Beszorította az infláció az EKB alapkamatát

Az Európai Központi Bank (EKB) 1 százalékon tartotta az alapkamatát, ahogy azt a piaci konszenzus valószínűsítette. A kamatot nem tudja emelni a jegybank, amíg az inflációs ráta ilyen alacsony.

"A jelenlegi kamatszint megfelelő. Az inflációs nyomás a monetáris politika által megfigyelt és relevánsnak tartott időhorizonton nem jelent gondot" - mondta a jegybankelnök. Jövőre fogja beszüntetni az EKB a pénzkínálatot növelő programjait, sőt, a jelenlegi keretet sem fogják valószínűleg kimeríteni.

Az eurót kibocsátó bank módosította makroadat-előrejelzéseit is. 2009-ben 3,9-4,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, s 2010-ben már 0,1-1,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedéssel, mint ahogyan 2011-ben 0,2-2,2 százalék közé becsülik a GDP-növekedést. Az infláció 2010-ben 0,9-1,7 százalék között ingadozhat, 2011-ben 0,8-2,0 százalék között alakulhat, ami összhangban van az ECB középtávú inflációs céljával.

A Dow Jones hírügynökség által megkérdezett 49 elemző többsége az eurózóna alapkamatának tartását valószínűsítette. Ennek oka, hogy amíg az infláció ilyen alacsony mértékű, addig nem érdemes elzárni a pénzcsapot. Az alacsony kamatokkal ugyanis a jegybank lényegében olcsó hitel formájában pénz pumpál a gazdaságba.

Jean-Claude Trichet már a múlt héten is ezt az érvet hozta fel. "Különleges intézkedéseket hoztunk a különleges körülmények közt. Ezeket akkor lehet majd visszavonni, ha a helyzet normalizálódik, és az intézkedések értelmüket vesztik" - fogalmazott egy hónapja.

Az ECB szeptemberben közölt előrejelzése szerint 3,8-4,4 százalékkal zsugorodik idén az eurózóna gazdasága, míg jövőre a 0,5 százalékos visszaeséstől a 0,9 százalékos növekedésig tartó sávba várja a GDP változását. Akkor 0,2-0,6 százalékos inflációt vártak idénre és 0,8-1,6 százalékost jövőre - írja a Wall Street Journal.

2008 első negyedéve óta először bővült az Európai Unió gazdasága a megelőző negyedévhez képest, ami a hosszabb távú növekedésre adhat reményt. Ez együtt járhat majd az infláció kényelmes, 2 százalék körüli ütemével, és teret engedhet a jegybanknak a szigorúbb pénzgazdálkodásra.

A huszonhetek bruttó hazai terméke (GDP) 0,3 százalékkal növekedett július és szeptember között az előző negyedévhez képest - közölte csütörtökön az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal előzetes adatai szerint ugyanakkor éves összevetésben még tart a visszaesés, a GDP 4,3 százalékkal csökkent 2008 harmadik negyedévéhez képest.

A 16 tagú euróövezet gazdasága az idei második negyedévhez képest 0,4 százalékkal növekedett, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,1 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében.

Az unió és az euróövezet gazdaságát egyaránt főként az export húzta ki a recesszióból; a kivitel negyedéves összevetésben az euróövezetben 2,9 százalékkal, az unió egészében pedig 2,4 százalékkal bővült július és szeptember között. Ugyanakkor viszont a lakossági fogyasztás a tizenhatoknál és a huszonheteknél is 0,4 százalékkal csökkent, és visszaestek a beruházások is, az euróövezetben 0,4 százalékkal, az EU egészét tekintve pedig 0,5 százalékkal.

Az Európai Unió gazdasága legutóbb 2008 első három hónapjában bővült negyedéves szinten. A 0,6 százalékos növekedés után visszaesés következett, amely az év végére 1,9 százalékra, majd az idei első negyedévre 2,4 százalékra gyorsult. A hanyatlás a második negyedben 0,3 százalékra mérséklődött, éves összevetésben viszont éppen az április-júniusi időszakban volt a legnagyobb, 5,0 százalékos a GDP-csökkenés.

A magyar GDP az Eurostat számításai szerint 1,8 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a másodikhoz képest, és 8,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján negyedéves szinten a magyarnál nagyobb mértékben csökkent a litván és az észt gazdaság teljesítménye, éves összevetésben pedig Litvánia és Észtország mellett Szlovéniában is nagyobb volt a visszaesés, mint Magyarországon.