Vágólapra másolva!
Feltűnően megszaporodtak a Magyarország mielőbbi ERM-2 árfolyamrendszerbeli tagságát sürgető - jelentős részben kormányzati - nyilatkozatok. A rögzített árfolyamrendszer azonban semmiképpen sem jelenti a forint automatikus lecserélését, sőt Magyarország már túl van egy ilyen - a közös pénz előszobájának tartott rendszerben való tartózodással gyakorlatilag megegyező - időszakon, ami finoman szólva is kudarccal zárult: az euró egyre távolodott, előbb csak a bevezetés várható időpontját tologatták, majd az is ködbe veszett.
Vágólapra másolva!

A kormányzat egészen mostanáig kitért az euró magyarországi bevezetése terminusára való akár csak halvány utalás, folyamat pontosítására utaló bármilyen konkrétum említése elől is - miután hosszú évekig újabb és újabb céldátumokat a köztudatba dobva, már-már tragikomikus módon egyre messzebb halasztotta a közös pénz bevezetésének akár csak esélyét is. Az elmúlt hetek kommunikációjában azonban az eddigiekhez képest feltűnő határozottsággal jelölnek meg kormányzati politikusok viszonylag közeli időpontokat az euró előszobájának tekinthető ERM-2 árfolymrendszerbe való belépésre, illetve az erre való felkészülésre. Igaz, ez utóbbi kissé homályos, mivel az ERM-2 rendszernek nincsenek a maastrichti kritériumokhoz - amelyek a közös pénz bevezetésének alapvető feltételei - hasonló konkrét előírásai. A rögzített árfolymrendszerbe való belépéshez leginkább a maastrichti kritériumok teljesítése felé mutató "ráutaló magatartás" szükséges.

Az ERM II. árfolyamrendszerbe való belépés feltételei alatt nagyjából a gazdaság konvergenciapályán való mozgását lehet érteni, azaz azt, hogy a gazdasági folyamatok az eurócsatlakozás feltételeinek elérése felé haladnak - ami egyébként is kívánatos lenne. Önmagában az ERM-2 tagság túl sokat nem jelent - vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető makroelemzője. A rendszerbe való belépés semmiképpen sem jelenti azt, hogy a jelenleg két éves, miniálisan kötelező ottartózkodás után törvényszerűen jönne az euró. Az árfolyamrendszernek Magyarország akár jövőre is tagja lehet, kérdés azonban, hogy milyen módon. Az "önjelölt eurósodásnak" sok tétje nincs, jól látható ez a 2001-től az árfolyamsáv tavaly februárig tartó eltörléséig tartó időszakból is, amikor az ERM-2-höz nagyon hasonló rendszerben mozgott a forint. Ebben az időszakban veszett a homályba az euró bevezetése, holott e periódus elején még a 2007-es, 2008-as eurócsatlakozás sem tűnt lázálomnak.

Más a tétje annak az ERM-2 tagságnak, ami az EU kormányával (az Európai Bizottsággal) és az eurózóna jegybankjával (az Európai Központi Bankkal, EKB) való egyezkedés nyomán jön létre. Az ERM-2-be való jelentkezés idején a gazdaságnak már illik konvergenciapályán lennie (ennek nemléte a jelentkezés elutasítását, illetve elodázását is hozhatja). A rögzített árfolymrendszerben - ahol az ötödik, illetve időben az első eurókritériumot, a devizastabilitást kell hozni - való tartózkodás ideje alatt kell egyszerre teljesíteni a közös pénz bevezetésének feltételeit, a maastrichti kritériumokat. E feltételek megvalósulását a bizottság és az EKB egyéves időszakra vizsgálja, majd teljesülésük nyomán kezdődhetnek a csatlakozási árfolyamról szóló tárgyalások. A feltétlek teljesítése mellett azonban azt is vizsgálják, hogy tartósan fennáll-e a konvergenciafolymat, azaz "könyveléstechnikai" teljesítés nem elegendő - így esett el Litvánia a 2007-es euróbevezetéstől.

Magyarország nem kezdett tárgyalásokat a belépésről a az európai átváltási mechanizmusba (ERM-2), az euróövezet előszobája - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóilletékese nemrég a Reuters hírügynökségnek. Lengyelország bejelentette, hogy néhány napja egyeztetéseket kezdett az Európai Központi Bankkal (EKB) a belépésről az ERM-2-be. A magyar kormány szóvivője nem kívánta kommentálni az ERM-2-höz való csatlakozás kérdését, de elmondta: a magyar kormány szeptember végéig középtávú programot tervez kidolgozni, ami lehetővé teszi az euróbevezetés menetrendjének kialakítását. A magyar hatóságok az ERM-2-höz történő csatlakozással bizonyára megvárják a pénzpiacok lecsendesedését. Akkor ugyanis már kevésbé lesz nehéz sávon belül tartani a forintot az alatt a két év alatt, amíg az ERM-2-ben kell lenni - mondta Jacqueline Madu, a Credit Suisse londoni elemzője a Reutersnek. Lapunk megkereste a pénzügyi tárcát az ERM-2 rendszerbe való belépés időpontjáról érdeklődve, ám nem kaptunk választ.

