Pert nyert a PSZÁF az ingatlanalapok ügyében

Vágólapra másolva!
Első fokon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyerte meg a Fővárosi Bíróságon azt a pert, amelyet egy magánszemély indított az ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztése miatt - mondta el Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-nek csütörtökön.
Vágólapra másolva!

Az alapkezelők ellen beadandó kereset előtt magánszemélyek - köztük Hajdú Miklós a bejegyzés alatt álló Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségének képviselője - közigazgatási pert is indítottak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy november 7-i határozat miatt, amelyben felfüggesztette az ingatlanalapokat. A kezdeményezők szerint az ingatlanalapok felfüggesztéséről szóló döntés több ponton is jogszabályt sértett, és azt szeretnék elérni, hogy a bíróság azt hatályon kívül helyezze.

Binder István hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Bíróság a per során a felügyelet álláspontját osztotta, elfogadta a PSZÁF jogi érvelését, és ez alapján elutasította a beadványozó magánszemélynek és a perbe beavatkozó egyéb magánszemélyek, köztük Hajdú Miklós álláspontját is. Az első fokú ítélet elleni fellebezésről a szóvivőnek még nem volt tudomása.

A szóvivő a Világgazdaságban megjelent cikkre reagált, amelyben Hajdú Miklós, a bejegyzés alatt álló Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségének képviselője elmondta, hogy öt-hét alapkezelő ellen indítanának pert az egyesület szervezésében az ügyfelek a hazai ingatlanalapok novemberi felfüggesztését követően elszenvedett károk miatt. A szervezet honlapján eddig 1100 befektető regisztrált, közülük április elejéig nagyjából kétszázan fogalmaztak meg összegszerű kárigényt, amelyek együttesen 150-200 millió forintra rúgnak.

Menekült a tőke az alapokból

A felfüggesztés mellett azt követően döntött a PSZÁF, hogy az ingatlanalapok likvid eszközállománya 2008. szeptember 29. és november 7. között több mint 100 milliárd forinttal mérséklődött, és egyes alapok likvid eszköz aránya a törvényben előírt 15 százalékos szint alá esett. Tavaly összesen 213,5 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetők az ingatlanalapokból. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a bankok a bizalmi válság miatt befagyott bankközi piac és a kockázati prémiumok megemelkedése miatt betétgyűjtéssel próbálták forrásszükségletüket kielégíteni, a befektetők pedig a magas akciós kamatok következtében átpártoltak hozzájuk.

Mivel a folyamatos tőkekivonás likviditási gondokat okozhatott volna, a felügyelet 2008. november 10-én 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyíltvégű ingatlanalapok, ingatlanalapokba fektető alapok kereskedését. A visszaváltási megbízások során addig alkalmazott T+3 napos teljesítést T+90 forgalmazási napra módosították a nyilvános alapok esetében, továbbá a tőkepiaci törvény módosításával megteremtették a lehetőséget arra, hogy a nyíltvégű ingatlanalapok zártvégű alapokká alakulhassanak át.