Új válsághoz vezethet a bankok túlhízása

Az európai bankok még nagyobbra híztak a válságban, mint amekkorák eddig voltak, s ezzel egy új krízis magvait vetik el - írja a Bloomberg összeállításában. A bankok viszont a kockázatot néznék, nem a vállalat méretét.

A Bloomberg megvizsgálta az európai bankokat és legkevesebb 353 olyan pénzintézetet talált, amely méretét tekintve nagyobb volt, mint 2007 elején. Az öreg kontinens bankjai 25 százalékkal növelték eszközállományukat, míg az amerikai társaik csak 20 százalékkal. Az Európai Unió ugyan határidőket tűz ki a mamutintézmények feldarabolására, a szabályozók viszont nem zabolázták meg a kisegített bankokat, amelyek "túl nagyok ahhoz, hogy bebukjanak."

David Lascelles, londoni gazdaságkutató szerint "most vetjük el a következő válság magvait." A hitelbuborék felfúvódása idején az olcsó pénzekkel, amelyekkel kölcsönöket és befektetéseket finanszíroztak, jócskán megnövelték a mérleg-főösszegüket. A Royal Bank of Scotland közel megharmincszorozta az eszközállományát.

Az állami felügyeletek dolga nem egyszerű: megfigyelés, és a feldarabolás ellen is van érv. Az intézetek összetettsége szinte lehetetlenné teszi a szabályozók számára, hogy figyeljék a kockázatokat, akármennyire is átlátható és stabil egy bank. "Túl nagy leegyszerűsítés lenne egy kalap alá venni minden bankot" - mondta Ralph Silva, aki kutatásvezető a Tower Groupnál. "A bankok más és más üzleti modellt alkalmaznak" - magyarázta.

Josef Ackerman, a Deutsche Bank vezérigazgatója tiltakozik egy esetleges feldarabolás ellen, melyet az európai döntéshozók terveznek. Szerinte "a kockázat mérete, nem pedig a cég mérete számít". Mint elmondta: "egy piacgazdaságban a vállalat mérete önmagában nem veszélyes."