Vágólapra másolva!
A világgazdaság várható talpra állása fellendülést ígér Közép-Kelet-Európában, de a gazdasági növekedés továbbra sem éri el a régió potenciálját. A nemzetközi pénzpiacokat már nem nyomasztja a likviditási válság - a hitelezés fő korlátozó tényezője a hitelek minősége. A közép- és kelet-európai bankpiac hosszú távú kilátásai változatlanok, kérdés, a bankok mekkora kockázatot hajlandók vállalni.
Vágólapra másolva!

"Bár a válság hatással volt valamennyi közép- és kelet-európai bank likviditási helyzetére, finanszírozási költségeire és hiteleik minőségére, a régió a banktevékenység szempontjából továbbra is vonzó maradt" - állapítja meg Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője, utalva a csoport legfrissebb bankpiaci tanulmányára.

Már mutatkoznak pozitív jelek, amelyek reményre adnak alapot a világgazdaság talpra állását illetően: ennek hatására Közép- és Kelet-Európa gazdasága is új erőre kaphat. A gazdasági tevékenységek 2009-es jelentős visszaesését követően a csoport közgazdászai lassú ütemű, 1,1 százalékos regionális növekedést vetítenek előre 2010-re, ami pozitív tendencia, de továbbra sem éri el a régió növekedési potenciálját.

A régió még mindig igen differenciált: a közép-európai országok és Törökország jobban felkészültek arra, hogy gyorsan felvegyék a világgazdaság élénkülésének ritmusát.

A vállalatoktól indul a hitelezés fellendülése

Mostanra a piacokon megszűnt a likviditási válsággal kapcsolatos negatív hangulat, és különösen a külföldi tulajdonban lévő bankoknál a likviditás immár nem központi kérdés. "A közép- és kelet-európai bankszektorban most a hitelek minősége és a kockázat a legfontosabb korlátozó tényezők - teszi hozzá Revoltella. - 2009 és 2010 is sok kihívást tartogat még, de a régió hosszú távú kilátásai változatlanok."

A banki penetrációban mutatkozó lemaradás és a jövedelmek gyors felzárkózásának lehetősége továbbra is fennáll. A pénzügyi penetráció, ha lassabb ütemben is, de folytatódni fog Közép- és Kelet-Európában. A hitelezés újbóli fellendülése a vállalati szektorban indul majd meg. A lakossági piacon viszont a banki penetráció még mindig egyértelmű lemaradásban van a jelzáloghitelezést illetően. A hazai és külső finanszírozási források elérhetősége továbbra is a növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója lesz.

Nem várható átrendződés

A válság az egész világon felgyorsította a költséghatékonyságot célzó intézkedések bevezetését, és ez alól a közép- és kelet-európai bankszektor sem kivétel. A múlt évben a hálózati és bérköltségekkel kapcsolatban tapasztalt különbségek idén kiegyenlítődhetnek. A bevételek lassuló, ám megbízható növekedése és a hatékony költségcsökkentő intézkedések ellenére a bankok jövedelmezőségét még mindig fenyegeti egy tényező: a hitelek minősége. Fontos megjegyezni, hogy napjainkban a bankokat leginkább megkülönböztető tényező a hitelportfólió minősége. Ennek alapján ugyanazon a piacon a bankok teljesítménye igen eltérő lehet.

A változó versenykörnyezetben a régióban aktívan tevékenykedő - főként a legnagyobb - nemzetközi bankok megerősíthetik vezető szerepüket meglévő hálózatuk, valamint a nemzetközi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük révén, feltéve, hogy megfelelő szintű kockázatot hajlandók vállalni.

Egyes országokban a válság hatására az állam újra erősebben beavatkozik a helyi bankszektor működésébe. Az új piaci szereplők is megragadhatnak bizonyos lehetőségeket, míg a kifejezett céllal nem rendelkező vállalatok kiszorulhatnak a piacról. Ez azonban nem befolyásolja az elkötelezett vezető nemzetközi szereplőket, amelyek körében nagyobb változások nem várhatók. Összességében arra lehet számítani, hogy a válság nyertesei új piaci szereplők vagy a régióban már aktív nemzetközi vállalatok is lehetnek, feltéve, hogy képesek vállalni a szükséges mértékű kockázatot, és erős finanszírozási háttérrel rendelkeznek.