Durva élelmiszer-drágulás Magyarországon

Vágólapra másolva!
A várt 3 százaléknál jóval magasabb, 3,8 százalékos volt a májusi éves áremelkedési ütem Magyarországon - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek havi szinten csaknem 5 százalékkal lettek drágábbak, ami tíz éve nem látott drágulási szintet jelent. Az elemzők szerint az év második felében akár 8 százalék fölé is emelkedhet a drágulás üteme, a jegybank pedig nehéz helyzetbe kerülhet.
Vágólapra másolva!

Májusban 3,8 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő infláció, havi összevetésben pedig 1,5 százalékkal emelkedtek az árak. A legfrissebb adat meglepetést jelent, jócskán felülmúlja ugyanis a 3 százalék körüli drágulást valószínűsítő elemzői konszenzust, és meghaladja a 3,4 százalékos április értéket is. Idén, az első öt hónapban, átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A forint piacán nem okozott felfordulást a rossz inflációs adat, az euró árfolyama a bankközi devizapiacon fél 10 előtt 279,20 forint körül mozgott, ami erősödést jelent a reggeli 279,90 forintos jegyzéshez képest.

Csaknem 5 százalékos ugrás az élelmiszereknél

Az árindex megugrása egyértelműen az élelmiszereknek "köszönhető", ez a termékkör ugyanis egy hónap alatt 4,9 százalékkal drágult, azaz jóval dinamikusabban, mint az átlag. A fő felelősök az idényáras élelmiszerek (a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs), ezen termékek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest mindössze 0,5 százalékkal nőtt.

Átlag alatti volt minden egyéb kategória, így a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások, valamint az egyéb cikkek áremelkedése. Az egyéb cikkeken belül kiemelkedő volt a gyógyszerek és gyógyáruk 1,4 százalékos drágulása, és említésre méltó volt a járműüzemanyagok árának 0,8 százalékos emelkedése is. A háztartási energia esetében kis mértékű, 0,4 százalékos havi árcsökkenés volt megfigyelhető.

Éves szinten az élelmiszerek 7,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül egyes termékek esetében kétszámjegyű volt a drágulás: ilyen a sertészsiradék 35,1 százalékkal, a rizs több mint 20 százalékkal, az idényáras élelmiszerek 13,5 százalékkal, a sertéshús 11 százalékkal, illetve a párizsi és a kolbász 10 százalékkal. Voltak mindeközben olyan termékek is, amelyek esetében árcsökkenés következett be, ide tartozik a sajt, az étolaj és a liszt.

Nagyon rosszak a kilátások

Az élelmiszerárak elszállása különösen azért nem tekinthető jó hírnek, mert ezen a téren kifejezetten rosszak a kilátások. Korábban ugyanis még reménykedni lehetett abban, hogy a mezőgazdaság a válság idején is tartja magát és javítja az amúgy kiábrándító gazdasági mutatókat, az agrárszempontból rossz időjárás miatt azonban a szektor nehéz helyzetbe került. A szakértők szerint bizonyos, hogy a rosszabb termés és a jégkárok miatt számos élelmiszer drágulni fog. A júliustól érvénybe lépő áfaemeléssel együtt akár 10 százalékos is lehet az áremelkedés bizonyos termékek körében.

"Nagyon kellemetlen meglepetés" - kommentálta a csütörtök reggel megjelent infláció adatot Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője közölte: az utóbbi tíz évben sosem fordult elő, hogy az élelmiszerek ára ilyen drasztikusan emelkedjen. A legnagyobb gond, hogy nem igazán látni a jelentős drágulás okát. Az biztos, hogy a legfrissebb adat alapján sokkal borúsabb az idei inflációs pálya, mint amire eddig számítani lehetett. A szakértő pár nappal ezelőtt még azt mondta, 7 százalék körül tetőzhet az infláció, ám most úgy látja, hogy jóval magasabb lehet a maximum.

Az élelmiszerek körében bekövetkezett áremelkedés egyáltalán nem indokolható - mondta az [origo]-nak Tóth Péter. A mezőgazdaságon keresztül az élelmiszeripari trendeket kutató Agrár Európa Tanácsadó Kft. vezetője elmondta: az utóbbi hónapokban éppen ellentétes folyamatok játszódtak le. Az alapanyagok ára inkább csökkent, az energia- és munkaerő-költségek esetében sem volt olyan változás, ami ilyen drasztikus drágulást indokolt volna. Tóth Péter az idényáras élelmiszerek áremelkedését azonban nem tartja meglepőnek, utóbbi folyamat elsősorban az időjárással magyarázható.

Akár 8 százalék feletti infláció is elképzelhető

Török kifejtette: júniusban 4 százalék fölé gyorsulhat az infláció elsősorban az üzemanyagárak emelkedése miatt, egy hónappal később pedig az áfaemelés dobja majd meg az árakat. Július után is emelkedésre számít a szakértő, az év második felében akár 8 százalék fölé emelkedhet a drágulást üteme.

A mostani számadat szerint az év második felében könnyen búcsút mondhatunk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által középtávú inflációs célként meghatározott 3 százalék körüli áremelkedési ütemnek, illetve a jegybank május végén publikált inflációs jelentésében szereplő közel 7 százalékos árindexnek is.

Az MNB-s dolgozat szerint egyébként a jövő év 2010 közepétől - ahogy az adóemelések fokozatosan kikerülnek az árindexből --meredek csökkenés várható, így egészen 2011 végéig 2 százalék körül lehet az áremelkedés üteme. Az éves átlagos infláció az idén 4,5, jövőre 4,3 százalék lehet, és csak egy évvel később, 2011-ben süllyedhet a a 3 százalékos cél alá, abban az évben 1,9 százalékos inflációt jósol a jegybank.

Kamatcsökkentés kizárva

A vártnál magasabb infláció nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankot, a politikusok és a reálszféra ugyanis már jó ideje azt szeretné elérni, hogy az MNB csökkentse a 9,5 százalékos kamatszintet.

A lazításra az áremelkedési ütem gyorsulása miatt egyre kevesebb az esély, bár Simor András MNB-elnök már az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szerdai ülésén is azt mondta, hogy "a monetáris lazítás a jelenlegi helyzetben nagyon kockázatos, tovább mélyítheti a recessziót, a monetáris politika mozgástere korlátozott". A jegybankár szerint kamatot akkor lehet csökkenteni, ha az ország kockázati megítélése stabilizálódik.

A csütörtökön megjelent inflációs adatok növelik az inflációs pályával kapcsolatos felfelé mutató kockázatokat. Egyebek mellett aggodalomra adhat okot az élelmiszerek árának alakulása - hívja fel a figyelmet az OTP Bank elemzése. A piaci árazások és elemzői-jegybankári nyilatkozatok alapján ősszel-év végén akár kamatemelés is következhet a fejlett gazdaságokban, ennek kapcsán a Magyarország által kínált kamatprémium csökkenhet, emiatt pedig visszaeshet a magyar eszközök (állampapír, forint) iránti befektetői érdeklődés. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ebben a helyzetben óvatos politikát kell folytatnia, így az idén már nem nyílik lehetősége kamatcsökkentésre - vélik a pénzintézet szakértői, akik szerint a kamatvágási ciklus jövő tavasszal indulhat.