Jön a kampánymentes kötelező

Vágólapra másolva!
Elfogadta a parlament a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló új törvényt, így jövő januártól megszűnik a kampányidőszakokat magyarázó egységes évfordulós rendszer, új központi kárnyilvántartási rendszert állítanak fel, és a bajba jutott biztosítókra is kiterjesztik a kártalanítási számla hatályát. A biztosítók szerint marad a verseny, a jogszabálynak azonban több olyan eleme is van, amely inkább a konkurálás visszaszorulására és a díjak emelkedésére utal. A rendszer átállásához néhány évre van szükség.
Vágólapra másolva!

Hétfői ülésén elfogadta az Országgyűlés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvényjavaslatot. A szöveget még március végén terjesztette a parlament elé a kormány nevében az akkori pénzügyminiszter, Veres János, a részletes vita pedig május 18-án kezdődött el.

Az új jogszabály a technikai jellegű módosításokon túl három területen hoz majd komoly változást, mégpedig a kampányok, a kárnyilvántartási rendszer és a káralap területén - fejtette ki az [origo]-nak Rácz István, a Biztositas.hu alkuszportál ügyvezetője.

Búcsút inthetünk a kampányoknak

A most elfogadott törvény legfontosabb legfontosabb és leginkább feltűnő hatása az lesz, hogy megszűnik a kgfb-kampányokat indokló és létrehozó, egységes, december 31-ei biztosítási évforduló. Eddig minden autósnak ugyanakkor járt le az éves biztosítása, így a biztosítók tudhatták, hogy mikor lehet, illetve kell reklámkampányba kezdeniük az ügyfelek elcsábítása érdekében (ezek a mindenki által ismert, novemberi biztosítóváltási kampányok), de ez az új törvény értelmében megváltozik.

Ez nem azt jelenti, hogy minden autósnak automatikusan és rövid időn belül arrébb megy az évfordulója, hisz akiknek már most is van kötelező biztosításuk, azok esetében természetesen a továbbiakban is az év végén jár le a biztosítás.

A módosítás azokat érinti majd, akik 2010. január 1. után vásárolnak új vagy pedig használt gépjárművet, hisz az ő esetükben a vásárlási időpont, illetve szerződéskötési napja lesz a fordulónap, ekkor tudják majd felmondani a biztosítást és újat kötni helyette. "Ez a változás azért fontos, mert néhány év múlva az autók nagy részének jó eséllyel nem december végén lesz az évfordulója, így a média nem fog a kérdéssel kiemelten foglalkozni, így az eddig megszokott kgfb-kampányok idővel el fognak tűnni" - fogalmazott Rácz István.

Az átmeneti idő azonban hosszú lehet, a Biztositas.hu szakértője szerint a hasonló változást korábban bevezető Csehországban például 5 év alatt a gépkocsik mindössze 60 százalékánál "vándorolt el" az évforduló, azaz ez egy lassú folyamat.

Rácz István szerint az első pár évben Magyarországon is minimális lesz az elvándorlás, így rövid távon feltehetően lesznek még kampányok, de idővel mindenképp érezhető lesz az új jogszabály hatása. "Ugyanakkor az autós társadalom érettebbé vált az utóbbi években, így jó eséllyel fennmarad majd a verseny a későbbiekben is" - fogalmazott a szakértő, aki szerint a kampányok azért zavarták a biztosítókat, mert túl sok autó váltott évről évre, nagy volt a bizonytalanság a kampányverseny miatt, és magasak voltak az adminisztrációs terhek.

Rácz István rámutatott, hogy sokan azt hiszik: az új jogszabály miatt a jövőben mindenkinek lehet majd évközben (bármikor) is biztosítót váltani, de ez tévedés. A szolgáltató lecserélésére csak az évfordulókor lesz lehetőség a jövőben is, az pedig, hogy ez mikor van, azt mindenkinek magának kell fejben tartania.

A kampánytól idővel tehát búcsút kell vennünk, és sokak attól tartanak, hogy ezzel a verseny és az árcsökkenés is a múlté lesz. Az elmúlt 4 évben 50 százalékot csökkentek a díjak, az átlagos negyedéves kgfb-díj 45 ezer forintról 30 ezer forintra csökkent. A biztosítótársaságok kitartanak amellett, hogy a verseny nem csökken, sőt egész évben folyik majd, miközben a csökkenő adminisztrációs terhek lejjebb viszik a biztosítási díjakat is, de ez az intenzív kampányidőszak megszűnése miatt sokak szerint mégis nehezen elképzelhető.

