Még nem látszik a forintgyengülés vége

Egyelőre nem látszik, hogy hol lehet a forint gyengülésének a vége, miután kedden átlépte a lélektani 300-as határt a forint/euró árfolyam. Az elemzők a zuhanás mögött a közép-kelet-európai régió iránti alacsony bizalmat sejtik. A jegybankelnök mindenesetre már elmondta, nem jó, ha a hazai deviza ilyen ingatag. Londonban változatlanul kamatcsökkentést várnak.

Átlépte a technikai és pszichológiai határt képző 300 forintos árfolyamot az euró kedd dél körül, majd a magyar deviza egészen 303,20-ig gyengült. A nap végére azonban újból erősödni kezdett a forint, 18 órakor 300,30-ért jegyezték az eurót.

A forint a dollárral és a svájci frankkal szemben támaszt kapott az eurótól (mivel a közös deviza a dollárral szemben erősödött), és a délutáni jó amerikai makroadatok hírére - az Egyesült Államokban a folyamatban lévő ingatlaneladások váratlanul 6,3 százalékkal nőttek, augusztus óta először - a dollárral szemben visszatért napi nyitó árfolyamára, a 230,70-re. 18 órakor a svájci frankért 202,10 forintot adtak.

A kormány stabil forintot akar

A kormány azt szeretné, hogy a forint stabil legyen, árfolyama ne mozogjon hektikusan, és a gyengülésre ható mozzanatok mellett legyen egyre több olyan tényező is, amely a forintot erősíti - fogalmazott a forint árfolyamára vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök kiemelte: a kormány folyamatosan konzultál a jegybankkal arról, hogy együttműködve miként tudják megerősíteni a forint iránti bizalmat.

Nincs árfolyamcél, de az ingatag deviza nem jó

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor az árfolyam alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja az árfolyam túlzott ingadozását, amely az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott - jelentette ki Simor András, a jegybank elnöke az MTI-nek kedden.

Elmondta, az elmúlt hetekben a forint árfolyama - hasonlóan a régiós valutákéhoz - jelentős leértékelődésen ment át. Rámutatott: "az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is alkalmazkodáson megy keresztül, emiatt a szokásosnál érzékenyebb".

Simor: Megvannak az eszközeink

Az MNB elnöke kiemelte: a jegybanknak megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére a forint árfolyama túlzott kilengéseinek tompítására és ezen keresztül a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére.

"Ezen túlmenően, az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki" - mondta Simor András.

Lépni kéne

Csépai Miklós, a Raiffeisen elemzője úgy véli, hogy amennyiben léteznek a Simor által említett eszközök, akkor be kellene vetni azokat. "Most már nem beszélni, hanem cselekedni kéne" - mondta a szakember, aki szerint "ha a jegybank még sokat totojázik", akkor könnyen 310, sőt akár 320 felé csúszhat el az árfolyam, az pedig már komolyan megviselné a magyar gazdaságot.

Csépai Miklós nem lenne meglepődve, ha a forint védelmében a jegybank még a héten, sőt akár kedd este egy rendkívüli bejelentéssel állna elő.

Nincs forintpánik

A TakarékBank elemzése szerint az elmúlt hetekben tapasztalható erőteljes forintgyengülést elsősorban a régió egészének kedvezőtlenebb megítélése okozta. Az MNB friss adatai ugyanis arról tanúskodnak, hogy a külföldi befektetők januárban nem értékesítettek jelentősebb arányban forinteszközöket. Miközben 450 milliárd forintért adtak el forintot csereügyletek keretében, mintegy 200 milliárdért magyar államkötvényt vásároltak, ami hozzávetőleg 250 milliárdnyi nettó forinteszköz-értékesítést eredményezett (tehát ennyi deviza áramlott ki a jegybank tartalékából).

Ez lényegesen kevesebb annál a körülbelül 1000 milliárd forintos értékesítésnél, amire 2008 októberében, egy hasonlóan erőteljes forintgyengülést hozó időszakban került sor. A külföldi befektetők tehát nem pánikszerűen igyekeznek megszabadulni forinteszközeiktől, mint tették azt októberben.

A régió iránti bizalmatlanság miatt gyenge hazai deviza

Ebből a Takarékbank elemzői arra következtetnek, hogy a régió egészének kedvezőtlenebb megítélése okozta a januári forintgyengülést. Sörös Csaba napi elemzésében azt emelte ki, hogy a zloty 4,50 felett, a cseh korona 28,5 felett jár az euróval szemben, 2,5, illetve 1 százalékot gyengülve.

Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyarországi és közép-kelet-európai leánybankok nyugati anyabankjai változatlanul a finanszírozás fenntartása mellett kötelezték el magukat. Mindez kiderült a régió kilenc legjelentősebb anyabankjának fellépéséből is, amikor a térség összehangolt támogatását sürgették az Európai Uniónál és a jelentősebb nyugat-európai országok kormányainál.

Arra a kérdésre, hogy a térség kedvezőtlen megítélése minek köszönhető, csak mélyebb makroelemzés után kaphatunk választ. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi globális krízishelyzetben kevésbé bíznak a kereskedők a térség feltörekvő devizáiban, mint más, kevésbé kockázatos befektetési formákban - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő elemző.

Nem a gyenge forinttal kell törődni

Neal Shearing, a Capital Economics londoni elemzője ugyanakkor úgy véli, hogy a gyenge forint nem állíthatja meg a dezinflációt. Az elemző szerint a forintgyengülésnél "sokkal nagyobb erők" lefelé nyomják az inflációt - így például a zuhanó nyersanyagárak és a szintén mérséklődő kereslet. Ez utóbbi miatt az importőrök valószínűleg inkább saját profitrésük kárára lenyelik az importár-emelkedést, mintsem érvényesítenék azt a fogyasztói árakban - mondta az MTI tudósítása szerint a Capital Economics londoni elemzője.

Éppen ezért a szakértő további kamatcsökkentést vár a jegybanktól. Shearing hozzátette, az eurózónában egyre valószínűbb a zéró kamat, ezért a forint gyengeségével a jegybanknak nem kell törődnie, hiszen az előreláthatóan akár 5 százalékos recesszió miatt elsősorban a magyar gazdaság számára muszáj kedvezőbb környezetet teremteni.

Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Goldman Sachs londoni elemzői is, akik épp e héten kiadott térségi helyzetértékelésükben azt írták: a közép-európai valuták, köztük a forint jelentős gyengülése elvileg komoly inflációnövelő kockázattal járna, ám egyidejűleg olyan erejű dezinflációs hatások érvényesülnek, amelyek ezt a kockázatot jórészt semlegesítik.