Az OTP-ről értekeznek a MarketWatch címlapján

Külön kis hírcsokor foglalkozik a magyar gazdaság állapotával a marketwatch.com-on. Az egyikben Urbán Lászlóval, az OTP vezérigazgató-helyettesével készített interjút és az OTP helyzetével foglalkozik.

A válság híreit itt olvashatja!

Mint írják, az OTP agresszív terjeszkedésbe fogott az elmúlt időszakban, hogy részesedést szerezzen a kelet-európai fellendülés eredményeiből. Ez jó stratégiának tűnt egy ideig, azonban a hitelválság kirobbanásakor a bank helyzete is megrendült. Komoly részvényárfolyam-veszteséget szenvedett el, míg a meghódított keleti piacok helyzete kétségekre ad okot.

A globális befektetői hangulat javulása miatt az OTP részvények is visszapattantak a padlóról, de a bank még így is számottevő kockázattal szembesül. Egyre nagyobb a rossz hitelek aránya, és a bank több piaca (magyar, orosz) is recessziót él meg.

Urbán László a MarketWatch-nak adott interjúban azt mondta, hogy a bank megfelelő mértékű tőkével és "számos védőréteggel" bír. Véleménye szerint egyik lehetséges hiba lenne, ha az IMF stresszteszt alá venné a magyarországi bankokat, mint ahogy azt az USA-ban a Fed csinálta.

A kelet-európai kormányoknak nincs hozzáférésük a tőkepiacokhoz, és a túl nagy tőkeigény (ami a teszt után esetleg szükségessé válna) arra kényszeríthetné a nyugati tulajdonosokat, hogy feladják keleti leányvállalataikat. "Az extrém stresszteszt és a feltőkésítés nem nyerő stratégia Kelet-Európában." A vezérigazgató-helyettes szerint a központi bank felelőssége a forint védelme a túlzott leértékelődés és a hitelszint romlása ellen.

A MarketWatch emellett közöl egy videóösszeállítást a lengyel és a magyar gazdaság összehasonlításáról is. Eszerint a lengyel piac eddig ellenállóbb volt a válság ellen, mivel a nagy belső fogyasztás ellensúlyozta valamelyest az exportkiesést. Később azonban Lengyelország is recesszióba fordulhat.

A legnagyobb riport Magyarország gazdasági állapotát elemzi. A szerző szerint a "nagylábon élés évei után itt az idő Magyarország számára a számla kiegyenlítésére." A válság hatásain túl (németországi exportlehetőségek kiesése, autóipar gyengesége) a lakosság és a közszféra túlzott eladósodottsága sebezhetővé tette a gazdaságot.

A belső gazdasági problémák közül kiemelte, hogy a foglalkoztatottság aránya alacsony, miközben a lakosság nagylelkű állami juttatásokban részesül. Az adószint ezzel szemben magas, ami eltántorítja az egyéneket, hogy a munkaerőpiacra lépjen. A gazdasági reformok elindultak, viszont a kormányzat nem rendelkezik költségvetési mozgástérrel, amivel a gazdaságot serkenthetné.