Még a forintnál is vannak rosszabbak

Az utóbbi hónapokban a magyar gazdasági élet és a gazdaságpolitika központi kérdésévé lépett elő a forint árfolyamának változása, pontosabban fogalmazva a forint zuhanása. A magyar deviza valóban egyike az utóbbi egy év nagy veszteseinek a devizapiacon, de a térségbeli országok között is van olyan, amelyik még nálunk is nagyobb devizagyengülést volt kénytelen elszenvedni.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az utóbbi hónapokban rengeteg elemzés és cikk szólt a forintgyengülésről, ezek jellemzően a magyar deviza euróhoz, dollárhoz, svájci frankhoz és japán jenhez mért kurzusának változását vették górcső alá.

Ez érthető megközelítés, hiszen a magyar gazdaság teljesítményére elsősorban ezen devizák hatnak: ezekben a pénzekben vettek fel Magyarországon sokan hiteleket, ezekben a pénzekben fizetünk elsősorban a behozott árukért, ezekben a pénzekben számlázunk a kiszállított termékekért és ezekbe a pénzekbe menekítenénk jó eséllyel a vagyonunkat, ha nem bíznánk a forintban - valamint ezekben e pénzekben fekszenek a magyar adósságok is.

A szóban forgó devizák mellett számos más pénzzel szemben is veszített értékéből a forint - sőt, sokan már temették a magyar gazdaságot és a fizetőeszközünket is a leértékelődési hullámot és egyes (északi) szomszédaink sikereit látva. A magyar külkereskedelem szempontjából nem annyira központi devizák árfolyam-alakulásának is lehet hatása a mindennapi életünkre, elég csak a külföldi (sokszor a régióra szorítkozó) utazásokra, vagy a külföldi bevásárló-körutakra gondolni - főleg most, hogy az elkövetkező másfél hónapban három hosszú hétvégénk is lesz (húsvét, május 1., illetve pünkösd miatt)

Ebből a szempontból lehet érdekes, hogy a forint szenvedése ellenére akadnak olyan devizák, amelyekkel szemben az elmúlt egy évben drágulni tudott a magyar deviza, és több olyan külföldi fizetőeszköz is akad, amelyekhez mérten nem változott számottevően a kurzus.

Egyszerűen szólva tehát van több olyan régiós ország, ahol most olcsóbban tudunk vásárolni és pihenni, mint tavaly ilyenkor, és számos olyan is van, ahova elutazva nem is vennénk észre a forint utóbbi hetekben és hónapokban bemutatott, látványos zuhanását.

A hrivnya volt a nagy vesztes

Az utóbbi hónapokban végbement - részben a magyar gazdaság egyensúlyi problémáival magyarázható - forintgyengülés nem volt egyedülálló. Fél év alatt a jelentősen gyengülő lengyel zloty mellett a többi régiós deviza közül a cseh fizetőeszköz mérsékelt, a román lej pedig a forinthoz közeli értékvesztést szenvedett el, holott az egyes országok között - legalábbis a felszíni egyensúlyi mutatók esetében - jelentős különbségek vannak.

A térségi devizák árfolyamának változása a forinttal szemben (2009 április eljén egy évre visszatekintően)

Bolgár leva	Cseh korona	Észt korona	Horvát kuna	Litván litas	Lett lat	Lengyel zloty	Román lej	Szerb dínár	Orosz rubel	Török líra	Ukrán hrivnya
15,2	8,4	15,2	12,6	15,2	13,3	-9,9	1,7	-1,6	- 5,3	7,1	-17,4

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, [origo]-gyűjtés

A Magyar Nemzet Bank honlapján megtalálható hivatalos árfolyamok alapján tavaly április elejéhez képest az ukrán pénz közel 20 százalékkal értékelődött le a magyarhoz képest, ezzel messze vezeti a sort. A második az izlandi korona, amelynek forinthoz mért árfolyama 15 százalékkal süllyedt az elmúlt tizenkét hónap során.

Az ötven zlotysért is kevesebb forintot kell adni, mint egy évvel ezelőtt

A harmadik helyen a lengyel zloty áll, a nemzetközi befektetők által a forinttal közösen kezelt régiós deviza árfolyama mintegy 10 százalékkal került lejjebb. Az orosz rubellel szemben is erősödött a magyar deviza, tavaly április eleje óta több mint 5 százalékos volt a felértékelődés.

1. Ukrán hrivnya: gazdaság és politikai káosz Sorossal fűszerezve

Az ukrán nemzeti valuta, a hrivnya gyengülése mögött gazdasági és politikai okok egyaránt meghúzódnak. Az ukrán gazdaságot rendkívül súlyosan érintette a nemzetközi piacok összeomlása, a globális lassulás. Az autóipari és az acélipari megrendelések egyaránt zuhantak, márpedig e két ágazat komoly húzóerőt jelentett Kijev számára. Az ukrán gazdaság esését idén 6-9 százalékosra becsülik a szakértők: a Világbank immár 9 százalékos zsugorodást vár, miközben márciusban még 4-6 százalékos mínuszt vártak szakértők.

Ukrajna tavaly 16,4 milliárd dolláros kölcsönt kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de ezt idén felfüggesztették. Az IMF ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy Julia Timosenko miniszterelnök nem hajtotta végre az elvárt megszorító intézkedéseket, például nem csökkentette a szociális kiadásokat.

