Az OTP Bank igazgatósága azt kezdeményezte, hogy 2009. április 25-től 2011. április 30-ig egy részvényes vagy részvényesi csoport se gyakorolhasson 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot. Az indítvány elfogadásához a szavazatok 75 százalékára lett volna szükség, a javaslat azonban 71 százaléknyi támogatást sem kapott a részvényesektől. Így fennmarad az eddigi szabályozás, amely egy részvényes számára 25 százalékban, egy részvényesi csoport számára pedig pedig 33 százalékban maximalizálja a szavazati arányt.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató korábban azt mondta, hogy az igazgatóság azért javasolja a részvényeseknek a Moléhoz hasonló 10 százalékos szavazati korlát bevezetését részvényesenként, hogy megelőzhessenek egy esetleges "lopakodó, csendes", ellenséges felvásárlást. Az persze korántsem biztos, hogy ezt a részvényesek elfogadják - mondta a bankvezér szerdán este a köztelevízióban.
A közgyűlés ugyanakkor elfogadta, hogy az igazgatóság 2009. április 24. és 2014. április 24. között részvénykibocsátással 100 százalékkal megnövelje a bank alaptőkéjét. Emellett arra is lehetőséget biztosított az igazgatóságnak, hogy 20 százalék erejéig saját részvényeket vásárolhasson 2010. április 24-ig.
Nem baj, már tudja a megoldást
"Nem baj, hogy a közgyűlés nem fogadta el a részvényesi szavazatok korlátozásáról szóló indítványunkat" - mondta Csányi Sándor a közgyűlés lezárásakor. Szerinte ugyanis ez a szavazás lakmuszpapírként mutatta a vezetőségnek, hogy mekkora arányban számíthat a részvényesek támogatására.
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón mindehhez hozzáfűzte, egy nagy részvényes ellenállásán bukott meg a javaslat. Úgy fogalmazott, ez alapján tudja, hogy a jövőben mire számíthat ettől a részvényestől, és erre a helyzetre is tudja már a megoldást.
Volt Veres-munkatárs az fb-ben
A közgyűlés a PM-mel kötött vállalatfinanszírozási szerződés alapján vállalt kötelezettség miatt Nagy Csabát, Veres János volt kabinetfőnökét a bank felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagjává választotta.
A vezetők javadalmazásáról szóló vitában az egyik kisrészvényes javasolta, hogy a bank vezetőinek fizetését 15 százalékkal csökkentsék, ahogy ez a miniszterek esetében is történt. Az igazgatóság több tagja, köztük Csányi Sándor keményen kikérte magának, hogy az ő munkájukat a kormányéhoz hasonlítsák. A levezető elnök megállapította, hogy a javaslat nem elég konkrét, nincs benne a napirendben, és nem mindenki esetében a közgyűlés joga erről dönteni, ezért nem is bocsátotta szavazásra a kérdést.
Negatív fordulatra is készülnek
Az OTP Bank tőkéje és eszközei elengendőek a jelenlegi gazdasági helyzet menedzseléséhez, a banknak azonban tartalékokat kell képeznie egy esetleges negatív fordulat esetére is - mondta el az OTP közgyűlésén korábban Csányi Sándor. Az elnök-vezérigazgató megjegyezte, elsősorban ezért, és nem csak a PSZÁF javaslata miatt nem javasol az igazgatóság osztalékfizetést.
A bank vezetője beszámolt arról is, hogy az OTP adózás előtti eredménye 57,394 milliárd forint volt a tavalyi évben, adózás után pedig 54,211 milliárd forintot tett ki. Ebből 5,421 milliárdot általános tartalékba helyzenek, osztalékot nem fizetnek, így a bank mérleg szerint eredménye 48,790 milliárd forint lesz.
Urbán László vezérigazgató-helyettes megerősítette, hogy az OTP Bank tárgyal az EBRD-vel arról, hogy a magyar pénzintézet egyebek mellett 200 millió eurós, úgynevezett alárendelt kölcsöntőkét kapjon, de hangsúlyozta, tőkeemelésről nincsen szó.
Csányi szerint a bankcsoport számára a legérdekesebb a külföldi leányvállalatok helyzetének alakulása. A bankár azt mondta, hogy szerinte Ukrajnában jobb a gazdasági helyzet, mint ahogy azt általában képzelik, az ország devizatartaléka meghaladja a devizaadósság állományát, stabilizálódott a hrivnya árfolyama.
Wolf László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy Montenegróban egy alumíniumgyár akadozó hiteltörlesztése okoz komoly problémát az OTP ottani leényvállalatának. Emiatt a podgoricai bankban 10-15 millió eurós tőkeemelést kell végrehajtani. A montenegrói bank jövedelemtermelő képessége azonban ettől függetlenül megfelelő.
Csányi: a Soros Fund áll az októberi spekulatív támadás mögött
Az OTP Bank vizsgálja, hogyan tudna segítséget nyújtani azoknak a kisrészvényeseknek, akik nagy veszteséggel kényszerültek eladni részvényeiket - mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató pénteken, a hitelintézet évi rendes közgyűlésén. Csányi elmondta: az október 9-i spekulatív támadás mögött a Soros Fund áll, az OTP a tranzakció kapcsán bejelentést tett a felügyeletnél, és feljelentést tett a rendőrségen.
A tranzakció miatt jelentősen csökkent az OTP részvények ára, és sok részvényes, aki nem tudta előteremteni a többletfedezetet, veszteséget szenvedett. Az OTP Bank tavaly nagy volumenben vásárolt saját részvényeket, amivel mérsékelte az árfolyamcsökkenést az utolsó negyedévben. Ha ezeket a bank eladná, jelentős nyereséget realizálna - mutatott rá.
Csányi szerint valószínűleg nem lehetne bizonyítani, hogy a részvényeseket közvetlenül az októberi támadás miatt érte volna kár, mert az OTP-papír árfolyama azóta tovább esett. Azoknak a határidős pozícióknak a tulajdonosai ugyanakkor, amelyeket emiatt likvidáltak, valószínűleg eredménnyel pereskedhetnek a támadó ellen.
Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy az OTP-Mol-részvénycsere nem részvénykölcsönadás, hanem valódi csere. Azt is elmondta, hogy a két társaság már eddig is folyamatosan együttműködött, és a jövőben még szorosabbra fűzi viszonyát. A bankvezér például jelentős lehetőséget lát abban, hogy a Mol töltőállomásai OTP-termékeket értékesítsenek, akár külföldön is.
Akárcsak a Molé, elsőre az OTP közgyűlése sem volt határozatképes
Az OTP közgyűlését eredetileg 10 órára hívták össze, de akkor csak a részvényesek 36,26 százaléka jelent meg. Ez nem volt elég a szavazóképességhez, így 11 órára halasztották az ülést, amely így már a részvényesek számától függetlenül határozatképes. (Hasonlóan történt ez a Mol csütörtöki közgyűlésén is.)
Az OTP egyébként gyengén szerepel a tőzsdén: nem sokkal a részvényesi találkozó előtt 2586 forinton jegyezték a bankpapírokat, ami 1,1 százalékos gyengülést jelent a csütörtöki záráshoz képest. A többi vezető részvény közül a Mol 0,2, a Richter 0,5 százalékos plusznál tartott ekkor, míg a Magyar Telekom árfolyama 1,1 százalékos mínuszban volt. Így a BUX 12 431 pontra, 0,3 százalékkal süllyedt.