Nincs megállapodás az unió élénkítéséről

Nem tudtak megállapodni hétfőn az EU külügyminiszterei az unió végrehajtó testületének ötmilliárd eurós konjunktúracsomagjáról, mert egyfelől tisztázatlan a kifizetés tervezett módjának jogi megalapozottsága, másfelől több tagállam - köztük Magyarország is - további egyeztetést tart szükségesnek egyes programok finanszírozási mértékét illetően.

Göncz Kinga magyar külügyminiszter a brüsszeli tanácskozás után újságíróknak elmondta, a projektek megvalósítása - így a magyar energiahálózatnak a szomszéd országok hálózatával való összekapcsolása - túl nagy önrészt feltételezne Magyarország részéről a jelenlegi feltételek mellett.

A külügyminiszterek megbeszélése a csúcstalálkozó előkészítését is szolgálta. Az állam-, illetve kormányfők tavaszi találkozói hagyományos módon főként gazdasági ügyekről szólnak, de különösen így van ez most, amikor az unió a globális pénzügyi és gazdasági válság közepette összehangolt erőfeszítéseket tesz a befagyott hitelpiac életre keltése, a csökkenő gazdasági teljesítmény felpörgetése érdekében.

Az intézkedéseket zömmel az egyes tagállamok teszik, saját pénzt pumpálva saját gazdaságukba. Az unióban ugyanakkor az a felismerés is teret nyer, hogy közösségi pénzekkel kellene támogatni olyan projekteket, amelyek csökkentik az energetikai kiszolgáltatottságot - főként a januári gázválság nyomán -, illetve amelyek javítják az ismeretalapú társadalomban a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését.

Ezt szolgálná az Európai Bizottság ötmilliárd eurós csomagja, amelynek nagyobb részét energetikára, kisebb részét vidékfejlesztésre szánnák, és amelyet a közösségi költségvetés tavalyi maradványából - előirányzott, de ki nem fizetett összegekből - finanszíroznának. Az energetikai fejezeten belül 2,1 milliárd szolgálná az egyes tagországok energetikai rendszereinek összekapcsolását, ebben jelentős a magyar érdekeltség is.

Hetek óta vita van azonban arról, hogy az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi-e az előző évi költségvetési összegek "átpántlikázását" a tagállamoknak való visszaosztás helyett. Emellett több állam elégedetlen a brüsszeli bizottság által támogatandónak ítélt projektek listájával, illetve dotálásának mértékével is. Egyes tagállamok - diplomatáktól származó értesülés szerint főként a németek, a britek és a hollandok - sokallják, mások keveslik az előirányzatokat, illetve átcsoportosítást tartanának szükségesnek.

Uniós diplomaták azt mondják, a tanácskozáson tapasztalható volt, hogy a válság miatt a gazdagabb EU-országok hajlamosak saját problémáik felé fordulni, és kevesebb figyelmet szentelnek az elmaradottabbak felzárkóztatására. Érvényesül ez - teszik hozzá - nem csupán a fejletlenebb keleti tagországokhoz való viszonyukban, hanem az unión kívüli relációban is.