Bajba kerülhet az európai sertéságazat

Bajba kerülhet az európai sertéságazat, ha a mexikói sertésinfluenza-járvány Európában is elterjed - vélik londoni elemzők, akik hangsúlyozták, a kilencvenes évek nagy-britanniai marhakór-járványának hatásai másfél évtized múltán is érződtek. Szakértők szerint ugyanakkor lényeges különbség a két eset között, hogy a sertésinfluenza nem a sertéshús fogyasztásával terjed.

A válság híreit itt olvashatja!

A Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata által idézett ágazati adatok szerint a világ sertéshústermelése tavaly 107,5 millió tonna volt; ez a teljes globális hústermelésnek több mint a harmadát tette ki. A világ harmadik számú sertéshúsellátója - Kína és az Egyesült Államok után - Németország, de Spanyolország, Franciaország és Oroszország is benne van az első tízben.

A sertésinfluenza elterjedése esetén valószínűsíthető, hogy ezeknek az országoknak a sertéságazatai a belső és az exportpiac keresletének meredek esésével lennének kénytelenek számolni. Több országban még csak mostanában oldották fel a brit marhahúsimport tilalmát, amelyet az 1990-es évek közepének nagy-britanniai marhakór-járványa idején rendeltek el - emelik ki a Moody's elemzői.

Mint a szarvasmarhák

A kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött állati - főleg csontliszt-tartalmú - táp okozta marhakór-járvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett. Hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a súlyos agyi leépüléssel járó Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes korábban nem ismert formájában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor egyértelmű állásfoglalásban szögezte le, hogy az új influenzavírus nem a sertéshús fogyasztásával terjed. A szervezet által a sertésinfluenzáról közzétett részletes ismertetés szerint a megfelelően kezelt és elkészített sertéshús elfogyasztása biztonságos, mivel a vírus a sütési hőmérsékleten elpusztul.

Ennek ellenére eddig hét ország - Kína, Ukrajna, Kazahsztán, Szerbia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek - rendelt el tilalmat például az amerikai sertéshúsra, illetve húskészítményekre. Elemzők szerint a járványveszély ürügyet adhat piacvédelmi - protekcionista - intézkedésekre, és a tájékozatlanságból eredő fogyasztói óvatosság is árthat az ágazatnak.

Megbénult Mexikó

A Moody's a sertésinfluenza által a mexikói gazdaságra gyakorolt hatásról azt írta: a 20 millió lakosú Mexikóváros egy hete csaknem teljes bénultságban él, és ez valószínűleg így lesz még május első hetében is.

Ha a térség gazdaságát sújtó felfordulás csak egy hónapig tart, az akkor is nyomot hagy majd a második negyedéves mexikói GDP-n, tekintettel arra, hogy Mexikóváros és környéke - a járványtól leginkább sújtott vidék - adja az ország össztermék-értékének 30 százalékát. A mexikói kormány már elindított recesszióellenes költségvetési ösztönző programja nem lesz elégséges arra, hogy a járvány hatásait is ellensúlyozza.

A kelet-európai gyógyszergyártók nem profitálhatnak

A Wood & Co. nevű, Kelet-Európára szakosodott befektetési tanácsadó cég keddi piaci elemzésében az áll, hogy jóllehet az amerikai gyógyszeripari papírok meredeken javultak, a szakértők a tőzsdén jegyzett magyar, cseh és lengyel gyógyszergyárak esetében nem várja ugyanezt a reakciót, mivel ezek a vállalatok a cég tudomása szerint nem gyártanak olyan szert, amelyet e betegség ellen lehet használni.

A legnagyobb európai gyógyszeripari csoport, a brit GlaxoSmithKline ugyanakkor folyamatosan erősödik: a Londoni Értéktőzsde (LSE) keddi kereskedésében 1,5 százalékot drágult az előző napi, csaknem 6 százalékos nyereség után, jóllehet kedd délután a börze irányadó indexe, a FTSE-100-as 2,1 százalékos mínuszban járt.