Erősebb recessziót vár a jegybank

Rosszabb és bizonytalanabb gazdasági környezetet vár a Magyar Nemzeti Bank, mint három hónappal ezelőtt. A jegybank új inflációs jelentése erre az évre 290 forint körüli euróárfolyammal, a gazdaság 3,5 százalékos zsugorodásával és 3,7 százalékos inflációval kalkulál.

A novemberi prognózisnál borúsabb kilátásokat vázoltak az MNB szakemberei a legfrissebb inflációs jelentésben. Erre az évre 3,5, jövőre félszázalékos GDP-csökkenést valószínűsítenek - szemben a novemberben erre az évre prognosztizált 0,2-1,7 százalékos sávval.

A jelentést ismertető jegybanki szakértő kiemelte, ennél lehet rosszabb is, jobb is a gazdasági teljesítmény, mert rendkívül bizonytalan a helyzet, nehéz előre jelezni a folyamatokat. "Lehet sokkoló számokkal dobálózni, de a bizonytalanság az egyik legfontosabb tényező" - mondta Kovács Mihály András.

Három fő tényező befolyásolta az előrejelzést, jelesül a nemzetközi recesszió, a hitelezési aktivitás jelentős csökkenése és a nemrég bejelentett kormányzati intézkedések (így például a 20 százalékos áfa 23 százalékra emelése július 1-től). Utóbbiak egyrészt a rövid távú kiigazítást, másrészt a fenntartható államháztartás kialakítását szolgálják.

Az MNB által jelzett új makrogazdasági pálya szerint az idén a háztartások fogyasztása 5,1 százalékkal esik vissza, a beruházások pedig 7,1 százalékkal csökkennek. Ugyanakkor némileg javul a folyó fizetési mérleg hiánya: 2009-ben a GDP 3,9 százaléka lesz a tavalyi 7,9 százalékos és a novemberben várt 4,0-4,9 százalékos hiány után.

A romló gazdasági helyzet a vállalati szektorban is a kiadások visszafogásához vezet. A cégek a foglalkoztatás mérséklésével és a bérek kordában tartásásával próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, jövedelmezőségük romlása csak 2020-re állhat meg. A jegybank erre az évre 3,7, jövőre 2,8 százalékos pénzromlást jósol a tavalyi 6,1 százalék után.

A prognózist 290 forint körüli euróárfolyam feltételezésével készítették. (A novemberi jelentés ezzel szemben 2009-2010-re 257,9 forint/euró árfolyammal készült, ami közel 12 százalékkal erősebb volt.) Összességében a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist lefelé, az inflációst pedig enyhén felfelé mutató kockázatok övezik.

A forintárfolyam inflációra gyakorolt hatásáról elhangzott, hogy az egyre dráguló euró miatti áremelkedések egyelőre nem igazán láthatóak, annak ellenére, hogy a cégek többsége már biztosan eladta a jelentős forintgyengülés előtt beszerzett készleteit. Ezért vélhetően később is visszafogottabb lesz a forintgyengülés miatti drágulás: a a kereslet drasztikus csökkenése nem engedi elszállni az árakat.