Gyurcsány "nem szokványosan" védené a forintot

Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferenc "nem szokványos" piaci beavatkozást kért a forint védelmében a jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel kedden folytatott megbeszélésein. A miniszterelnök szerdán külföldi újságíróknak elmondta: a keddi tárgyaláson arra kérte a bankelnököt és a minisztert, vizsgálják meg, léteznek-e olyan nem szokványos piaci módszerek, amelyekkel meg lehet védeni a forintot. Gyurcsány nem részletezte, mit ért nem szokványos módszereken.
Vágólapra másolva!

Amikor a miniszterelnök bejelentéséről a kormányszóvivői tájékoztatón megkérdezték, Bajnai Gordon gazdasági miniszter szerdán azt mondta: a legfőbb gond a volatilitás, ám a kormánynak nem a napi beavatkozás a dolga. Szerinte fundamentális gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy új növekedési pályára állítsák az országot. Ilyen volt a hétfőn bejelentett intézkedéscsomag - tette hozzá.

Bajnai, amikor újra megkérdezték erről, akkor azt mondta, hogy a forint nem konvencionális védelmére teendő intézkedéseket nem kommentálja, mert ezek éppen "nem konvencionális módon kerülnek alkalmazásra".

A keddi tanácskozásról, és az azutáni miniszterelnöki bejelentésről Csépai Miklós, a Raiffeisen Bank devizakereskedője elmondta: a megbeszélésen szóba kerülhetett az, hogy a jegybanknak ugyan nincs árfolyamcélja, de a jelenlegi szint már érzékenyen érinti a devizahiteleseket. Már régóta folynak a találgatások, hogy milyen euró/forint árfolyam döntené be ezeket a hiteleket, tenné az adósokat képtelenné a fizetésre.

A kereskedő szerint leginkább az elképzelhető - ami miatt az MNB nem tett még drasztikus lépéseket -, hogy egyelőre nem érte el a magyar fizetőeszköz a kritikus szintet, ugyanakkor felhívta a figyelmet, a lengyel kormányzat tegnap jelentette be, hogy megvédi a zlotyit, Csehországban pedig ma közölték, hogy szükség esetén kamatemelésre is sor kerül a korona megvédése érdekében. Magyarországon pedig még mindig csak ötletelnek, ami arra is mutathat, hogy nincsen stratégia és csak tűzoltás lesz a legvégső esetben.

Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a miniszterelnök azt kérte: vizsgálják meg, hogy a szokásos eszközökön kívül milyen lehetőségek vannak a forint védelmére. A miniszterelnök a jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetésen azt kérte, vizsgálják meg, hogy az egyébként szokásos eszközökön kívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy a forint védelmében lépni lehessen a piacon, ha szükség van rá. A kormányfő azt is kérte, mérjék föl, hogy ezek az eszközök milyen előnnyel járnak, és cserébe mi lenne az áruk. Konkrét eszközt azonban nem említett Gyurcsány Ferenc - tette hozzá.

A szóvivő tájékoztatása szerint Gyurcsány kifejtette, Lengyelországban más rendszerben történik az uniós pénzek kezelése, mint Magyarországon. Míg Lengyelországban egy külön ügynökség kezeli ezeket a pénzeket, addig Magyarországon a Brüsszeltől már megérkezett, de a pályázókhoz el nem jutott uniós források a Magyar Nemzeti Bank valutatartalékában vannak elhelyezve, és a jegybank ennek megfelelően használja. Hozzátette: a részletekben érkező uniós források aktuális értéke mindössze 1-2 milliárd euró, ez viszont elhanyagolható a határidős devizapiaci ügyletek értékéhez képest.

Kedden a forint megközelítette a rekord alacsony 310-es árfolyamot az euróval szemben. A miniszterelnök arra is kitért a külföldi újságírókkal folytatott megbeszélésen, hogy Magyarországon 2012-2014 között lehetne bevezetni az eurót a közszférát érintő reformintézkedések véghezvitele, s ennek révén egy fenntartható költségvetés megteremtése után.

Kamatemelést árazhat a piac

Magyar jegybanki kamatemeléseket vagy beavatkozást kezdhet árazni a határidős piac szerdán megjelent londoni befektetési elemzések szerint. Citybeli elemzők úgy vélik, hogy jelentős EU-szintű intervenció nélkül folytatódni fog a kelet-európai valuták értékvesztése.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerdai térségi helyzetértékelése szerint növekszik a kockázata annak, hogy a piac nagymértékű, forintvédő célú MNB-kamatemelés beárazásába kezd az év későbbi szakaszára. A cég szerint a magyar jegybank érzékeny a forint jelenlegi gyengeségére, tekintettel arra, hogy a háztartások hitelállományának 60 százaléka devizaalapú.

Az elemzők azzal számolnak, hogy az MNB óvakodni fog az eddigi ütemű pénzügypolitikai enyhítés folytatásától. A ház fél százalékpontról negyed százalékpontra vette vissza a Monetáris Tanács jövő hétfői ülésére általa jósolt kamatcsökkentés mértékét, de megjegyzi, hogy ezt az előrejelzési módosítást a 295-300 forintos euróárfolyam-szint idején hajtotta végre. A JP Morgan szerint a jelenlegi, 300 forint feletti árfolyamok mellett megnőtt annak a kockázata, hogy a magyar jegybank nem változtat alapkamatán a következő monetáris tanácsi ülésen.

Az elemzés szerint a határidős kamatpiac (FRA) máris azt mutatja, hogy a piaci szereplők a következő hónapokra már nem várnak kamatcsökkentést, sőt az FRA-piac "kis eséllyel nagy kamatemelést, vagy nagy eséllyel kisebb - negyed százalékpontos - kamatemelést" áraz. A JP Morgan londoni elemzői szerint a piac elmozdulhat a még további pénzügypolitikai szigorítások árazása felé.

Az elemzés szerint a másik forintvédő módszer az intervenció lehet, különös tekintettel a bankközi forgalom alacsony szintjére, és arra, hogy az árfolyam most valószínűleg jóval kevésbé érzékenyen reagálna a magasabb jegybanki kamatra, mint a múltban. Mindezekkel együtt is azonban a JP Morgan szakértői úgy gondolják, hogy egy MNB-kamatemelésnek kedvező hatása lenne a forintra.

EU-szintű intervenció kell

Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője a szerdai Financial Timesnak azt mondta: a bank nem látja, hogy mitől szűnhetne meg a közép-kelet-európai valutákra nehezedő eladási nyomás - hacsak nem lesz jelentős mértékű piactámogató beavatkozás az EU és/vagy az euróövezeti jegybank (EKB) részéről. Andrew Garthwaite, a Crédit Suisse értékpiaci stratégája a londoni gazdasági napilapnak úgy vélekedett, hogy a kelet-európai helyzet rosszabbnak tűnik az 1997-1998-as ázsiai válságnál is. A szakértő szerint az ázsiai gazdaságok rugalmasabbak voltak, és a világgazdaság korántsem mutatott olyan mértékben szinkronizált visszaesést, mint jelenleg, így az ázsiai országokat az export akkor ki tudta húzni a bajból.

Londoni elemzői vélemények szerint a kelet-európai valuták újabb meredek gyengülésében érdemi tényező volt a Moody's Investors Service előző napi értékelése arról, hogy az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió a világátlagnál is valószínűleg mélyebb lesz.