Figyelni kell a levelekre

Nem tűnik túl ügyfélbarátnak az sem, hogy az új jogszabály alapján az évforduló előtt mindössze 50 nappal kell levélben értesíteni az autótulajdonost, mivel a szerződés felmondására az évforduló előtt csak 30 napig van lehetőség: mivel ha azzal számolunk, hogy lesznek olyan ügyfelek, akikhez 10 nap alatt ér el a levél, akkor nekik mindössze 10 napjuk lesz a felmondásra.

Nem segít ezen az sem, hogy a PM nem fogadta el azt az alkuszi felvetést, amely szerint külön levélben, rögzített formában és rögzített szövegezéssel kellene ezt a levelet elküldeni, így az is elképzelhető, hogy a váltásban nem érdekelt biztosítók egy olyan tájékoztatási formát fognak választani, amit csak a nagyon odafigyelő ügyfelek vesznek majd észre.

A GVH nem volt lelkes

A Gazdasági Versenyhivatal korábban bírálta a kampány megszüntetésének tervét, mert úgy vélte, ezzel csökken a verseny, nehezebb lesz összehasonlítani az ajánlatokat, ezzel párhuzamosan pedig emelkednek a díjak.

Az új jogszabály érelmében egy újabb, úgynevezett központi kárnyilvántartási rendszert állítanak fel a biztosítók. Az egységes kártörténeti nyilvántartásban összegyűjtenék az összes káresemény adatát, vagyis hogy ki, milyen rendszámú járművel, mikor okozott balesetet. Az egységes nyilvántartás egyrészt feleslegessé tenné a biztosítóváltáskor a kártörténeti igazolások kiállítását, másrészt a mainál nagyobb rugalmasságot adna a biztosítóknak a díjak megállapításánál. Ma például legfeljebb a B10 kategóriába lehet sorolni a régóta biztonságosan vezető sofőröket, de a nyilvántartás alapján egy biztosító akár 30 kategóriás rendszert is létrehozhat, az igazi mérce az lesz, hogy ki hány alkalommal okozott kárt.

A biztosítótársaságok már most is elküldik egymásnak a káradatokat az év végén, de amennyiben az évfordulók szétszóródnak, úgy az egész évre ki kell terjeszteni ezt a fajta adatszolgáltatást. "Az adatok elküldésével és kezelésével a továbbiakban sem az ügyfeleknek kell bíbelődni, ez a biztosítók feladata lesz, de a rendszer pluszköltséget jelent majd, amit akár az ügyfelekre is háríthatnak a szolgáltatók" - fejtette ki Rácz István, aki szerint a már meglévő adatnyilvántartási rendszer kiegészítése, mely már így is több mint 600 millió forintba kerül évente, költséghatékonyabb megoldás lett volna.

Kártalanítás biztosítói csőd esetére

Az új törvény értelmében a kártalanítási számla hatálya is változik. Ki fog terjedni azokra az esetekre is, amikor nem az ügyfél mulasztotta el befizetni a díjat, hanem a biztosítótársaság válik fizetésképtelenné, illetve megy csődbe. Ez a módosítás a biztosítóknak éves forgalmuk 0,25 százalékába kerül majd, ami nagyjából 300 millió forintot jelent.

Az összeg nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a MÁV Biztosító fizetésképtelenné válása a becslések szerint 6-9 milliárd forintos lyukat hagyott maga után, azaz ilyen díjakkal 15-20 évig kell várni az alap normális méretűvé válásához. Ez nem tűnik túl hatékony megoldásnak.

Kgfb-történelem

Magyarországon 1991 közepe óta működik a jelenlegi, úgynevezett szerződéses felelősségbiztosítási rendszer, mindaddig csak kormány- és PM-rendeletek szabályozták ezt a kérdést.

Szinte biztosan rosszul járnának azonban a törvénnyel azok az autósok, akik egy ideig kötelező biztosítás nélkül jártak. A jelenlegi szabályok szerint amikor egy ilyen autós végre betér egy biztosítóhoz, annak a saját tarifájával, a bonus-malus fokozatok figyelembevételével kell kiszámolnia és beszednie a biztosítás nélküli időszak díját (bár ez nem jelent visszamenőleges kockázatviselést). A törvény eltörli azt a lehetőséget, hogy egy olcsó biztosítónál lehessen kifizetni ezt az időszakot, és egységes, a Mabisz által meghatározott tarifa használatát írná elő az ilyen esetekre.

A Biztosítás.hu az [origo] biztosítás oldalainak szolgáltató partnere.