Sok cégnél megszűnhet a cafeteria

Gyökeresen változhat a cégek cafeteria gyakorlata, mivel a jelenleg adómentes pénzbeli és természetbeni juttatások szinte mindegyikét megadóztatják a jövő évtől. Jóval drágább lesz tehát juttatást adni a dolgozónak, de még mindig olcsóbb, mint ugyanannyi bért fizetni - egy friss felmérés szerint a cégek nagy részét ez a különbség azonban nem érdekli, és vagy arányosan csökkentenék, vagy pedig egyszerűen megszüntetnék ezeket a juttatásokat.

• A válság híreit itt olvashatja!

A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén is a munkaadók csak bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, egy 10 százékos adó esetében azonban már tízből hét cég tartaná meg ezeket - derül ki a Szonda Ipsos május végén a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatásából.

A Szonda Ipsos szerint a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka ad jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak - 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül, de a juttatások tervezett megadóztatása jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában.

A cégek ötöde megszüntetné a rendszert

A tervezett változtatások ismertetése után a kutatásban részt vevő, és eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné a juttatásokat és azok adó- illetve járulékterheit is, ami a munkavállalók szempontjából juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené.

A vállalkozások egyötöde még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszűntetné a béren kívüli juttatásokat. Csak minden tizedik vállalatra jellemző, hogy az éves keretösszeget növelve részben vagy egészben magára vállalná a béren kívüli juttatások új terheit, és mindössze a vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszűntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki.

A tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat - a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást - sem kímélné a vállalatok többsége. Az ilyen juttatásokat - cafeteria rendszeren kívül - adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.

Kétszer annyit fizethetnek a munkáltatók

A tervek szerint tehát évi 400 ezer forintos keretig a munkáltatónak, illetve a kifizetőnek 32 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni például az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet, a melegétkeztetési utalvány után.

"Utóbbi problémát jelenthet azon dolgozóknál, akiknek gyakran kell részt venniük a munkavégzéshez szükséges tanfolyamokon, konferenciákon, mivel ezek több tízezer forintos díjával hamar kimeríthető a 400 ezer forintos keret" - hívta fel a figyelmet Horváthné Szabó Bea, a PricewaterhouseCoopers szakértője.

A keret túllépése esetén a juttatást 54 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ugyanezek a kulcsok vonatkoznak azokra a természetbeni juttatásokra is, amelyek nem tartoznak bele a kedvezményes körbe. Ilyen például a munkáltató által önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett összeg, a magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, a hideg étkezési utalvány, az internet- vagy a csekély értékű ajándékutalvány is.

Ezeket eddig az adómentesen adhatta a munkaadó, így a drágulás brutális, a PricewaterhouseCoopers szakértője szerint a nem kedvezményes körbe tartozó juttatások nyújtása csaknem kétszer annyiba kerül majd, ugyanis 95 százalékos többletköltséget eredményez a jelenlegi szabályokhoz képest.

A bérnél még mindig olcsóbb

A PwC számításai is alátámasztják, hogy még mindig jobban megéri természetbeni juttatást adni a dolgozónak, mint bért fizetni - persze csak, ha a munkaadó úgy dönt, hogy nem csökkenti a kérdéses alkalmazott nettó bérét. Amennyiben a munkaadó nettó 100 ezer forintot akar juttatni, akkor az összköltséget vizsgálva a kedvezményes körbe tartozó természetbeni juttatással jár a legjobban, ez ugyanis 132 ezer forintba kerül, ha más természetbeni juttatást ad, akkor az összeg közel 196 ezer forintra rúg, míg bér esetében - ha a munkavállaló bére csak a 17 százalékos szja kulcsa alá esik- több mint 209 ezer forint.

Az évi bruttó 5 millió forintnál többet keresők esetében a helyzet még rosszabb, mert a 32 százalékos szja kulccsal számolva 100 ezer forint nettó több mint 303 ezer forintba kerül a munkáltatónak.

