Az euróalapú hitelekre bukik a lakosság

Vágólapra másolva!
A magyar háztartások körében leginkább az euróalapú lakáshitelekre van igény, az új forintalapú kölcsönök értéke csökkent, a svájcifrank-alapú konstreukcióké pedig stagnált júliusban - közölte a magyar jegybank.
Vágólapra másolva!

Júliusban a háztartások által felvett forintalapú lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója kismértékben emelkedett, a svájcifrank-kölcsönöké csökkent és az euróhiteleké nem módosult. Nem változott az euróalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek hitelköltség-mutatója, míg a forinthiteleké csökkent és a svájcifrank-hiteleké kismértékben emelkedett.

A személyi kölcsönök esetében szintén vegyes a kép, a forintalapú konstrukciók olcsóbbak lettek, az euróalapúak olcsóbbak lettek. A forintalapú áruhitelek költsége nőtt, amelyet a kamatlábak emelkedése okozott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből.

A háztartások esetében az euróalapú új lakáshitel-szerződések értéke emelkedett, a forintalapúaké kismértékben csökkent, míg a svájcifrank-hiteleké az előző havi szinten maradt. A személyi hitelek közül és az euróalapú kölcsönök új szerződések értéke, míg svájci frankban alig kötöttek új szerződést júliusban. A jegybanki statisztika arra utal, hogy a korábban szinten egyeduralkodó svájcifank.alapú konstrukciók iránt nincs igény, amiben fontos szerepet játszik az is, hogy számos bank nem is kínál ebben a devizanemben kölcsönöket.

Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kismértékben csökkent, míg az euróbetéteké a júniusi szinten maradt. A vizsgált hónapban a háztartások által lekötött forint- és euróbetétek szezonálisan igazított értéke növekedett.