Nem sínylik meg a válságot a hírügynökségek

A gazdasági válságot "rettenetes módon megszenvedik" a pénzügyi szolgáltatók és az újságok is. Azt lehetne várni, hogy az őket kiszolgáló hírügynökségek szintén bajban vannak, ez azonban nincs így, áll a The Economist pénteki elemzésében.

A vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat idézi a Reuters egyik igazgatóját, aki szerint a nagy hírszolgáltatók az elmúlt évben növelték alkalmazotti gárdájukat. A News Corp, a Wall Street Journal tulajdonosa minap létszámcsökkentést jelentett be a lapnál, az újságból kinőtt Dow Jones hírügynökség azonban bővíti irodáinak újságírói állományát, főleg Indiában.

Nagyobb figyelmet kapott a Bloomberg azon bejelentése, hogy 190 állást megszüntet idegen nyelvű televíziós vállalkozásánál, mint az, hogy más területeken, köztük hírirodáiban ezer munkahelyet hoz létre, áll a The Economist írásában.

A lap felidézi, hogy a CNN hírtelevíziós hálózat éppen most tervezi egy új nemzetközi ügynökség felállítását, versenyt teremtve az AP-nek és a Reutersnek.

Függenek a lapok a hírügynökségektől

Néhány bajban lévő újság lemondta a hírügynökségi előfizetéseket. Sok más lapcsoport azonban - miközben saját hírszerkesztőségeiben leépít - minden korábbinál függőbbé vált a hírügynökségi anyagoktól, áll a brit hetilap elemzésében.

A The Economist szerint az egyre gyarapodó, tartalomra éhes hírszolgáltató honlapok, melyeknek nincs elégséges saját munkatársi állományuk e tartalmak előállításához, szintén a hírügynökségek helyzetét erősítik.

Az AP bevételeinek tavaly már csak a 25 százaléka származott a nyomtatott sajtóból, az 1985-ben mért 55 százalékos arány helyett. A fejlődő térségekben, köztük az öbölmenti országokban azonban új tévétársaságok, internetes tartalomszolgáltatók, sőt újságok indulnak, amelyek pótolják a hírügynökség máshol elvesztett előfizetői körét.

A hír közvetlen útja a fogyasztókhoz

A The Economist ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy a hírügynökségek miért nem szolgáltatnak híreket közvetlenül a fogyasztóknak? A lap szerint bizonyos módokon ez már megvalósulóban van: a Reuters és a Bloomberg már kínálja főbb híreit egyenesen az olvasóknak, hirdetésekből finanszírozott honlapokon.

Emellett egyre többen fogyasztanak híreket erre alkalmas "okos" telefonokon és egyéb mobil eszközökön. A Bloomberg egyik vezetője elmondta: a cég által az Apple iPhone-jára kidolgozott alkalmazási rendszert több mint egymillióan töltötték le; az ezzel elérhető szolgáltatás "egyelőre" ingyenes. A mobiltelefon-használók készséggel fizetnek egy új csengőhangért, akkor miért ne fizetnének a hírekért, teszi hozzá az idézett Bloomberg-igazgató.

Egyelőre nem tudni, hogy a hírügynökségek mennyire lesznek sikeresek a fogyasztónak közvetlenül szánt termékek marketingjével. Ahogy azonban folytatják hírirodáik kiépítését világszerte és egyre átfogóbb hírszolgáltatást kínálnak, talán nagyobb eséllyel maradnak életben hosszú távon, mint az újságok, amelyek a folyamatos leépítésekkel azt kockáztatják, hogy mind kevésbé lehet megkülönböztetni őket egymástól, írja a The Economist.