Vágólapra másolva!
A globális gazdasági krízis során csak Amerikában több mint nyolcvan bank dőlt be idén. Közben egy német bankot megmentett ugyan az állam, de ez több mint százmilliárd eurójába került, és a pénzintézet leváltott vezetője most még kártérítésért is perel, miközben a kisrészvényesek veszteségeik miatt tiltakoznak. A csődtől megmentett banknak magyar ügyletei is voltak.
Vágólapra másolva!

A Handelsblatt német napilap egyszerűen csak botránybanknak nevezi azt a pénzintézetet, amelyről kiderült, hogy az eddig belefektetett 102 milliárd euró után újabb hétmilliárdra van szüksége.

A bankot úgy hívják: Hypo Real Estate (HRE), és a német szövetségi állam így összesen mintegy 109-110 milliárd eurót költ majd a pénzintézetre - ha figyelembe vesszük az elmúlt év őszétől a HRE-be belepumpált milliárdokat is. A mostani hétmilliárd azért kell, hogy feltőkésítsék a bankot, amely a Handelsblatt szerint gyakorlatilag semmit ér jelenleg, mert a bankmentés óta újabb és újabb veszteségek keletkeznek a cégnél.

Már tudták

Már korábban is szó volt arról, hogy 10 milliárdot még be kell fektetni a bankba, és ebből hármat már bele is tett a bankmentő alapból, az úgynevezett Soffin-kasszából Berlin. Most várhatóan újabb hétmilliárd érkezik a bankhoz a düsseldorfi lap szerint.

A német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück szerint már korábban is tudott volt, hogy a HRE-nek pénzre van szüksége. Az állam már megszerezte korábban a bank 90 százalékát a Soffin-alapon keresztül, és most felvásárlási ajánlatot tesz a maradék tíz százalékra is. A HRE részvényeiért 1,30 eurót kínálnak, ami felháborította a kisrészvényeseket. A 90 százalék megszerzése utáni "kiszorítás" célja, hogy a lehető legtöbb bankrészvényt biztosítsa magának az állam, a hitelek és garanciavállalások fedezetéül - írja a Süddeutsche Zeitung.

A kisrészvényesek hiába lépnek fel ez ellen, az állam most ráteszi a kezét a bankra. A tiltakozók megdöbbentő eseteket is említenek. A Süddeutsche Zeitung felidézi, hogy egy fiatal nő transzparenssel tüntetett a HRE részvényeseinek gyűlésén, amiért 160 ezer eurót vesztett a Hypo Real Estate papírjain. Pontosabban nem is ő veszített, hanem két mozgássérült gyermeke, akiknek a javára vette a részvényeket.

A tavalyi bukás

A Hypo Real Estate megingása az egész német pénzügyi életet megrémítette 2008 őszén, minthogy a HRE akkor került bajba, amikor tavaly szeptemberben összeomlott a világ egyik legnagyobb befektetési bankja. A HRE ügyei most, közel egy évvel a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csődje után derültek ki.

A német Spiegel magazin arról számolt be, hogy mi történt az összeomlás szélére került müncheni Hypo Real Estate Grouppal. A magazin szerint a hatalmas téthez képest meglehetősen hidegvérűen reagáltak a berlini politikusok. A legkiélezettebb pillanatokban ugyanis a kabinet tagjai és beosztottjaik az utolsó percekig próbálták a magánbankok képviselőit szorongatni, hogy minél nagyobb összeget izzadjanak ki magukból a HRE megmentésére.

Egy kis kronológia

A Spiegel pontos kronológiát közölt a tavaly szeptember 19. és október 6. közötti eseményekről. A Lehman bedőlése után pár nappal kiderült, hogy a HRE súlyos finanszírozási problémákkal küzd. A HRE 2007-ben megvásárolta ugyanis az ír pénzügyi céget, a Depfát. Ez a vállalkozás korábban Németországban működött, de a magazin szerint azért települt át Írországba, hogy olyan tevékenységeket folytathasson, amelyeket hazájában a törvények szigorúan korlátoztak, a liberálisabb írek viszont megengedtek.

A Depfa kihasználta az írek lazaságát, és rendkívül kockázatos tranzakciókat hajtott végre. Így például hosszú távra kiadott hiteleit rövid lejáratú forrásokból próbálta fedezni, ami minden alapvető banküzemtani tankönyv szerint szigorúan tilos.

A Lehman bukása után azonban a rövid lejáratú hiteleket még egymásnak sem merték a bankok folyósítani, így a Depfa óriási bajba került. Pedig a kicsinek látszó ír pénzintézet ügyfelei között hatalmas államok és befolyásos önkormányzatok is voltak, így a Depfa összeomlása nemcsak a HRE-t rántotta volna magával, hanem számos országot is rendkívül nehéz helyzetbe hozott volna.

Mindezt a német kormány kezdetben viszonylag hűvösen vette tudomásul. Pedig szeptember 22-én már a Depfa adósságai miatt a HRE főnöke, Georg Funke a legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank főnökét, Josef Ackermannt kérte meg, hogy segítsen. Funke 15 milliárd eurót kért. A német pénzügyminisztériumban ekkor kezdtek felfigyelni az ügyre, bár már korábban is érkeztek rossz hírek a HRE-ről, de a pénzügyminisztert, Peer Steinbrücköt ekkor riasztották a segélykérés miatt.

