K�na akaratlanul er�s�tette a forintot

2009.04.01. 17:44

A forint tov�bb er�s�d�tt szerd�n, a h�tf�i gyeng�l�s, majd a keddi nyeres�g ut�n szerd�n m�r a 303-304 forint/eur�s s�vban z�rta a pesti keresked�st a magyar p�nz. D�lel�tt m�g j�rt 309 forintn�l is az eur�, �gy az�rt tart�s �s magabiztos forinter�s�d�sr�l korai lenne besz�lni.

A�forint er�s�d�se m�g�tt Gondi Istv�n, a Raiffeisen Bank elemz�je szerint k�t t�nyez� - a UBS sv�jci nagybanknak az EKB r�gi�s seg�ts�g�re vonatkoz� v�rakoz�sa, valamint a devizapiacokon jelentkez� er�teljes k�nai fell�p�s - h�z�dik meg. Mindk�t t�nyez� a r�gi� ir�nti bizalom er�s�d�s�t eredm�nyezte ugyanis. A k�t h�r d�lut�nra �rt el a magyar piacra,�hiszen d�lel�tt m�g 309-n�l is j�rt az �rfolyam - tehetj�k hozz�. Gondi ezzel magyar�zza, hogy a lengyel, a cseh, a magyar �s a t�r�k deviza �rfolyama is emelkedett szerd�n.

A k�t t�nyez� k�z�l az egyik a UBS sv�jci �ri�sbank elemz�se, miszerint az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) v�rhat�an kiseg�ti a r�gi�t, ha a v�ls�g t�lzottan s�lyosan �rinten� t�rs�g�nket. Az EKB-nak kamatcs�kkent�si l�p�sekre m�r am�gy sincs sok lehet�s�ge, m�r r�g lecs�kkentek a kamatok az eur�z�n�ban, �gy m�s t�pus� int�zked�sekben b�zik a piac.

Saj�tos m�don K�na is hozz�j�rult ahhoz, hogy t�rs�g�nk deviz�i fel�rt�kel�dtek. Ennek oka az, hogy K�na er�teljesen fell�p a nemzetk�zi devizapiacokon. �m nem a kor�bban v�rt m�don, teh�t nem az IMF-nek ad p�nzt, hanem k�toldal� deviza-csere�zleteket k�t k�l�nb�z� �zsiai �llamokkal. Legut�bb viszont t�lterjeszkedett a k�nai jegybank saj�t kontinens�n, �s a p�nzsz�k�ben, pontosabban valutasz�k�ben l�v� Argent�n�t seg�tette ki mintegy 10 milli�rd doll�r �rt�k� j�annal. K�na teh�t a doll�rt kihagyva l�tott el els� �zben egy latin-amerikai orsz�got "kem�ny valut�val".

Argent�na megseg�t�se t�rt�nelmi l�p�s volt, �m nemcsak t�rt�neti jelent�s�ge van. Latin-Amerik�ban ugyanis tavaly az USA l�pett fel devizacsere-�gyletekkel, Braz�li�t �s Mexik�t l�tta el friss p�nzzel. Akkor Argent�na kimaradt a sorb�l, ezt az �rt t�lt�tt�k be most a� k�naiak. Mindez azt jelenti, hogy K�na felt�telezett sz�kmark�s�ga gyeng�ti az IMF-et a befektet�k szem�ben, hiszen cs�kkent az es�lye annak, hogy Peking a Nemzetk�zi Valutaalapnak ad majd sok p�nzt.

Minthogy �gy az IMF-nek kevesebb es�lye van kiseg�teni r�gi�nkat, a spekul�nsok �gy kombin�lnak, hogy az Eur�pai K�zponti Bankra m�g nagyobb nyom�s helyez�dik. Paradox m�don teh�t a k�naiak visszafogotts�ga is r�gi�nk eur�pai uni�s t�mogat�s�t eredm�nyezheti, hiszen az EKB-nak semmik�ppen sem lehet �rdeke Kelet-K�z�p-Eur�pa meging�sa.

KAPCSOLÓDÓ CIKK