MNB: Fokozódik a politikai kockázat

A magyar pénzügyi rendszernek 2009-ben a gazdasági visszaesés negatív hatásaival és a befektetői bizalom világszerte tapasztalható megrendülésével is szembe kell néznie - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői közleményében. Az MNB stabilitási jelentésében a politikai és gazdasági kockázatokat is elemzik.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A hazai bankrendszer biztonságos működését egyaránt támogatja a bankok külföldi tulajdonosainak elkötelezettsége, az MNB forrásbővítő intézkedései, valamint a kormány bankstabilizációs programja - fogalmaz a jegybank.

A Magyar Nemzeti Bank korábban már felhívta a figyelmet a vártnál rosszabb reálgazdasági teljesítmény és a kedvezőtlenebb likviditási helyzet kialakulásának veszélyeire. A globális és a magyar gazdaság a vártnál hamarabb és nagyobb mértékben esett vissza, továbbá a pénzügyi rendszer likviditási helyzete erőteljesebben romlott. A hazai gazdaságot ért jelentős sokkok összességében kedvezőtlen hatással voltak a magyar pénzügyi rendszer stabilitására - írja az MNB stabilitási jelentésében.

A 2008 őszi romlás érzékenyen érintette Magyarországot

A Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődjével, majd a globális recessziós félelmek ezt követő felerősödésével a pénzügyi válság új szakaszba lépett. A nemzetközi pénzpiacokon általános bizalomvesztés, növekvő kockázatkerülés, a tőkeáttétel gyors csökkentése miatt szűkült a pénzpiaci likviditás, a bankok tőkeproblémái előtérbe kerültek, ezenkívül a reálgazdaságban nagymértékű visszaesés volt érzékelhető.

A globális befektetői hangulat szeptember-októbertől felgyorsuló romlása - az ország adósságának finanszírozhatóságát illetően felmerült bizalmatlanság miatt - érzékenyen érintette Magyarországot. A deviza-, részvény- és állampapírpiacra a fundamentálisan indokolható mértéket meghaladó nyomás nehezedett - fogalmaz a jegybank.

Fokozódik a politikai kockázat

A külföldi befektetők 2008 októberétől még inkább megkülönböztették az eltérő kockázatú országokat és termékeket. Az általános kockázatvállalási hajlandóság a növekvő recessziós félelmek miatt 2009 elején ennél is tovább csökkent. A piaci turbulencia újabb hulláma a nemzetközi konjunktúrától és pénzpiaci folyamatoktól erőteljesen függő régiókat, köztük a közép-kelet európai országokat már a többieknél erősebben érintette.

A térség romló megítélése számos piacon tetten érhető: a kelet-európai devizák nagyobb mértékben értékelődtek le, az állampapírpiacok működése komolyabb zavarokat mutatott, a devizakötvények nem fizetésére fedezetet nyújtó úgynevezett CDS termékek felárai jobban emelkedtek ezen országokban, mint más feltörekvő régiókban. A térség piaci megítélését az is befolyásolja, hogy több országban, köztük Magyarországon is fokozódik a politikai kockázat.

Pozitív tényezők

Ugyanakkor pozitív jeleket is lát az MNB. Szerintük a hazai bankrendszer biztonságos működését egyaránt támogatja a bankok külföldi tulajdonosainak elkötelezettsége, az MNB forrásbővítő intézkedései, valamint a kormány bankstabilizációs programja - fogalmaz a jegybank.

Pénzügyi stabilitási szempontból a legnagyobb kihívást jelentheti, hogy a gazdaság visszaesése és a devizahitelek magas aránya miatt a forint árfolyamának gyengülése érzékenyen érinti a magyarországi bankok jövedelemtermelő képességét.

A kockázatokat azonban csökkenti a nemzetközi összehasonlításban magas adósi önrész, a lakáspiaci árbuborék hiánya, a háztartások erős hiteltörlesztési hajlandósága, illetve a bankok rugalmas adósságkezelési gyakorlata - jegyzik meg.

Elég a tőketartalék

A jelenlegi makrogazdasági kilátások mellett az esetleges veszteségek fedezésére a bankrendszer jelenleg elégséges tőketartalékkal rendelkezik - szögezi le a jegybank.

Az MNB már korábban felhívta a figyelmet a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény és a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzet kialakulásának veszélyeire. Mára ténnyé vált: több más közép-kelet-európai ország valutájához hasonlóan a forint is nagymértékben leértékelődött, az állampapír-piaci hozamok jelentősen emelkedtek, a bankok külső finanszírozása megdrágult, miközben a magyar gazdaság teljesítménye egyre jobban csökken - áll a közleményben.

A jegybank a nemzetközi intézményekkel és a magyar hatóságokkal együttműködve számos intézkedést hozott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által biztosított összesen közel 20 milliárd eurós hitelkeret célja az volt, hogy a devizatartalékok további növelésen keresztül biztosítsa az ország, illetve a gazdaság finanszírozását és ezáltal elősegítse a hazai bankszektor biztonságos működését - fogalmaznak.

A jegybank intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy hazai bankokban megfelelő mennyiségű forint álljon rendelkezésre. Az MNB a rendelkezésére álló eszközökkel oldani kívánja a devizapiaci feszültségeket is. Mind az MNB hat hónapos deviza-csereügyletének, mind pedig az állami kölcsönnyújtás igénybevételének egyik feltétele a vállalati hitelezés fenntartása.

A hazai bankok zökkenőmenetes finanszírozásában a külföldi tulajdonosoknak a magyar leánybankjaik iránti elkötelezettsége meghatározó tényező - fogalmaz az MNB.