Drámai napok

Ezután drámai napok következtek: alkudozás a magánbankok és az állam között, hogy ki mennyit visz el a Depfa és a HRE adósságaiból. Az alkudozás általában az utolsó pillanatig tartott, és a döntő mobilhívás a kancellár, Angela Merkel és Josef Ackermann között zajlott, jóllehet korábban két hétig húzódott az időt rabló tárgyalássorozat.

Merkel és a Deutsche Bank főnöke állapodott meg tulajdonképpen, a többi magánbank és a többi kormánytisztviselő inkább csak a részleteket dolgozták ki. Október 6-ára már teljesen félreállították Funkét és a bajba jutott HRE menedzsmentjét. Bennük már úgysem bízott senki, a Deutsche Bank szakértői utaztak ki Írországba, hogy ellenőrizzék a Depfa könyvelését, és kiderítették, nem is 15, hanem 50 milliárd euróra van szükség a bankmentéshez.

Ekkor már bekapcsolódott az Európai Központi Bank főnöke, a francia Trichet is a tárgyalássorozatba, hiszen a német kormány húzódozott a mentőöv odadobásától, miközben Európa-szerte francia, belga és holland pénzintézeteket mentenek a szóban forgó kormányok. A megmentett bankok között volt a Dexia is, a belga-luxemburgi pénzintézet, amelynek ügyfelei között - a Depfához hasonlóan - nagyon sok a szuverén ország, illetve fontos önkormányzat. Végül a berlini kabinet is engedett, Merkel ezt Ackermann-nal beszélte meg, ahogyan ezt már idéztük.

Nem szégyenlős a bukást okozó topbankár

Tavaly október óta egyébként az 50 milliárd euró sem bizonyult elégnek a HRE számára, az államnak és a bankok konzorciumának összesen 100 milliárd euró értékben kellett garanciát vállalniuk. Ezen kívül merült fel még a mintegy 9-10 milliárdos tőkeemelés, amihez hozzájárul körülbelül 3 milliárd euró, amibe a bank részvényeinek megszerzése került az államnak.

Sokan azt hihetnék, hogy a gyakorlatilag értéktelenné vált HRE korábbi főnöke a bukás után meghúzta magát. Ám Georg Funke nem így tett: a menesztett topmenedzser pert indított, hogy megkaphassa milliós nagyságrendű fizetését, hiszen őt eredetileg határozott időre, 2013-ig szerződtették.

Funke még további jogcímeken követel is kisebb-nagyobb összegeket a banktól, amelyet ő vezetett abba a krízisbe, amely majdnem egész Európa pénzügyi rendszerét összeomlasztotta. Nem véletlen, hogy Németországban immár Funke lett a "válság arca", az ő fellépésével illusztrálják sokszor Németországban a bankárok arroganciáját.

Egy magyar ügyfél: az MFB

A Depfa Bankról említettük már, hogy számos állami és önkormányzati projekt hitelezésével foglalkozott. Így többek között magyar ügyfele is volt.

"A Magyar Fejlesztési Bank együttműködése a Depfa Bankkal a korábbi években volt intenzív, amikor az még nem volt a HRE-csoport része" - tudtuk meg a magyar pénzintézettől. A Depfa két nagyobb ügyletben is kiemelt partnere volt az MFB-nek: egy kötvénykibocsátásban és egy szindikált hitel felvételében.

Az ír központú pénzintézet 2006 októberében az egyik fő szervezője volt annak az 500 millió eurós kötvénykibocsátásnak, amelyet az MFB hajtott végre. Az MFB összesen háromszor bocsátott ki eurókötvényt, ez a középső emisszió hét éves értékpapír kibocsátását jelentette. A Depfa itt társszervező volt a Credit Suisse és az HSBC óriásbankok mellett. "Ugyanakkor az MFB nem helyezett ki pénzeszközöket a Depfánál, így a bank 2007-es HRE-csoporthoz csatlakozása, és tevékenységének későbbi megrendülése nem érintette a magyar pénzintézetet" - hangsúlyozza az MFB.

Egy másik tranzakció

A Depfa részt vett egy másik tranzakcióban is, amikor szindikált hitelt vett fel az MFB, és a Depfa a hitelezői csoport tagjaként vett részt az ügyletben. Ennek a hitelnek a visszafizetése éppen jövőre lesz esedékes.

"A Depfa fénykorában kiemelkedő szerepet játszott az állami fejlesztési finanszírozásokban a nemzetközi színtéren" - hangsúlyozza az MFB - "sajnos időközben a válság miatt Depfa erősen visszafogta tevékenységét, jelentősen átalakította üzletpolitikáját, aminek következtében az MFB-vel való jövőbeni együttműködés gyakorlatilag lehetetlenné vált". Az MFB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tudomása szerint a Depfát és a HRE-t a német kormány kisegítette a bajból, így nem kell tartani e pénzintézet további nehézségeitől.

ForrA!s: AFP

A másik MFB-partner: a Dexia

Hasonló a helyzet a belga-luxemburgi Dexia bankkal is, amely több nyugat-európai állam segítségével tudta csak fenntartani magát a válság legsúlyosabb, tavaly őszi pillanataiban. Ezzel a pénzintézettel is kapcsolatban állt az MFB.

"A Dexia is az aktívan hitelező pénzintézetek közé tartozott, de a bankválság miatt ez a pénzintézet is visszaszorult az állami fejlesztések finanszírozásából, így magyarországi aktivitásuk is csökkent" - tudtuk meg az MFB-től.