Felemás vélemények a nyugdíjkasszák devizabefektetéseiről

Vágólapra másolva!
A kormány július 23-án döntött arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak a növekedési portfolió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfoliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált, vagyis devizaeszközökben. A szabályozás a Stabilitás Pénztárszövetség szerint eddig a lehető legliberálisabb volt, a devizabefektetések mostani korlátozása visszalépés.
Vágólapra másolva!

Bedő Tibor, a Stabilitás befektetési tanácsadója az MTI-nek hangsúlyozta: a diverzifikáció jelentős hozzáadott érték, lehetővé teszi, hogy a pénztártagok ne legyenek egyoldalúan kiszolgáltatva a hazai gazdaság teljesítményének, részesülhessenek a jobban prosperáló gazdaságok, pénz- és tőkepiacok hozamából.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár szerint az új szabályozás csökkenti az egyes portfoliók diverzifikálhatóságát, szűkíti az ésszerű kockázat mellett elérhető legmagasabb hozam elvéből következő "több lábon állást", és végül, a megengedett arányokon felüli jelenlegi devizaalapú befektetéseit a pénztárnak az előírt határidőig akkor is értékesítenie kell, amennyiben a piaci viszonyok nem a legkedvezőbbek lesznek.

A jogszabály megfelelő átmeneti időt biztosít az átálláshoz a szakértő szerint, a limitek az év végéig pénztári cash flow-val, vagyis az új díjbevételek forinteszközökbe való befektetésével teljesíthetőek. Ez persze átlagos szinten mondható el, az egyes pénztárak esetében a helyzet ettől eltérő lehet - fűzte hozzá Bedő Tibor.

Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója a napokban viszont úgy vélekedett, az új devizamegfeleltetési szabályok stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását. A hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak, a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő.