Nem csodaszer az adórendszer átalakítása

Az átlagos keresetűek jól járnak a személyi jövedelemadó tervezett átalakításával, de az egyéni vállalkozók ráfázhatnak. A munkaadói járulék öt százalékpontos csökkentésének egy részét elviszi az érintett cégeknél a rehabilitációs járulék megháromszorozása, és a különadó megszüntetése ellenére a nyereséges vállalkozások több társasági adót is fizethetnek annak átalakítása miatt. Drágul a cigaretta, az alkohol és a benzin.

• Olvassa el itt a válság híreit!

Az egyelőre vázlatosan ismertetett adócsomag javítja az adószerkezetet, megszüntet néhány ellentmondást, amit a szakma már régóta szorgalmazott - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője szerint a járulékcsökkentést és a személyi jövedelemadó átalakítása miatti bevételkiesést inkább a kiadások lefaragásával, nem pedig adóemeléssel kellene kompenzálni, de az jó irány, hogy a fogyasztást terhelő adókat növelik. Hasonló értelmű véleményt fogalmazott meg a komment.hu-nak Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója. A tervezett változások 2009-2010-ben változatlan adóterhelés mellett mintegy 700-800 milliárd forint adó átcsoportosítást jelentenek.

Az adórendszer átalakítása nem csodaszer, azokon a cégeken nem segít, amelyeknek le kell húzni a rolót, de hatására a túlélő üzemmódra kapcsolt vállalkozások kevesebb dolgozót bocsáthatnak el - tette hozzá az Ernst & Young szakértője.

A tervek szerint két lépésben, 5 százalékponttal 32-ről 27 százalékra csökken a munkáltatók járulékterhe. Az egészségbiztosítási járulékból három, a munkaadói járulékból két százalékpontot faragnak le. Július elsejétől a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig, vagyis 143 ezer forintig lehet igénybe venni, a jövő év januárjától pedig már a bér teljes összege után. A korábbi tervekben nagyobb járulékcsökkentés és a tételes egészségügyi hozzájárulás emelése szerepelt, ám a munkaadók az előzetes egyeztetéseken ehhez nem járultak hozzá, így az eho összege havi 1950 forint marad.

A kevesebb akár több is lehet

A rehabilitációs járulék viszont a jövő évtől a háromszorosára emelkedik majd, vagyis az évi fejenkénti 177 600 forint helyett 532 800 forintot kell fizetni. A terhet azok a húsz főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, amelyek nem foglalkoztatnak legalább öt százalékban csökkent munkaképességű dolgozót. A rehabilitációs járulék növelésének hatását számítva a munkaadók járulékterhe nem öt, csak 3,5-4 százalékponttal csökken - hangsúlyozza Vámosi-Nagy Szabolcs.

A 4 százalékos különadó jövő januártól megszűnik ugyan, de ezzel párhuzamosan a 16-ról 19 százalékosra emelkedő társasági adó alapja lényegesen bővül. A beruházási kedvezmények kivételével - fejlesztési tartalék, kis-, és középvállalkozások kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés - minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.

Tulajdonképpen a szeptemberben benyújtott, végül a válság miatt visszavont adócsomagban szereplő verziót vették elő a fiók mélyéről, ami gyakorlatilag a céges különadó alapjára bővíti az adóalapot. Az ideiglenesen bevezetett adó véglegesítésével nem beszélhetünk adócsökkentésről, a nyereséges vállalkozások terhelése ugyanis emelkedni fog - véli Vámosi-Nagy Szabolcs.

A kormány számításai 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál.

Az átlagkeresetűek zsebében több pénz marad

Az alsó sávhatár 1,7 millió forintról júliusban 2,2 millió, majd 2010 januárjától 3 millió forintra nő, ezzel párhuzamosan viszont a legkisebb adókulcs 18 százalékról 19-re, míg a felső kulcs 36 százalékról 38-ra emelkedik. Már idén júliusban megszűnik a magánszemélyek 4 százalékos különadója, amit jelenleg a 7,14 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezőknek kell megfizetni.

Az szja-kulcsok és a sávhatár változása az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. Az átlagkeresettel rendelkezők 2010-ben változatlan bér mellett 10,2 százalékkal, közel 12 ezer forinttal többet vihetnek majd haza a kormány számításai szerint. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelésével kompenzálnák - ennek mértéke és ütemezése egyelőre nem ismert. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az adózók 83 százaléka az alacsonyabb szja-kulccsal adózik majd, és úgy alakítják az adójóváírást, hogy akik eddig 18 százalékot fizettek, azok ne járjanak sokkal rosszabbul, valamint a minimálbérhez közel keresők továbbra se adózzanak.

Ugrik az étkezési jegy, az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk

Ahhoz, hogy ez a kijelentés megállja a helyét, az adójóváírás rendszerét ki kellene terjeszteni a nem munkaviszonyban lévőkre, többek között az egyéni vállalkozókra és az őstermelőkre is. Ha ez nem így történik, az érintett kör a családi pótlék és egyéb szociális támogatások adóalapba emelése miatt több szja-t fizethet. A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény. Ez helyes lépés Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, de további adócsökkentéssel kellene párosulnia.

Az elkülönülten adózó jövedelmek adója - egy tétel kivételével - egységesen 19 százalék lesz.

A munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt érintő változás, hogy a jövő évtől jelentősen szűkül a természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is, így búcsút inthetünk az üdülési csekknek, az étkezési jegyeknek, vagy például az iskolakezdési támogatásnak.

Az intézkedések hatására mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis a munkaadók által az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. A kormány számításai szerint először fordul majd elő, hogy egy átlagos keresőnek több kerül a borítékjába, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg ugyanis az átlag körüli kereset esetében 100 forint nettó bérért 117 forintot fizet be a dolgozó és a munkáltató az államkasszába. Ez az összeg az év második felében 97, jövő januárban pedig 90 forintra csökken.

Ismét megpróbálkoznak az értékalapú ingatlanadóval

Az adóbevétel kiesést a kormány a fent említett intézkedéseken kívül a fogyasztási adók emelésével ellentételezi. Az áfa felső kulcsa júliustól 20-ról 23 százalékra nő, az üzemanyagra, a dohányra, a cigarettára, valamint az alkoholra kivetett jövedéki adók pedig 3-7 százalékkal emelkednek. Az üzemanyag esetén emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe, vagyis csökkentik az adókulcsot.

A kormány ismét nekifut az általános ingatlanadó bevezetésének. Most kellő időt szánnának a jelenlegi rendszerről történő áttérésre, a településeknek 2011 és 2013 között kellene fokozatosan átállni a ma kivethető építmény- és telekadóról az értékalapú ingatlanadóra. A részletek egyelőre nem ismertek, az ígéretek szerint a kormány a következő hetekben a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával tesz javaslatot az új adónem bevezetésére.

A szakértő szerint önkényes volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyes adónemeket kiragadó összehasonlítása a visegrádi országokkal. A miniszterelnök szerint a módosítások után versenyképes lesz az adórendszer, a térségben alacsonynak számít majd a magyar társasági- és személyi jövedelemadó, és kevesebb járulékot fizetünk majd a szlovákoknál. Ez meglehet, de Szlovákiában nincs például a helyi iparűzési adóhoz hasonló adónem.