Hosszú távon csak újabb cégek tőzsdei bevezetései tehetik igazán vonzóvá a budapesti parkettet, miközben a befektetésre váró megtakarításokat érdemes más, likvidebb területeken, így a régió más országaiba is csoportosítani - derül ki abból a vizsgálatból, amelynek során az Equilor Befektetési Zrt. szakértői likviditási oldalról, a magyar kisbefektetők szempontjából értékelték a hazai befektetési lehetőségeket.
A részvény a deviza mellett az egyik leglikvidebb befektetési termék. Bár az Equilor vizsgálata külön nem tért ki rá, a legnagyobb részvénypiaci aktivitás nyilván az amerikai tőzsdéken figyelhető meg. Ezt a forgalom tekintetében a nyugat-európai börzék követik (London, Frankfurt, Párizs). A közép-európai régióban az elmúlt évek statisztikái is alátámasztják, hogy a budapesti börze gyakorlatilag hónapok óta a legalacsonyabb forgalmat tudja felmutatni, miközben a lengyel és az osztrák tőzsdék normál piaci körülmények között jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a régiós részvénypiaci forgalomból. Külön kiemelendő a varsói tőzsde iránti növekvő érdeklődés, amit az is támogat, hogy 2008-ban európai szinten, a lengyel börzén történt meg a legtöbb tőzsdei bevezetés.
Régiós összehasonlításban a magyar börze 2008-ban alulteljesítette a lengyel, a cseh és az osztrák tőzsdék forgalmát is. A 2008. őszi árfolyamzuhanások először a forgalom emelkedését eredményezték, ezt követően az év végén átlagosan hozzávetőleg 40 százalékkal esett az aktivitás.
A régiós börzék egymás közötti versenyében a 2008-as harmadik negyedévben még mindig a bécsi tőzsde vezetett, de a varsói már kezdte megközelíteni. Ez 2008 utolsó negyedében változott meg, amikor a legnagyobb mértékben az osztrák piacon szakadt a forgalom. Ennek köszönhetően pedig 2008. decemberében már a lengyel börze volt a vezető a régióban az euróban mért részvénypiaci forgalom viszonylatában.
Magyar befektetők: irány külföld?
Az Equilor megvizsgálta, hogy a négy régiós börzén jegyzett részvények közül melyek azok, amelyekben árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat bonyolították a 2009. március havi kereskedési adatok alapján. A top 10-ben Bécs és Varsó felülreprezentált, míg a budapesti és a prágai parkett alulreprezentált.
A 10 legnagyobb forgalmú részvény Közép-Európában
(2009. március, millió euró*)
Tőzsde | Forgalom | |
Erste Group | Bécs | 1073,59 |
PKO Bank | Varsó | 972,11 |
OMV | Bécs | 763,35 |
OTP | Budapest | 718,81 |
Voestalpine | Bécs | 676,97 |
CEZ | Prága | 649,87 |
Pekao | Varsó | 637,34 |
KGHM | Varsó | 629,93 |
Telekom Austria | Bécs | 571,04 |
TPSA | Varsó | 469,47 |
* 2009. március 31-i árfolyamokkal számolva
Forrás: Equilor gyűjtés
Ez is rámutat arra, hogy a magyar piacon túl is van élet, és nem is akármilyen: a top 10-be egyedüli magyar részvényként az OTP került be, ott viszont az előkelő negyedik pozíciót foglalja el. A legnagyobb aktivitású részvény egyértelműen az Erste Group a régióban, amelyet a lengyel PKO Bank és a szintén osztrák OMV követ. A top 10-ben összességében 4-4 osztrák és lengyel, illetve 1-1 magyar és cseh részvény található.
Megnőtt a likviditás jelentősége
Az Equilor szerint a 2007-ben jelzálogpiaci válságként induló, majd pénzpiaci válsággá avanzsáló, végül reálgazdasági válságba átforduló jelenség alapjaiban rendezheti át a befektetési termék palettáját, illetve a befektetők preferenciáját. A likviditás, mint piaci jellemző eddigi befektetői értékrendben betöltött szerepe az elmúlt időszakban drámaian megnőtt, ahogy arra a magyar ingatlanalapok és állampapírpiac likviditásának szűkülése, befagyása is rámutat.
Ezen események okán a magyar részvénypiacra vonatkozó vizsgálatból is az derül ki, hogy a hazai részvényforgalom jelentősen visszaesett a mögöttünk hagyott másfél évben. Ráadásul a forgalom jelentős hányada most már évek óta néhány nagyobb papírra koncentrálódik, amelyen belül még külön kiemelkedik az OTP. A Mol BÉT-en betöltött szerepe az OMV, majd a Surgutneftegas befolyásszerzését követően egyre csökken a saját részvény vásárlások miatt.
Különösen figyelemreméltó a kép akkor, ha a BÉT két említett "húzónevét" kivesszük a termékpalettáról, hiszen akkor a teljes részvénypiaci forgalom közel 80 százaléka tűnne el a budapesti parkettről. Ezen intő jelek miatt is célszerű körülnézni más nemzetközi, akár régiós tőzsdéken, melyek közül a varsói, valamint a bécsi börze lényegesen nagyobb forgalmat, azaz likviditást tud felmutatni, mint akár a budapesti, vagy a prágai parkett. Ez a tény szükségszerűen népszerűvé teheti a lengyel és az osztrák részvénypiacot a közeljövőben a magyar befektetők körében is, nem beszélve a világ legnagyobb forgalmát felmutató amerikai részvénypiacról.