akarnak, hogy szélcsend esetén legyen mivel termelni. A szél ugyanis kevésbé megbízható, mint az ország energiatermelésének háromnegyedét adó széntüzelés. A szélerőmű termelékenysége ugyanis függ a légmozgás erősségétől és irányától, míg a szenet felhalmozhatják a generátorokban. A szélerőművek alapvető hibája - elidegeníthetetlen előnyük mellett, hogy nem szennyezik a környezetet - ugyanis az, hogy ha nincs szél, akkor energia sincs. Az üresjáratokban pedig valamivel helyettesíteni kell a termelést, ezt széntüzelésű erőművekkel érnék el.

Magyarországnyi kapacitás

Nehezíti a helyzetet az is, hogy Kína régiók közötti hálózati összeköttetése messze áll a tökéletestől, ami bonyolulttá teszi az energia eljuttatását az ország egyes területeire.

Kína nem az egyetlen ország, amelyik a zöldenergia elterjedése érdekében kénytelen fejleszteni a szén-tüzelésű erőműveit. Minden növekvő energiaéhséggel, szénerőművekkel és zöld ambíciókkal rendelkező nemzet kénytelen szembesülni ezzel a problémával. Amiben azonban Kína más, az a szükséges szén-égetés mennyisége. A kormány ugyanis 9,2 gigawattnyi szénenergia kapacitást kielégítő erőművet építtetne, ez a mennyiség megegyezik egész Magyarország kapacitásával - derül ki a New York Times portáljáról.

Olajban is utazik az ország

Kína az energiaverseny egy másik frontján is erősen szerepel. Összesen 23 nigériai olajmezőt vásárolna, amelyek eddig többségében a Total, a Shell és a Chevron kezében voltak.

A rohamosan növekvő kínai gazdaság felfűtése érdekében az ország vezető olaj- és földgázipari vállalata, a CNOOC - a világ leggazdagabb olajlelőhelyeinek egyikén - Nigériában szeretne terjeszkedni. A Financial Times értesülései szerint, Kína 6 milliárd barrel nyersolajat biztosítana magának a 30-50 milliárd dolláros üzlet keretében.

A kezdeményezés komoly kihívást jelent a térségben érdekelt nyugati cégek számára: a Total, a Shell, a Chevron, és az ExxonMobil befolyása jelentősen csökkenne a régióban, ha a lejáró olajkoncesszióikat a kínaiak kapnák meg. A nigériai elnök szóvivője szerint: "Nemcsak a CNOOC-val, hanem az iparág többi képviselőjével is tárgyalásban állunk. A kormányzat nem hozta még meg a végső döntést."