Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
Szerinte nem valószínű, hogy az EU-bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) "lejjebb helyezi a lécet", és beengedi a valutaunióba azokat az országokat, amelyek még nem teljesítik a maastrichti csatlakozási előírásokat. Különösen azután nehezen elképzelhető ez, hogy a térségből például Szlovéniát és Szlovákiát "nagyon erőteljesen rászorították nagyon kemény szerkezeti reformokra", és ezeket e két ország végre is hajtotta.
A pénzügyi szakember úgy véli, hogy a mostaninál is komolyabb válsághoz vezetett volna Kelet-Európában, ha a bankrendszerekben nincsenek jelen stratégiai külföldi befektetők. Sőt, továbbra is előnynek, semmint hátránynak tekinti a külföldi tulajdonlást a térségi bankrendszerekben.
Bokros Lajos szerint a válság tavaly októberi kitörése után sem merült fel, hogy a tulajdonos nyugati bankok a magyar piacon a hitelezés felfüggesztésére utasítják helyi leányvállalataikat. A külföldi bankok ugyanis felismerték: ezzel olyan elviselhetetlen helyzetet teremtenének, amely a magyar lakosság bizalmának teljes elvesztését eredményezné és azt is, hogy Kelet-Európa az egyetlen piac, ahol még növekedhetnek és eredményt realizálhatnak. Sok nyugati bank eredményének 90 százalékát Kelet-Európában éri el, tette hozzá.
A pénzügyi szakember kiemelte: Magyarországon a forint gyengülése ellenére sem volt jele semmiféle betétesi rohamnak, és a megtakarítások tulajdonosai sem váltották át tömegesen devizára betéteiket.
Hozzátette: nem tartja "feltétlenül elhibázottnak" a devizaalapú hitelek nagyarányú kihelyezését, mivel a kamatkülönbségek miatt a devizahitel-felvétel még a jelenlegi árfolyamok mellett is "racionális döntésnek" tűnik. A problémát inkább az okozza, hogy sok olyan, kevéssé hitelképes ügyfél is hitelhez jutott, akiknek "semmilyen valutában" nem kellett volna kölcsönt folyósítani.