Lerövidítik az előszobáztatást?

Egyre erősebbek azok a vélemények, amelyek szerint az euró "védőernyőjének" mielőbbi az új uniós tagok fölé kiterjesztése lenne kívánatos, és ennek érdekében enyhíteni kellene a a közös pénzhez való "hozzájutás" szabályain. Emellett érvelt Veres János pénzügyminiszeter is az MTV Az Este című műsorában is. Török Zoltán sem zárja ki, hogy befogadóbb hozzállás mutatkozhat az EU/EKB részéről. Ez esetleg megmutatkozhat abban, hogy az adóságkritériumot nem veszik nagyon szigorúen és megelégszenek a csökkenő tendenciával a feltételek teljesítésének vizsgálata során a GDP 60 százaléka alá szorítása helyett.

Tabajdi Csaba, európai parlamenti szocialista képviselő az [origo]-nak elmondta: a jelenlegi feltételek mellett 2012-2013-ban reális az euró magyarországi bevezetése. A mostani szabályok szerint ugyanis, ha Magyarország teljesíti a belépési feltételeket, akkor utána két évet még az ERM-2 szabályozott árfolyamsáv-rendszerben kell töltenie. Tabajdi szerint ugyanakkor Brüsszelben megindult a gondolkodás arról, hogy nem túlzottan szerencsés a mostani kiszámíthatatlan időszakban túl hosszúra nyújtani az ERM-2-beli tartózkodást, hiszen így a még stabilnak minősíthető cseh és lengyel gazdaság is ki van téve a hatalmas árfolyamkockázatnak.

Tabajdi szerint ugyan nem szabad fellazítani a maastrichti kritériumokat, de az ERM-2 rendszer esetleges lerövidítése (a kétéves határidő rövidebbre szabása) mindenképpen kedvező fejlemény lenne, ha amúgy sikerülne teljesíteni az EU által megszabott feltételeket.

Indokolt lenne az inflációs számítás módosítása

A szocialista politikus hozzátette, a feltételek várhatóan nem fognak módosulni, ám az egyik indokolt változtatás az lehetne, ha módosítanák az inflációs kritérium kiszámítását. Jelenleg az EU-tagállamok közül a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát nem haladhatja meg 1,5 százalékponttal a csatlakozni kívánók pénzromlási üteme.

Ez a kritérium esetleg úgy módosulhat Tabajdi szerint, hogy az eurózónabeli inflációs átlaghoz igazítanák a belépést. Ez szerinte amúgy is igazságosabb lenne, hiszen a klubtagságba a belépést, legalább a jelenlegi klubtagokhoz kéne igazítani, nem pedig a klubon kívül maradt országok, esetleg teljesen más feltételek között működő gazdaságaihoz.

Tabajdi elmondta az [origo]-nak, hogy Litvánia is jobban járt volna, ha emiatt - az inflációs kritérium nem teljesítése miatt - nem utasítják el korábban eurózónabeli tagságát, amikor például Szlovéniát felvették. Ha ugyanis Litvánia csatlakozhatott volna az euróövezethez, akkor most nem lenne ilyen súlyos a balti országban sem a válság.

Már rég lehetne magyar euró

Tabajdi nyilatkozata nem meglepő, a nemzetközi sajtóban az elmúlt napokban már előkerültek hasonló gondolatok. "A belépési feltételrendszer törlésével mielőbb fel kell venni a kelet-európai uniós tagállamokat az euróövezetbe, mert a térség pénzügyi válsága a valutaunió összeomlásának kockázatát is felveti" - derül ki a neves gazdasági napilap, a Financial Times (FT) hétfői cikkéből.

A kelet-európai pénzügyi összeomlás lehetősége a legsürgetőbb gazdaságpolitikai kérdés, amellyel az Európai Uniónak ma szembe kell néznie, ha a döntéshozók nem kezelik megfelelően a kérdést, akkor a válság magával ránthatja az euróövezetet is - figyelmeztet a Financial Times. A krízis a régiós országok kormányainak elhibázott gazdaságpolitikája miatt aránytalanul erősen sújtja Kelet-Európát. Ha a kelet-európai uniós tagállamok a későbbi euróbelépéssel összeegyeztethető gazdaságpolitikát folytattak volna, mára már csaknem mindegyikük az euróövezetben lenne.