Vannak olyan juttatások, amelyek viszont ugyanolyan drágák lesznek, mint a bér. Ilyen lesz például a kiküldetéskor kapott napidíj, illetve az üzemanyag megtakarítás összege.

Nettó 100 ezer forint juttatás költségei

	17 %-os szja	32 %-os szja	Term. juttatás (TJ)	TJ, munkáltató	TJ., kifizető
Szuperbruttó	206 807	299 811	0	0	0
Bruttó bér	162 840	236 072	0	0	0
Munkavállalói terhek	62 840	136 072	0	0	0
Nettó bér	100 000	100 000	100 000	100 000	100 000
Munkáltatói terhek*	46 409	67 280	32 000	95 580	81 000
Munkáltatói összköltség	209 249	303 352	132 000	195 580	181 000

Forrás: PwC

Az egyes béren kívüli juttatásokból néhány adómentes marad: a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása után nem kell ugyan adózni, és a katonai, valamint rendvédelmi felsőoktatási hallgatók ösztöndíja is adómentes lesz.

Harmadolnának a forgalmazók

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint a meleg étkezési utalványokra tervezett 32 százalékos adóteher a fogyasztás drasztikus visszaesését, ezáltal adóbevétel kiesést eredményezne, ezért legfeljebb 10 százalékos adókulcsot javasol.

Kedvezményes körbe tartozó juttatások

* Meleg étkezési utalvány
* Helyi utazási bérlet
* Üdülési csekk
* Iskolakezdési támogatás
* Dolgozó üdültetése céges üdülőben
* Iskolarendszerű képzés támogatása
* Iskolarendszeren kívüli képzés támogatása

Évi 400 ezer forintig - Forrás: Origo gyűjtés

A szervezet továbbra is úgy véli, hogy a természetbeni juttatások kedvezményrendszerének átalakításához a kormányzatnak az érintett ágazatokra gyakorolt hatásokat és a várható munkáltatói reakciókat vizsgáló hatástanulmányt kellene készítenie.

Jelenleg mintegy 2,5 millió munkavállaló részesül hideg- vagy melegétel utalványban. Hogy a természetbeni juttatások differenciált mértékű adó alá vonása várhatóan mekkora többletbevételt jelent a költségvetésnek, arra a Pénzügyminisztérium addig nem kíván válaszolni, amíg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tárgyalások folynak a témában.

Az OÉT-en az adómentességért küzdenek

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi ülésén a munkáltatók és a munkavállalók is a tervek felülvizsgálatát kérték a kormánytól. A munkaadók képviselői szerint meg kell vizsgálni, mely természetbeni juttatásokat érdemes gazdaságösztönzés céljából az adómentes, vagy csökkentett terhelésű kategóriába sorolni. Az üdülési csekket a turizmus, a melegétkeztetést pedig a vendéglátóipar élénkítése miatt meghagynák a mentes körben, erről még a következő két ülésen tárgyalnak a kormánnyal.

Ha nem lenne válság, a munkáltatók nagy része fenntartaná a természetbeni juttatásokat, de kérdéses, hogy a jelenlegi piaci helyzetben, amikor a cégek túlélő üzemmódban működnek, részmunkaidőben dolgoztatnak, és csak a kötelező juttatásokat fizetik ki, szánnak-e pénzt és energiát a juttatások megőrzésére. A pénzügyi tárca azzal számol, hogy a munkáltatók az adóváltozásokat figyelembe veszik jövőbeni döntéseik során, és csökken a természetbeni juttatások volumene, de hogy mennyivel, arról nem készült becslés.

Vélhetően azoknál a vállalatoknál, amelyeket nem érint a válság, megtartják a cafeteria-rendszert, illetve továbbra is adnak természetbeni juttatásokat, míg a gazdasági nehézségekkel küzdők visszaveszik, hiszen inkább nem osztanak üdülési csekket, minthogy elbocsássanak néhány embert.