A devizahiteleseket félti a plafonszabálytól a Hitelszövetség

A hitelplafon-szabályozás rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket - véli a Hitelszövetség.

Nagy hibája a hitelplafon-szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabadfelhasználású hitelek között, továbbá rendkívűl hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket - véli Barabás Gyula, a hitelfelvevőket képviselő Magyar Hitelszövetség elnöke.

A közlemény szerint ez utóbbiak esetében a meglévő hitelek - többlethitel felvételét nem eredményező - hitelkiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított hitelkondíciók stagnálását is eredményezheti.

A szervezet azt szeretné elérni, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahitelek bankváltása során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak mind a jövedelmek, mind pedig a fedezet terhelhetőségével kapcsolatban. A kormány ez év utolsó ülésén hozott rendeletéhez kapcsolódóan a Hitelszövetség azt javasolja, hogy a devizahitelesek védelmében meghozott rendeletet a kabinet a jövő évi első ülésén módosítsa a fenti szempontok és indokok alapján.

A hitelesek nagyobb védelme érdekében a kormány maximálta a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét. A rendelet célja a hivatalos közlemény szerint az volt, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és "viharállóbbá" tegye a magyarországi hitelezési rendszert.

A rendelet szabályozza az ingatlan-jelzáloghitelek mértékét: a kihelyezett hitel aránya forinthitelnél a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, más devizahitel esetében pedig 45 százaléka lehet.

A rendelet jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba.