A vártnál kisebbet vágott az MNB

A piaci várakozásoknál kisebb mértékben, 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a kamatszintet hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az utóbbi hónapokban rendre fél százalékpontos csökkentést végrehajtó jegybank azért lett óvatosabb, mert az utóbbi hetekben romlott Magyarország kockázati megítélése.

Holnaptól 6,25 százalékra csökken a jegybank irányadó kamatlába - döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, vagyis 25 bázispontot faragtak az eddig érvényes kamatszintből.

A monetáris tanács 25 és 50 bázispontos csökkentésről tárgyalt, végül nagy többséggel előbbi változatot fogadtuk el - mondta a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Simor András, az MNB elnöke, aki azzal magyarázta az óvatosságot, hogy az elmúlt hónapban csökkent a kockázatvállalási hajlandóság a nemzetközi piacokon.

Indoklás

A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - derül ki a tanács indoklásából.

Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását jelentős bizonytalanság övezi.

A monetáris tanács ezért úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tesznek lehetővé, ezért döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

Mást vártak

A döntés meglepetést jelent a Reuters konszenzusához képest, a hírügynökség által megkérdezett 23 elemző közül 16 számított arra, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa 50 bázisponttal csökkenti a kamatszintet.

Az irányt tekintve a hétfői lépés azonban beleillik a képbe: a kamatszint idén július végén még 9,5 százalék volt, akkori ülésükön a magyar jegybankárok 1, később pedig havonta 0,5-0,5 százalékpontot faragtak a kamatból. A kamatvágásokat a jövő évi 3 százalékos inflációs cél alulteljesítésével, valamint nemzetközi piacok magas, forintbefektetések szempontjából kedvező kockázatvállalási hajlandóságával magyarázta az MNB. (A hétfői kamatdöntést hétfőn délután 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján kommentálja Simor András, az MNB elnöke.)

Elemzői kommentárok

A továbbra is kedvező inflációs kilátások mellett a júliusban megkezdett havi fél százalékpontos kamatvágások után a jegybank most azért határozott mérsékeltebb csökkentésről, mert az elmúlt hetekben érezhetően gyengült a forintba vetett bizalom, vagyis romlott Magyarország kockázati megítélése - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A jövőben tovább csökkenti az MNB mozgásterét, hogy számos feltörekvő ország jegybankja már befejezte a kamatvágási ciklusát, a piac az emelés valószínűségét kezdte el árazni. A fejlett piaci jegybankok is fokozatosan szigorításba kezdenek majd, igaz ez eleinte nem kamatemelést, csak az év során a válságkezelés jegyében a piacra öntött extra pénzek kivonását jelenti majd - fogalmazott Bebesy.

Ezzel összecseng Sörös Csaba véleménye, a Takarékbank elemzője szerint a július óta megtartott kamatdöntő üléseken most volt a legnagyobb valószínűsége a vártnál kisebb kamatcsökkentésnek, a forint ugyanis az elmúlt napokban veszített értékéből. Bár a magyar gazdasági visszaesés üteme mindenképpen szükségessé teszi a monetáris lazítást, a vártnál alacsonyabb infláció és a nyomott szinten maradó inflációs várakozások lehetővé tennék a bátrabb kamatcsökkentést, de az MNB-nek figyelembe kell vennie a forint helyzetét is. Az elemzők többsége ugyan 50 bázispontos vágásra számított, ám a befektetők másként látták a helyzetet, az állampapír-piaci hozamok ugyanis 25 bázispontos csökkentést valószínűsítettek.

Bihari óvatosságra intett

A döntést követően a másodpiaci állampapírhozamok nem mutattak számottevő eltérést, a forint azonban folytatta az erősödést. A reggel még 277 forint körüli árfolyam nem sokkal délután 3 óra előtt 274 forint alatt volt. A forinterősödés elsősorban dollár euróval szembeni gyengülésével magyarázható, igaz, a vártnál kisebb kamatcsökkentés is támaszt nyújt a forintnak, mert a vártnál nagyobb a forinteszközök nyújtott prémium.

A hozamok alakulása mellett az egyik jegybankár szavai is arra utaltak, hogy a korábbi 50 bázispontos vágások után mérsékeltebb csökkentést hajt végre a jegybank. Bihari Péter, a monetáris tanács tagja december elején arra figyelmeztetett, hogy az alacsony inflációs nyomás a recesszió sújtotta

Magyarországon további kamatcsökkentést tehet lehetővé, de az ezzel kapcsolatos piaci várakozások túlmentek a realitáson. A jegybank nem nézheti tétlenül a magyar piacokon kialakuló eufóriát, azt nem teljesen támasztják alá a fundamentumok. Bihari akkor közölte: az MNB-nek józanságot kell tanúsítania, és ezt kívülre is kommunikálnia kell.