Szlovénia és Szlovákia példája mutatja, hogy megfelelő gazdaságpolitikával lehetséges volt a korai csatlakozás az eurózónához. A Financial Times szerint e két ország már biztonságban van, a többiek esetében pedig a halogatás "katasztrófának bizonyult" a pénzügyi stabilitás szempontjából. A mostanihoz hasonló válságok idején nem jó kis, nyitott gazdaságnak lenni "az euróövezet peremén, jelentéktelen valutával és svájcifrank-alapú jelzálogkölcsönök tömegével".

A legképtelenebb az inflációs kritérium

A kritériumok közül "a legképtelenebb" az inflációs referenciaszint - amelyet Tabajdihoz hasonlóan a Financial Times is részletesen taglal. Jelenleg - mint már említettük - a kritériumszintet a három legalacsonyabb inflációjú uniós tagállam tizenkét havi inflációjának átlagából képezik. Ám az FT szerint az uniós referenciaszint a jelenlegi helyzetben hamarosan deflációs ráta lesz, így az eurótagságra törekvő EU-országok abban az abszurd helyzetben találhatják magukat, hogy deflációt kell produkálniuk az euróövezeti belépés egyik feltételeként.

A Financial Times szerint az inflációs előírás nemcsak "őrültség", de más uniós jogszabályokkal is ütközik, a defláció megkövetelése ugyanis az egyik uniós gazdaságpolitikai alapelőírást, az árstabilitási célkitűzést is sértené.

Az árfolyamfeltétel is furcsa

Ugyanez érvényes az árfolyamfeltételre is. Az euróöezet előtti árfolyamrendszerben - ERM-II. - kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta legföljebb 15-15 százalékkal térhet el az EU hatóságaival közösen megállapított sávközéptől, különben a központi bankoknak be kell avatkozniuk.

Ez "nyílt kihívás a spekulánsoknak", és további instabilitási kockázatokkal jár. Az euróövezeti belépési feltételrendszer így az alapvető stabilitási előírásokkal sem összeegyeztethető, ezért érvénytelennek kellene kimondani, és semmiképpen sem lenne szabad bürokratikus, halogató akadályként használni egy veszélyes válság idején. (Ez szintén egybecseng Tabajdi lapunknak adott nyilatkozatával.)

Ha minden marad a régiben

Ha minden marad a jelenlegi felállásban, azaz nem lesz enyhítés, akkor még pár évet várni kell az euróra. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának a 9,5 százalékos kamatszintet változatlanul hagyó ülése előtt készített elemzői konszenzusa szerint Magyarország 2011-ben léphet be az ERM-2-be, amit az euró előszobájának tartanak. Török Zoltán szerint a mostani körülmények fennmaradása esetén a következő kormányzati ciklus végéig nagyon valószínű, hogy nem lesz euró Magyarországon, de azt sem tartja kizártnak, hogy a a következő évtized végéig is várni kell.

A prognózisok között viszonylag nagy a szórás. A legoptimistább előrejelzést a GKI Gazdaságkutató adta, a cég szerint akár már az idén beléphet Magyarország az ERM-2-be. A legtávolabbi időpont a Deutsche Bank prognózisában szerepel, a legnagyobb német pénzintézet elemzői úgy vélik, 2014-ben lesz esedékes a belépés. Nagyon széles sávban szóródnak az ERM-2-be való belépéskor rögzítendő euróárfolyamra - ami az ERM-2 rendszerben a viszonyítási kurzus, ettől térhet el a forint meghatározott mértékben gyenge, illetve erős irányba - vonatkozó becslése. Ezt az úgynevezett paritásos árfolyamot alapvetően a piaci folyamatok alakítják ki, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a paritásos árfolyamon váltjuk majd euróra a forintot a pénzcsere idején.

Az átváltási árfolyam egy alkufolyamat nyomán alakul ki, az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az országok általában túlzottan gyenge árfolyam mellett akartak belépni az eurózóánába - ennek versenyképességi okai voltak. A gyengébb árfolyam mellett azonban veszítenek értékükből a nemzeti devizában álló megtakarítások, a fizetések, a nyugdíjak. Pozsony esetében az EKB túl erősnek tartotta a kitűzött átváltási kurzust és nem támogatta 30 koronás átváltási árfolyamot, csak annál gyengébbet. A konszenzus 264,44 forintos eurókurzust valószínűsít. A kilenc előrejelzés közül a WestLB német bank szakértője számít a legalacsonyabb árfolyamra, becslése szerint 240 forintos euróval lép Magyarország az ERM-2-be. A másik véglet a Kopint-Tárki kutatóihoz fűződik, a gazdaságkutató cég szakértői szerint 40 forinttal drágább, vagyis 280 forintos euróval indul Magyarország pályafutása az ERM-2-ben.