Szenved az időjárástól a magyar búza

Bár a hagyományok szerint az apostolfejedelmek, azaz Pál és Péter ünnepe az aratás kezdőnapja, az idén már e jeles dátum előtt elindult az aratás, főleg a déli megyékben. Az utóbbi napok csapadékos időjárása rosszul érinti a gazdákat, termésnövelő hatása nincsen, helyenként minőségromlást okozhat. A gazdák szerint a fuzáriumtoxin kapcsán kialakult "cirkusz" sokat árt a magyar búzának.

Az őszi árpával indult két hete az aratási szezon az aszályos részeken, ahol a vártnál két héttel előbb el kellett kezdeni a betakarítást - mondta el portálunknak Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.

A búzatábláknál Péter-Pál napja (azaz június 29.) körül indul általában az aratás, az aszály azonban itt is beleszólt a tervekbe, a szárazabb területeken néhány nap múlva elkezdődhetnek a munkák.

Aszály és felhőszakadás

A felhőszakadás Vancsura elmondása szerint nem enyhítette az aszály által okozott károkat, a szél és a jég pedig csak ártott a termésnek. A szövetség változatlanul 3,5 millió tonna búzatermést vár idénre, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

A napokban tomboló viharok a legnagyobb kárt a repcében tettek, aminek betakarítása délen már elkezdődött - mondta el az elnök, majd hozzátette, ahol vihar volt, ott az okozott károkat, a felhőszakadásból kimaradt területeken pedig az aszály rontja az esélyeket.

"Bár a hagyományok szerint Pál, Péter az aratás kezdőnapja, az idén már e jeles napok előtt elindult az aratás, főleg a déli megyékben. Az utóbbi napok csapadékos időjárása rosszul érinti a gazdákat, termésnövelő hatása nincsen, helyenként minőségromlást okozhat. Nem arról van szó, hogy kukába kellene dobni a terményt, hanem étkezési helyett takarmánybúzának lesz alkalmas" - erősítette meg Tóth Péter, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. igazgatója.

Fuzáriumtoxin-gondok

A fuzáriummérgezéssel kapcsolatban felröppent hírekről Vancsura elmondta, hogy "a hírrel sokkal nagyobb kárt okoztak a gabonatermesztőknek, mint a Négy Mancs a magyar libamájnak". A hétvégi esetek napvilágra kerülése előtt egyes szakemberek a mérgezésről szóló hírek mögött tudatos lejáratást, illetve az árak letörésére való törekvést sejtettek.

Budai Bernadett kormányszóvivő a múlt héten még azt mondta: a magyar és a külföldi szakhatóságok sem találtak fuzáriumtoxin fertőzést a magyar gabonatermékekben az elmúlt években, illetve a napokban végzett, célzott vizsgálatok alatt. "A nagy mennyiségben exportált magyar gabonára nemzetközi vonalon sem érkezett panasz évek óta, annak ellenére sem, hogy az elsődleges célországokban - például Németországban, vagy Olaszországban - rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetik alá a behozott terményeket" - mondta Budai Bernadett.

A legfontosabb az ár

Az utóbbi években részben uniós támogatással végrehajtott fejlesztések eredményeként a gazdák gépparkja korszerűvé vált és a tárolókapacitás is megfelelő. Korábban sokszor nem volt elég raktár, ami feszültséget okozott. Ezekkel a problémákkal manapság nem kell számolni.

A legfontosabb persze az ár, amiről egyelőre nagyon nehéz pontos prognózist adni. Jelenleg a felvásárlók 30-35 ezer forintos tonnánkénti árat kínálnának, a termelők azonban nem igazán akarnak 40 ezer forint alá menni. Kérdés, hogy melyik oldal lesz az erősebb.

A magyar búza exportlehetőségeit segíti, hogy Romániában kiábrándító a termés, a tavalyi mennyiség mindössze 25 százalékára van kilátás az idén, további előnyt jelenthet, hogy az ukrán búza sem az igazi. Ezek a tényezők is nyilván befolyásolják majd a búza piaci árát - fogalmazott Tóth Péter.