A politikai vita pedig immár az egész ország életét megnehezíti. Egyrészt a régi szövetségesek, Timosenko és az államelnök, Viktor Juscsenko is szinte folyamatosan vitatkoznak egymással. Tavaly Juscsenko embere, az elnöki adminisztráció vezetője, Viktor Baloga azzal vádolta meg Timosenkót, hogy titokban találkozott Soros Györggyel, a nemzetközi valutaspekulánssal, és pár nappal ezután kezdődött meg a hrivnya addig sosem látott gyengülése.

Gazdasági és politikai jellegű mindezeken kívül az orosz-ukrán gázvita. Idén január elsején két hétre leállt az orosz gázszállítás, amely egész Kelet-Európa, illetve Kelet-Közép-Európa számára veszélyes helyzetet teremtett. Többek között Magyarországra sem érkezett orosz gáz. Ukrajna legutóbb kifizette ugyan a márciusi gázszámláját az orosz Gazpromnak, de a Naftogaz ukrán cég fizetőképessége miatt továbbra is sokan aggódnak Kelet-Európában.

2. Izlandi korona: majdnem államcsőd, összeomló bankrendszer

Semmiképp sem meglepő, hogy az izlandi korona rosszabbul teljesített az utóbbi időben, mint a forint, sőt, inkább az lenne elgondolkodtató, ha nem így lett volna. Az izlandi volt ugyanis az első európai gazdaság, amely gyakorlatilag összeomlott a válság hatására, az állami pénzügyek kezelhetetlenné váltak, és egyik napról a másikra az egyszerű állampolgárok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy jó ideig nem élvezhetik majd azt az életszínvonalat, mint az utóbbi pár évben hozzászoktak.

A 2007-ben még a világ leggazdagabb országai közé sorolt izlandi gazdaság tavaly ősszel roggyant meg. Az ország október végén 2,1 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az összegből Izland 827 millió dollárt azonnal lehívhatott.

Később az északi-európai országok 2,5 milliárd dollárral egészítették ki az IMF-hitelt. Októberben Oroszországgal is megkezdődtek a tárgyalások egy esetleges hitelről - akkoriban 4-5 milliárd dolláros izlandi kérelemről tudott a sajtó -, de konkrét megállapodás több tárgyalási forduló után sem született.

Október elején az izlandi kormány több intézkedést hozott, hogy az ország elkerülje az államcsődöt: felfüggesztették két bankrészvény jegyzését, megemelték a biztosított bankbetétek felső mennyiségi határát és államosították a bankokat. A bankbukások mellett az izlandi deviza árfolyama is összeomlott. Október első napjaiban óriási értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni a korona. Ez pedig főként azért okoz problémát, mert Izland nagyon sok mindenben importra szorul, közben a folyó fizetési mérleg hiánya a júniusi adatok szerint a GDP 34 százalékára rúg.

A segítségre azért volt szükség, mert a szigetország túlméretezett bankszektorral rendelkezett, amelynek összeomlása miatt súlyos recesszió várható. Az említett tényezők miatt az izlandi állam majdnem csődbe ment, és a korona meredek lejtőre került, így a forintnál is nagyobb süllyedést volt kénytelen elkönyvelni.

3. Lengyel zloty: a piac mérete a ludas

A lengyel deviza gyengülése nem igazán magyarázható a makrogazdasági problémákkal, a lengyel gazdaság ugyanis lényegesen jobb állapotban van, mint például a magyar - szakértett az [origo]-nak Gondi István, a Raiffeisen Bank elemzője.

Lengyelország nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, a varsói kormányzat adósbesorolása jóval kedvezőbb a budapestinél, leminősítés egyelőre nincs kilátásban, alacsony szinten van a kamat, és az előrejelzések szerint az idei recesszió is enyhébb lefolyású lesz, mint Magyarországon. A lengyel állam önbizalmát jelzi, hogy a tervek szerint 1 milliárd dollár értékben dobnak piacra államkötvényeket az Egyesült Államokban 3-4 hónapon belül, fél éven belül pedig frankkibocsátásra is sor kerülhet.

"A lengyel zloty vesszőfutása egyértelműen a lengyel gazdaság és piac méretével van összefüggésben" - vélekedett Gondi. A pénzügyinek indult, majd általánossá szélesedett válság miatt a piacok mindenhol sérülékenyek lettek, a nagy külföldi befektetők pozíciói pedig elkezdtek bedőlni, ez pedig a zlotyt a piac nagyobb mérete miatt jobban "megrántotta", mit a másik nagy vesztes forintot. "Egyszerűen nagyobb pozíciók voltak Varsóban, mint Budapesten" - mondta a banki szakértő.

A két deviza árfolyamának alakulását vizsgálva nem szabad elfelejteni, hogy Varsóban vállaltan beavatkozik a jegybank a hazai deviza erősítése érdekében, Budapesten pedig - legalábbis egyelőre - csak szóban (bár sokak szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelen van a forint vételi oldalán a magyar bankközi piacon). A lengyel központi bank intervenciója sikeres is volt, az euróval szemben a zloty 4,90-ről 4,40 körüli szintekre jött vissza. A zloty nyáron soha nem látott szintre erősödött az euróval szemben, de azóta csaknem 30 százalékot vesztett az értékéből (ebből a mínuszból mintegy 7 százalékot január óta szedett össze a lengyel pénz).

A Reuters összefoglalója szerint fundamentálisan Lengyelország és Csehország helyzete a legstabilabb a régióban, de a tőke menekülése ezeket az államokat sem kerülhette el. Fontos tényező az is, hogy a lengyel piacon is nagyon alacsony a likviditás, ami azt jelenti, hogy már kis összegekkel is jelentős árfolyammozgást lehet okozni.