Gyengült a forint, 300 fölött jár megint az euró

A forint szerdán délután hirtelen gyengülni kezdett, és alighanem a tőzsde mélyrepülésével párhuzamosan, a negatív amerikai hírek hatására átlépte a 300 forint/eurós határt. Fél hat után már 302 fölött járt a kurzus, tehát tovább esett a forint. Hét óra előtt 304-ig is majdnem elfutott az árfolyam, majd egy kicsit visszanyert erejéből a forint, és este fél tíz körül már 302 felé vette az irányt. 

A magyar pénz régóta ingadozik 300 forint körül, de a gyengülés ettől még egyértelmű - a forint esése szerdán hat óra körül viszont megállni látszott, 302-303 körül billegett az árfolyam. Hét óra felé megint gyengült, majdnem 304-ig, majd visszatért 303 felé a kurzus. Este fél tízkor már 302-t is közelítette a forint.

Mindez azt jelenti, hogy a térségi jegybankok együttműködése ideig-óráig erősítette a forintot, de ez a hatás hétfőn-kedden érvényesült csupán, szerdán már a világ tőke- és pénzpiacaival - azok pesszimizmusával - összhangban mozgott a magyar forint árfolyama.

Megszólalt az MNB alelnöke is

Megszólalt szerdán az MNB alelnöke, Karvalits Ferenc is. Ő úgy vélte, hogy piaci túlreakció a forint leértékelődése, amelyet a gazdaság hosszabb távon korrigálni fog - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az MTI-nek Szekszárdon, ahol a Magyar Vállalkozói Szalon vendégeként a gazdasági válság makrogazdasági kihívásairól tartott előadást.

A jegybank alelnöke kifejtette: ha a magyar gazdaság hosszabb távon egészségesebb pályára áll, a forint árfolyama korrigálni fog. Ez azonban - szavai szerint - nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanarra a korábban tapasztalt árfolyamszintre tér vissza. Mind az árfolyam elmozdulása, mind az árfolyam ingadozása komoly kihívást jelent a gazdaság szereplői számára, akik bizonyos kockázatkezelő eszközökkel rendelkeznek, de ezek költségekkel járnak.

Nem váltak valóra a remények

A forint nem tudta beváltani szerdán a reggeli, az euróval szemben 295-ig való erősödéshez fűzött reményeket - véli Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Délutánra 302 környékére erőtlenedett a hazai pénz a közös devizával szemben, igaz a szerdán leggyengébben teljesítő a zloty volt.

A nemzetközi tőzsdéken sem tud a felívelés néhány óránál tovább tartani és ilyen környezetben nehéz helyzetben vannak a régiós devizák is - írta az elemző napi jelentésében.

Nem lehet csak verbálisan menedzselni az árfolyamot

"Az volna a kívánatos, hogy hosszabb távon egy stabilabb árfolyampálya alakuljon ki, ugyanakkor egy kicsi, nyitott gazdaság számára az árfolyam lebegése megfelelő keretet ad arra, hogy a külső gazdasági sokkokhoz alkalmazkodjon - jelentette ki Karvalits Ferenc, már idézett szerdai nyilatkozatában. A közép-kelet-európai jegybankelnökök hétfői, a valutaárfolyamok védelmében tett egységes fellépésével kapcsolatban úgy vélte, hosszabb idő dönti el, hogy mennyire volt sikeres egy ilyen típusú beavatkozás.

Nem lehet pusztán verbálisan menedzselni az árfolyamot - fogalmazott az MNB-alelnök. A megfelelő kamatlépéseket is meg kell tennie a jegybanknak - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi csökkentő lépéseket követően a monetáris tanács úgy döntött, nem folytatja a csökkentéssorozatot, mert a régióval szemben megfogalmazódó kételyek kockázati sokkot eredményezhetnek, amelyek lassabb haladásra késztettek.

"Arra számítunk, hogy az árfolyam stabilizálódásával, a negatív percepció csendesülésével tudjuk újra végig gondolni, hogyan haladjunk tovább" - mondta az MTI-nek Karvalits Ferenc, elhárítva az árfolyamcélra vonatkozó kérdéseket.

Lengyel kamatcsökkentés

Lengyelország a várakozásokkal megegyezően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 4,25-ről 4 százalékra. Korábban többen is 50 bázispontos lazítást vártak a monetáris tanácstól, de - miután a zloty január óta több mint tíz százalékot gyengült, és továbbra is 2008 nyara óta a régió legtöbbet gyengülő valutája - az a kisebb vágás mellett döntött. A decemberben és januárban 75 bázisponttal csökkentő lengyel jegybanknak, a magyar helyzethez hasonlóan, figyelembe kellett vennie a piaci stabilitást is.

A legnagyobb volt szocialista EU tagállamtól idén 1,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, a korábbi 4,8 százalékoshoz képest. A zloty nagyjából 1 százalékot gyengült az euróval szemben a döntés után, egészen 4,67-ig, ami normális reakciónak tekinthető Sörös szerint.